Századok – 1965
Közlemények - Mann Miklós: Ráth Károly élete és munkássága 836
846 MANN MIKLÓS szélesebb értelemben akarom eddig gyűjtött adataimat feldolgozva a Tekintetes Akadémia elé terjeszteni"7 7 — vezette be előadását az 1862. május 19-i ülésen. Beszélt az ország elfoglalásáról, a hódoltság kiterjedéséről s többféle nemeiről, a birtokviszonyról és adókról, valamint az igazságszogáltatásról. Javasolta a történészeknek a munka felosztását megyék szerint. Hivatkozott a németországi példára, mely ,,a tudományok nagy hasznára divatban van". 1861-ben kezdte meg Ráth barátjával, Rómer Flórissal a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek kiadását. Ezt tekinthetjük az első olyan magyar folyóiratnak, mely csak történelmi problémákkal foglalkozott. A folyóirat a 60-as években működő Dunántúli Történetkedvelők sajtóorgánumává vált. Ráth Károly életének új, döntő szakasza kezdődött el 1863. december 27-én. Ekkor alapították meg Sopron megyében, Répczeszemerében, alsó-szopori Nagy János közbirtokos házában a Dunántúli Történetkedvelők Társulatát. Az alapító tagok: Horvát Elek Vas megyei köz birtokos, 1861-es országgyűlési képviselő; Mersics Miklós kőszegi táblabíró; alsó-szopori Nagy Imre jegyző, Hencz Antal építész, Véghely Dezső jogász, Paur Iván akadémikus és Ráth Károly. Megbeszélték, hogy a jövő év elején Horváth Eleknél találkoznak, megmutatják majd egymásnak okmánygyűjteményeiket, előadásokat tartanak. így, ilyen szerény körülmények között történt a Történetkedvelők Társulatának megalakulása.7 8 Ennek ellenére — mint a továbbiakban látni fogjuk — a Történetkedvelők hasznos, értékes működést fejtettek ki, mely végeredményben a Magyar Történelmi Társulat alapításához vezetett. A Történetkedvelők munkásságát Ráth Károly irányította. * A Dunántúli Történetkedvelők elsősorban arra törekedtek összejöveteleiken, hogy addig ismeretlen levéltárakat átkutassanak, oklevélmásolatokat készítsenek. A másolatokat s az oklevelek alapján készített értekezéseiket egymásnak megmutatták, illetve felolvasták. Hatni akarta,k a társadalomra, érdeklődést kelteni nemzeti múltunk iránt, orgánumot teremteni a történeti és tudományos célok szolgálatára.79 Célul tűzték ki: ,,. . . a nemesség vidéki levéltárait átkutatni, őket ezeknek megóvására és tiszteletére bírni, alkalmilag oktató s buzdító felolvasásokat tartani, egyszóval nagyobb mérvű lendületet s mozgalmat a történetkutatás s a régészet terén is előidézni".80 Programjuk arra irányult, hogy megmentsék a nemesi családok múltját, de egyúttal függetlenítsék azoktól a nemzet múltját. Később — mozgalmuk erősödését látva — céljaikat kibővítették, s felvetették a megyék monográfiáinak megírását s egy forráskiadvány létrehozását. Megalakulásuk utáni első összejövetelüket 1864-ben Csöngén, Vas megyében, Horvát Eleknél tartották meg. Erről így tudósította Ráth Károly Véghely Dezsőt: ,,1864. febr. 7-től 10-ig a dunántúli archeologusok, és diplomatikusok összejövetele leend Csöngén . . . Három levéltár, összesen egy kocsikasra való, leend szellemi eledelül ideszállítva és sok minden összehordva."8 1 77 Magvar Academiai Értesítő, 1862. Ш. köt. 78 Az alakulásra lásd A Hon, 1864. 42. sz. '" Vö. Fejérpataky L. : Emlékbeszéd Nagv Imre felett. Emlékbeszédek a M. T. A. elhunyt tagjai felett. Bpest. 1897. 7 — 11. 1. 80 Rómer F.: i. m. 19 — 20. 1. 81 A levelet kelet nélkül idézi Oéresi K.: Véghely Dezső emlékezete. Századok. 1899. 202. 1.
