Századok – 1965

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII–XVIII. század fordulóján 679

V A HABSBURG-ABSZOLUTIZMUS ÉS A JOBBAGYSÁG 713 a Hegyaljavidék, az Alföld mezővárosainak parasztlakossága s volt végvári katonacsoportok köré font fojtogató gyűrűt. Az egész országban pénzhiányról panaszkodnak. Katasztrofális méretei azonban csak akkor tárulnak fel, amikor az adó behajtására kerül a sor. „Magyarország visszahozhatatlanul elvesztette mindazt a pénzt — tudósít H. Rákóczi Ferenc —, amelyet Lengyelországból kapott boraiért és Németországból barmaiért; az osztrákok elvitték adóba."7

1

De a 90-es években hol vannak már a korábbi évtizedek tartalékai ! Az adóba fizetendő pénz előteremtése elé maga az adót követelő állam emel gátakat. Ami a háborúk, a zsoldosok pusztításai és a katonaság ingye-1 nes élelmezése után még megmaradt, azt a kereskedelem teljes befullasz( tása tette tönkre. A földesúri árutermelés miatt a piacról kiszoruló jobbágy hiába húzódott olyan vidékeire a megélhetésnek és a pénzszerzés 1 lehetőségeinek, ahová a földesúr keze még nem ért el, elérte és tönkretette monopóliumaival, vámjaival az állam. Az adó ilymódon nem a jobbágyi munka hasznából, jövedelmeiből folyik. Mivel nincs jövedelem, a jobbágygazdaságot emészti fel. Előbb ökrét, majd irtásföldjét, szőlejét, örökségét veti zálogba a parasztember, csakhogy megfizethesse az adót. Nem túlzás a fc*rrások tudósíták sa a „torkig adósságban fetrengő szegénység"-ről, arról, hogy egy forintot nehezebben adhat a 80-as évek végén a jobbágy, mint korábban tizet. Nem a kuriózumok borzongató homályos háttere, hanem a valóság „arany fedezete" érződik a kortársi tudósítás mögött, amely arról számol be, hogy a lakosság a gyerekeit kínálja a töröknek — pénzért. Az ország egész területén, a parasztlakosság különböző rétegeiben az általános eladósodás jelei tapasztalhatóak.72 A pénzhiány csak tünete a belső fejlődés és a Habsburg-gazdaságpolitika okozta válságnak. A kortársak viszont a válság okát vélik benne felfedezni. A bécsi uralkodó körök és a hazai arisztokrácia és köznemesség egyaránt megállapítja a pénztelenség kiáltó bizonyságait, de a bajok gyökerét részleges vagy felületi jelenségekben keresik. A Habsburg-uralom magyarországi berendezkedésével foglalkozó tervezetekben, a különböző bizottságok munkájában mintegy vezérelvként vonul végig a kereskedelem fellendítésének gondolata, amely az adófizetés akadozásain is átlendíthetné az országot. A valódi okokat azonban nem ismerik fel. Kollonich a kereskedelem tönkremenetelének egyik okát éppen a zavaros pénzviszonyokban és a hitel hiányában látja. Az „II Governo" pedig csupán központi szervezéssel véli fellendíthetőnek a kereskedelmet. Bécs gazdaságpolitikájának az egész államgazdaság áttekintésére képtelen voltára jellemző, hogy a bajokon tüneti kezeléssel kíván segíteni: fedezet nélküli rézpénzzel árasztja el az országot, amelyet viszont adóba nem fogad el.7

3 '41. Rákóczi Ferenc Emlékiratai. Bpest. 1951. 76. 1. Abaúj, Bars vármegye Eszterházy Pálnak 1686. máj. 10., okt. 7., 16. OL. Elszterházy-család levéltára PN. 47/4389,4449, 4450. — A rohonc-szalonaki uradalom 1686-os urbáriumában a jobbágyok adósságait is összeírták, ennek alapján Zimányi részletes számításokkal mutatta ki, hogy valamennyi (0—10 frt-tól a 401 — 1700frt.-os értékkel rendelkező) jobbágykategória több-kevesebb mértékben „német adóra adós". Zimányi: i. m. 48. Í. és Rohonc és Németszentmihály jobbágyadósságainak számításai, amelvnek rendelkezésemre bocsátásáért ezúton mordok köszönetet. — Fogaras vidék pusztulásának okairól. 1699. OL. Erd. Fisc,. VI. 409. — Hornyik, i. m. III. köt. 166. 1. 73

Kollonich: i. m. f. 48 — 49. — Fra Angelo Gabrielis: II Governo, 234., 235 — 236. 1. - Id. a 14. jegyz.