Századok – 1965
Tanulmányok - Mérei Gyula: A nyugat-európai tőkés integrációs törekvések politikai és gazdasági háttere 721
Mérei Gyula: A nyugat-európai tőkés integrációs törekvések politikai és gazdasági háttere* » i A nyugat-európai tőkés integrációra irányuló törekvések alapvető moz-1 gatója a történelmi fejlődésnek a kapitalizmusnak kezdetei óta meglevő és a monopolista kapitalizmus időszakában fő tendenciája, amely nagy területi egységek létrehozására irányul. Emellett az objektív tényező mellett és vele összefüggésben, de másik, a kapitalizmus egyéb törvényszerűségeiből eredő hatóerő I az erős, nagy imperialisták határaikon túli területekre irányuló terjeszkedési vágya, kisebb, gyengébb, belső és külső nehézségekkel küszködő imperialistáknak pedig az a törekvése, hogy e nehézségektől a hatalmasabbak segítségével, azok védelme alatt szabaduljanak meg. Legalább ilyen lényeges ösztönzője azonban az integrációs törekvéseknek a szocialista világrendszer létezése és erősödése miatt a nyugat-európai tőkések szocializmus-ellenessége, a szocialista világrendszer és a forradalmi marxizmus ideológiájának továbbterjedésétől való aggodalom. Mindezek az összetevők a valóságban bonyolult szövevényben, egymással összefonódva hatnak. Működésüket azonban jobban szemmel lehet követni, ha a történeti ismertetés mesterségesen különválasztja őket egymástól és így lát hozzá a folyamat elemzéséhez. * A nyugat-európai tőkés integráció politikai és gazdasági kérdéseivel foglalkozó forráskiadvány-, tudományos és politiko-publieisztikai irodalom immár többszáz köt ej terjedelmű. Szinte áttekinthetetlenül bőséges a tárgyra vonatkozó hírlapi és folyóiratcikkek mennyisége. Erről bárki meggyőződhet a Bibliographie zur Europäischen Integration (Hrsg. vom Bildungswerk Europäischer Politik, Düsseldorf, 1962), e Katalog der Veröffentlichungen des Presse- und Informationsdienstes der Europäischen Gemeinschaften. Brüssel, Luxemburg 1962 c. munkákrak, a Veröffentlichungen der EWG., Brüsszel évenként megjelerő köteteinek, valamint a Vierteljährliche methodische Bibliographre-n&k, az Európai Parlament eme időszaki kiadványának átlapozása nyomán. Nehezíti a téma feldolgozását az is, hogy a nyugat-európai tőkés integrációs törekvések és szervezetek, gazdasági megállapodások második világháború utáni fejlődéstörténetére vonatkozó eredeti forrásanyagok ma még nagyobb részben hozzáférhetetlenek. Már csupán ezek az okok is, de a folyóiratban közrebocsátható tanulmány korlátozott terjedelme sem teszi lehetővé a teljes forrásanyag és az egész irodalom feldolgozását. Ugy tűnik azonban, hogy olyan írásműben, amely csupán a nyugat-európai tőkés integrációs törekvések fő politikai és gazdasági mozgatóinak vázlatos ismertetését tűzi ki céljául — és többre egy rövid tanulmány jó lélekkel nem is vállalkozhat —, nem is szükséges a teljes forrásanyag és irodalom feldolgozása, ami csak monográfia esetében volna jogos igény. Bövid lélegzetű dolgozat írójának be kell érnie olyan művek felhasználásával, amelyek egyrészt tudatosan iparkodnak a tőlük telhető tárgyilagossággal nyúlni a témához, másrészt amelyek a forrásanyag és a szakirodalom lehetőség szerint minél nagyobb részét hasznosítják. E sorok írója úgy vélte, hogy a következőkben sűrűn idézendő olasz Albonetti, a svájci Stranner-és ez angol Mayne művei megfelelnek ennek az igénynek. Achille Albonetti — éveken át az Európai Gazdasági Közösség operetív ügyvitelének egyik munkatársa — jogosan tekinthető a címben foglalt kérdés alapos szakértőjének, aki belülről és közvetlen közelről szemlélhette mindazt, ami politikai és gazdasági