Századok – 1965
Közlemények - Mann Miklós: Ráth Károly élete és munkássága 836
RÁTH KÁROLY ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 843 Mihály munkásságának hatását, hiszen ő a magyar nép történetét a polgárosodás történetének tartotta. E történetfelfogás hatása Ráthra döntő fontosságú !52 1854-ben már olyan okmányokat vizsgált, mint amelyet a győri mészároscéh adott ki.5 3 Büszkén hivatkozott egy Mátyás nevű mészárosmesterre, kinek „. . .unokája volt az első magyar újságíró, Ráth Mátyás".5 4 1860-ban pedig megkezdte a céhszabályok kiadását. Először a Győri Közlöny régiségtár rovatában közölte a győri csizmadiacéh szabályait.5 5 A többi publikáció a Győri Történeti és Régészeti Füzetekben jelent meg. Mindjárt az első számban a pozsonyi takácsok 1552. évből való magyar céhszabályainak megerősítéséről szóló, 1579-ben kiadott oklevelet közölte. Ráth Károly érdemeként kell elismernünk, hogy már 1860—61-ben „Céhbeli szabályokat" közölt — ugyanakkor a Magyar Történelmi Tár 1855 — 1862-ig terjedő köteteiből a céhekre vonatkozó adatközlések teljesen hiányoznak.5 6 1863-ban а П. kötet 3. füzetében kivonatban újra, céhbeli szabályokat közölt — igen érdekes indoklással. Kiindult abból, hogy Németországban a céhszabályok kiadására nagy gondot fordítanak, mert ,,. . . az ipar és mesterségek történetét ezeknek a nyilvánosságra -hozatala nélkül megírni lehetetlen".57 Ezután áttérve a hazai viszonyok elemzésére, megállapította: „Hazánkban ez érdemben még igen kevés történt." ő maga csak félve merte azokat közölni, mert ,,. . . tudom, hogy azok oly kevesek által méltatnak figyelemre". Mégis elhatározta, hogy a hazai ipar történetéhez okvetlenül fontos céhszabályokat közölni fogja. S azoknak az olvasóknak — kiket ezek a közlemények nem érdekelnek — azt ajánlotta: „. . . vigasztalja őket azon gondolat, hogy eljövend azon kor, a mikor ezen adatok az ipar történet megíróinak becses kútforrásai leendenek." A Gazdasági Lapokban két cikke jelent meg: egy alkalommal történeti kérdésre válaszolt, míg másik cikkében5 8 a szüreteléssel kapcsolatos kuruc — labanc egyezséget mutatta be Vak Bottyán 1707-ben kiadott oklevele alapján. A társadalmi-gazdasági problémák iránti fogékonyságát, érdeklődését mutatja az a körülmény, hogy egyik tanulmányának terjedelmes része „falutelepítés és majorépítés" kérdésével foglalkozik a hódoltsági időszakban.5 9 Hozzájárult a Nemzeti Múzeum anyagának bővítéséhez.6 0 A történelmi 52 Horváth új történetfelfogásának elemzését lásd Pamlényi Ervin : Horváth Mihály, Bpest. 1954. 20 — 26. 1. 53 Megállapította a pecsét magyar köriratából, hogy a céh tagjai magvarok voltak. Viszont jegyzőkönyveik (1627-ben kezdődnek) „német nyelven vezettettek". Új Magyar Múzeum, 1854. 94. 1. 54 Ráth K. : Egy régi magyar köriratú pecsét. Uo. 55 „A Győr városi csizma dia-czéh magyar nyelven készített szabálvai, az 1604-ik éGről." Győri Közlöny, 1860. 42-43, 44. sz. ' 56 R. Várkonyi A. : i. m. 354. 1. 57 Céhbeli szabályok kivonatban. Közli: Ráth Károly. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek. Győr. 1863. II. köt. 3. fiiz. 281. 1. 58 Ráth K. : Hogy és mint szüreteltek a győriek ezelőtt 150 évvel, 1707-ben. Gazdasági Lapok, 1857. 59 Ráth K. : Török—magyar viszonyok. Magyar Academiai Értesítő, 1863. IV. köt. Az alapos és értékes tanulmány olvasásakor sajnálattal kell gondolni arra: milyen kár, hogy e kor történészeinek — köztük Ráthnak is — kezét a kor ismert viszonyai megkötötték, és emiatt rengeteg energiát fektettek királyok dátumainak stb. keresésébe. 60 „ . . .azon óhajom fejezem ki, va jha az illető bástyarontást vezető városi gazdasági választmány ne felejtkeznék meg Nemzeti Múzeumunkról, hanem annak az említett téglákból egy-egy példányt megküldeni szíveskednék." Ráth : Győr bástya-tégláinak jegyeiről. Győri Közlöny, 1858. 8. sz.
