Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
66 MTJCSI FERENC A felliívást a magyar szellemi élet mintegy 60 kiválósága: akadémikusok, egyetemi tanárok, politikusok (köztük Barabás Béla, Ugrón Gábor, Vázsonyi Vilmos), ismert nevű művészek, az ipari és a kereskedelmi élet egyes vezető személyiségei írták alá. A koalíció Vezérlő Bizottságának több tagja nyilván azért csatlakozott a Ligához, hogy — amellett, hogy áz általános választói jog hívének vallotta magát — megkísérelje a Ligát a koalíció politikai célkitűzésének szolgálatába állítani, vagy legalább is semlegesíteni a Fejérváry-kormány irányában. A szociáldemokrata párt vezetői több ízben is rendeztek tüntetéseket, gyűléseket a Liga mellett, ezáltal is erősíteni szándékozván az általános választói jog híveinek táborát.7 7 A választójogi tömegharc kibontakoztatását a szociáldemokrata pártvezetőség Kristóffy közvetlen választójogi akcióinak közvetlen támogatásával is erősíteni igyekezett. A pártvezetőségnek erről a politikájáról Buchinger emlékirataiban így emlékezett meg: „Határozottan és elszántan arra törekedtünk, hogy egyengessük a kormány útját, mert a választójogot ellenző reakciós pártok viszont semmi másra nem törekedtek, mint hogy ezt az utat elzárják. Ennek a politikának az érdekében minden rendelkezésünkre álló eszközt igénybe vettünk. Hozzásegítettük a Kristóffy-kormányt78 és a belügyminisztert ahhoz, hogy választójogi nyilatkozatait nagyobb vidéki gyűléseken is megtehesse. Segítettünk ezeket a gyűléseket megszervezni és előkészíteni. Ilyen j küldetésben és ilyen rendeltetéssel egy ideig magam is jártam a'vidéket. Többek között Németbogsánban, ahol Kristóffy már a kész javaslatot is ismertette.7 9 A párt vezetői a választójogi küzdelmet nemcsak közvetlen akciókkal támogatták, hanem közvetve is, a koalíció megmozdulásainak, gyűléseinek megzavarása révén is. Az első ilyen jellegű beavatkozásra augusztus 20-án, Sopronban került sor,aholApponyinak a-koalícióVezérlőBizottságának augusztus 11-i határozatát magyarázó beszéde közben többszáz szociáldemokrata munkás zajongani kezdett, s igyekezett a gyűlést „robbantani". A beavatkozás verekedéssé fajult, a gyűlést azonban végül is sikerült megtartani.80 Hasonló jelenetek — kisebb méretekben — több vidéki városban is megismétlődtek. Többször nem a koalíció gyűlésein, hanem a szociáldemokrata párt választójogi népgyűlésén jelentek meg az ellenséges tábor csapatai, s igyekeztek megakadályozni a gyűlés nyugodt lefolytatását. E tekintetben különösen aktivizálódott az újjászervezett szociáldemokraták tábora. A Szabad Szó már augusztus elején arra hívta fel a párt tagjait, hogy — tekintve, hogy a szociáldemokrata párt, a „jakabokányok" gyűléseket szerveznek „a belügyminiszter mellett" — készüljenek fel arra, hogy lehetőleg megakadályozzák azokat.8 1 A párt csak bizonyos fenntartásokkal követte ugyan a koalíciót, de objektív szerepe az volt, hogy tömegeket mozgósítson a 77 A Liga mellett szept. 6-án rendezett nagyszabású tüntetést a szociáldemokrata munkásság, majd 10-én tömegesen vett részt a Liga gyűlésén. (Lásd: Népszava, 1905. szept. 8, 12. PI. Arch. SzE. levelezés ll/a/21. 1905. szept. 12. Lóránt Richárd levele Szabó Ervinhez. OSzK. Kézirattár. Levelestár. Jászi Oszkár levele Somló Bódoghoz. 1905. szept. 2.) 78 Helyesen: Fejérváry-kormányt. 79 Buchinger : i. m. 155. 1. 80 Lásd: Népszava, 1905. aug. 22., Szabad Szó, 1905. aug. 24. 81 Szabad Szó, 1905. aug. 3. A szervezetekhez. Pártügyek rov.
