Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
A SZOCIÁLDEMOKRATA РАИТ PAKTUMA A FE.TÉEVÁRY-KOKMÍNNYAL 65 választói jogot a maga helyére állította: kimondta, hogy azt nem tekinti végcéljának, s hangsúlyozta a küzdelem végső célját, a szocialista társadalom megvalósítását. A választójogi tömegmozgalomba bekapcsolódott a haladó és radikális értelmiség is, amely ki tudta magát vonni a koalíció szította nemzeti demagógia hatása alól. Keskeny réteg volt ez, de magában foglalta a társadalomtudományok, továbbá az irodalom és a képzőművészetek nem egy kiváló művelőjét, képviselőjét: hogy példának csak egyet, a legnagyobbat említsük: Ady Endrét is. Ezek a jórészt fiatal értelmiségiek, „a második magyar reformnemzedék", a század elején alapított haladószellemű egyesületekbe tömörültek, s ezek égisze alatt indították meg az egész magyar szellemi élet átalakítására irányuló munkájukat. A Szabadgondolkodók Egyesülete, a Társadalomtudományi Társaság, s folyóiratuk: a Huszadik Század voltak elsősorban azok a szervezetek, amelyek az 1905. évi politikai válság időszakában tömörülésre szólították, ,,a szabad, a gazdag, a művelt nyugateurópai Magyarország" megteremtéséért indítandó harc soraiba hívták a magyar értelmiség haladó szellemű tagjait. Jászi Oszkár, Rácz Gyula, Somló Bódog, Pikier Gyula, Szende Pál, s mellettük Gratz Gusztáv és Wolfner Pál voltak e haladó szervezetek irányítói. Közülük elsősorban Jászi Oszkárnak közvetlen kapcsolatai voltak Kristóffy Józseffel, aki a Társadalomtudományi Társaság választmányának tagja volt. \ Kristóffy belügyminisztersége idején, a szociáldemokrata párt vezetőivel való tárgyalásaihoz hasonlóan, tanácskozásokat kezdett Jászival is a kormány politikájának támogatásáról. Jászi s a mögötte álló értelmiségiek az általános választói jog kérdésében a kormány mellé álltak, politikai tekintetben azonban — legalább szavakban — igyekeztek magukat elhatárolni attól. Ez az elhatárolódás azonban csak formális lehetett, mert a választójogi javaslat támogatásával — objektíve — a kormány mögött sorakozott fel ez a réteg is. i A tárgyalások eredményeként — Jászi vezetésével — 1905 augusztus végén megalakult az Altalános Titkos Választói Jog Ligája. A Liga alakulását támogatták a szociáldemokrata párt vezetőségi t agjai, elsősoriban Garami, akik— Jászi szavai szerint — „még nagyobb jelentőséget tulajdonítanak akciónknak, mint mi magunk".7 5 A Liga szervezői felhívást köröztek a magyar értelmiség számottevő, vezető képviselői között, csatlakozásra, illetve, ennek formális kifejezéseképpen, a felhívás aláírására szólítva fel őket. A felhívás 1905. augusztus 26-án jelent meg, röpirat formájában, 100 000 példányban. „Az általános titkos választói jog az a cél, melynek megvalósításáért fegyvert kell ragadni mindazoknak, akik folytatni akarják a Kossuthok, Széchenyik s Eötvösök nemzetegybeolvasztó és nemzeterősítő politikáját, akik azt kívánják, hogy kifejezésre juthasson és megvalósulhasson minden érzés és gondolat, mely a nép jóléte és szellemi megerősítése szent ügyét szolgálja — hangzik többek között a felhívás. Egyaránt távol állunk minden párttól — olvashatjuk a továbbiakban. — Annál inkább az imparlamentáris kormánytól. Az általános, titkos választói jog nem pártkérdés. Az egész haladó magyar közvélemény ezen egyhangú követelésének nem szabad a pártok versengésén elbuknia!"76 "5 PI. Arch. SzE. levelezés 33/b/38. 1905. aug. 22. 76 Idézve a Népszava 1905. aug. 27-i számából. A felhívás tervezetét — kisebb szövegeltérésekkel — lásd Jászi egyik Szabó Ervinhez küldött levelének mellékleteként a PI. Arch. Sz. E. levelezés. 33/b/38. 1905. aug. 22. sz. alatt. 5 Századok 1965/1-2
