Századok – 1965
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII–XVIII. század fordulóján 679
V A HABSBURG-ABSZOLUTIZMUS ÉS A JOBBAGYSÁG 707 személyes katonáskodásának kötelességét azonban fölöslegessé tették. Már a XVI. század folyamán kitűnt a nemesi insurrectio korszerűtlensége, s bár a .tizenötéves háború első sikereiben a felkelt nemességnek is része volt, 1598 — 1604 között pénzzel váltotta meg hadakozási kötelességét. Az állam azonban később is, mint pl. 1681 —86-ban, megkívánta a személyes nemesi felkelést. A megyei nemességnek viszont nèm kellett keresnie az okokat, hogy e kötelességének egyáltalán nem, vagy csak részben, nehézkesen, rosszul tegyen eleget. A visszafoglaló háborúk körülményei valóban sem az objektív sem a szubjektív feltételeit nem biztosították a megyei nemesség rendszeres és főleg a háború korabeli követelményeit kielégítő hadviselésének.59 Felszabadulván az ország nagyrésze, közeledvén a békekötés ideje (1699. január 26.) a főnemesség hadi , szolgálata megszűnt vagy szűk területre korlátozódott, s az udvar kézenfekvőnek látta, hogy a nemesség a háborúhoz, ha vérrel nem adózott, költséggel I járuljon hozzá. Ez azonban még nem jelentette azt, hogy a nemesi kiváltságot kívánta elrontani. Hangsúlyozza, s az örökös tartományok példájára hivatkozik, hogy a nemes személye, kúriája mentességet élvez, sőt ezt a kiváltságát a császári katonaság excessusaival szemben többször megerősíti. Kollonich Einrichtungswerkje sem tekinthető ebben a kérdésben „nemesség ellenes! nek", mert tervezetében odáig elmegy, hogy az adót az országgyűléssel kívánja jóváhagyatni, amin a gyakorlat akkor már évtizedek óta túljutott. Az udvar pedig azzal is kedvébe jár a nemességnek, hogy az adóügyet 1697-ben kiveszi a titkos tanács hatásköre alól,00 Az udvar az országra kivetett adó egy részét pedig nem a feudális kiváltságos osztály tagjainak személye, vagy birtoka, hanem gazdaságának jövedelme után kívánta volna beszedni. Ismervén a földesúri majorsági gazdálkodás fejlődésének XVII. századi jellemző vonásait — robotra épülő, belső kényszerpiacra szoruló jellegét —, számbavéve az általános fejlődés torzulásait — a városok fejletlenségét —, nyilvánvaló, hogy az egyházi és világi földesurak adófizetésének ez a birtok jövedelmére épülő szisztémája, az adott viszonyok között, végső soron mégiscsak a jobbágyi terheket növeli. Hacsak a piacratermelő földesúr ki nem tör saját uradalmának roboltatására és jobbágyai vásárlókörére szűkült határaiból, 59 A zsoldoshadsereg és az adó összefüggéséről a független magyar abszolutizmus teóriáját megfogalmazó Zrínyi Miklósnak és в Habsburg-abszolutizmust képviselő I. Lipót császárnak a véleménye közös forrásvidékről fakad: — „Neque quies gentium sine armis. neque arma sine stipendiis, neque stipendia sine tributis haberi queunt." Zrínyi Miklós: Mátyás király életéről való elmélkedések. Zrínyi Miklós hadtudományi murkái. Bpest. 1957. 326.1. — „Cum itaque defensio Regni non sine Armis,пес Arma sine Stipendiis, пес Stipendia sine Tributis haberi queant." I. Lipót, 1698. dec. 24-i leirata. Prothoeollum opinionum i. h. — Lipót felfogásában azonban a katonaság nem csupán a háború szükséglete miett tartandó fenn, így államának adószükséglete sem feltétlenül a háborútól függött: „Donec bella durant portiones non alleviabuntur; si erit pax erit alleviatio, sed immúnis пес tunc erit Ungaria, quoniam 40,000 idest quadraginta millia militum debent semper esse in Hungaria" (1692, Neszmélyi Miklós levele). Hornyik: i.m.III. köt. 205.1. — A megyei nemesség a szegénységre, fegyvertelenségre, a török szomszédságra, de legtöbbször az ottlevő császári katonaságra hivatkozva indokolja azt, hogy rem tesz eleget az irisurrectiora való felszólításnak. Győr, Sáros, Hont, Szepes vármegyék Eszterházv Pálnak. 1682 — 1686. OL Eszterházy-család levéltára PN. 48/4507, 50/4784, 48/4546, 59/ 5605. — Gömör vármegyének Borsodhoz írott levelének tanúsága szerint viszont 1702— 1703 telén, amikor az addigiaknál is terhesebb volt az adó, Abaúj és Sáros vármegyével megegyeztek, hogy az insurrectiot tartják alkalmasnak magukra nézve. Gömör vármegye Borsod megyének 1703. jan. 15. MTA Kt. Tört. ívrét 50. Rákócziana II. 135. 1. 60 Kollonich: Einrichtungswerk f. 94—95. — Ember Gy.\ Az újkori magyar közigazgatás története. 63 1. 3 Századok 1965/4-5.
