Századok – 1965

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII–XVIII. század fordulóján 679

708 К. VÁBKONYI ÁGNES s tesz szert olyan többletekre, amelyek már nem az úrbéresek közvetlen vagy közvetett szolgáltatásaiból származnak. A nemesség megadóztatása tehát csak akkor lehet reális, ha a hagyományos földesúri haszontól független jövedelem gazdasági feltételei is biztosítva vannak. Mindent összevetve úgy látjuk, hogy a feudális társadalom egésze készpénzben fizetett állandó adófizetésre a társadalmi munkamegosztásnak csak igen előrehaladott körülményei között szorítható. Hiszen az ilyen adópolitikának teherbíró bázisa csak a folyamatos és zavartalan árutermelő és árutértékesítő tevékenységet folytató társadalom lehet. Különben, ha nem rendelkeznek állandó és biztos pénzforrásokkal az országlakósok, akkor honnan tegyék le az adószedők asztalaira a rendszeresen kirótt magas összegeket? Azt viszont, hogy a valóságban miképpen, milyen áttételek iitján jutott csődbe a Habsburgok adópolitikája Magyarországon, mennyiben vezetett törvényszerű következetességgel az 1703. évi válsághoz, csak az államgazdaság egészét vizsgálva, a belső fejlődési sajátosságokat az államhatalom gazdaságpolitikájával összevetve, annak következményeivel szembesítve vázolható fel. П. Az a gazdaságpolitika, amelynek fontos tényezője az adó, csak akkor eredményes, ha biztosítja az elvett összegek újratermelésének feltételeit. Sokféle feladatot ró ez a szükséglet az államra: a katonai védelemtől kezdve a a piac, a vám, a közbiztonság kérdésein át a belpolitika számos egyéb ágazatát is kell, hogy befolyásolja. А XVII. század uralkodó gazdaságpolitikájának határozott körvonalai vannak. Az utókor, különböző elgondolások, emlékiratok, teoriagyűjtemények alapján, amelyeket főleg a fejlődésben előretörő államok hagyományoztak rá, a merkantilizmus szisztémájában határozta meg e gazdaságpolitika jellegét. A teóriák azonban önmagukban csak a „hogyan kellene lenni"-ről és nem a „hogyan volt"-ról tájékoztatnak. A XVH. századi merkantil elméletek forrásának tekinthető mű, Thomas Mun „England's Treasure by Foreign Trade" с. munkája az 1620 —23-as gazdasági válság hatására, praktikus célokkal készült, és sem az ebben kifejtett elvek, sem az ezt követő különböző elméleti elgondolások a valóságban soha nem hatottak, nem hathattak eredeti teljességükben.61 Már Marx kifejtette, hogy a merkantilisták a gazdasági élet forgalmi és nem termelési folyamatából indultak ki, éppen ezért megrekedtek a felületi jelenségeknél, és a mélyebb összefüggésekbe nem hatoltak bele.6

2 A korabeli gazdaságszemléleteknek ez a korlátozottsága nyilvánvalóan az oka annak, hogy a gazdasági élet jelenségeit nem lehetett beszorítani az elgondolások kimért keretei közé, nem lehetett irányítani azokat olyan elméiké 61 В. E. Supple ; Thomas Mun and the Commercial Crisis, 1623. Bulletin of the Institute of Historical Research. 1954. 91 — 94. 1. — R. W. K. Hintón: The Mercantile System in the Time of Thomas Mun. The Economic History Review (a továbbiakban: EHR). 1955. 277 — 290. 1. — M. Keul: Staatliche Gewerbepolitik in Tirol 1648 — 1740. Ein Beitrag zur Geschichte des Widerstreites zwischen merkantilistischn' Idee und .liberalistischer Praxis. Tiroler Wirtschaftsstudien. Bd. 8. Innsbruck. 1960. 300. 1. 62

Marx Károly : A tőke. Bpest. 1961. 336 — 337. 1. — Marx Károly : Széljegyzetek Dührirg „Kritische Geschichte der Nationalökonomie"-jáholz. Marx—Engels művéig 20. köt, Bpest. 1963.634 — 635. 1.