Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
64 MTJCSI FERENC telt tartanak és lelkesen agitálnak, hogy a szervezett és az általános sztrájkhoz csatlakozó munkások táborába minél több munkást vegyenek fel."8 0 Az aradi munkásság körében az a hír terjedt el, hogy ,, . . . az összes magyarországi munkások szeptember 15-én kimondják az általános munkássztrájkot, s mindaddig munkába sem állnak, míg a képviselőház az általános szavazati jog mielőbbi behozataláról őket kellőleg nem biztosítja."70 A pécsi bányászok is elhatározták, hogy szeptember 15-én sztrájkba lépnek. Sokan közülük felutaztak Budapestre, hogy részt vehessenek a „forradalomban". Azt írták innen a családjuknak: ,,ha szeptember 15-én agyon nem lőnek a forradalomban bennünket, szombaton hazaérkezünk",7 1 Szeptember 9-én nagyarányú választójogi gyűlést tartottak az Újvárosháza dísztermében a szocialista diákok is, amelyen igen sok munkás is megjelent, s részt vettek rajta a koalíciót követő, nacionalista színezetű egyetemi diákszövetségek vezetői is. A gyűlést előbb Rudnay Béla, budapesti rendőrfőkapitány betiltotta, de Vágó Béla, a szocialista diákok szervezetének elnöke Lukács közoktatásügyi miniszternél bejelentett tiltakozása után72 a gyűlésnek nem volt már akadálya. A rendkívül feszült légkörben lezajlott gyűlésen felszólalt és vitatkozott a „nemzeti" diákszövetségek vezetőivel Tarczai Lajos, a Szabó Ervin vezette ellenzéki csoport másik tagja is. A gyűlésen jelenlevő rendőrtisztviselő Tarczaitól megvonta a szót. A gyűlés határozatot fogadott el, amely kimondta, hogy „az elnyomók és elnyomottak között most folyó nagy osztályharcban szívvel-lélekkel az elnyomottak, a proletárok mellé áll és követeli az általános titkos választói jog haladék nélküli megvalósulását, mert tudja, hogy kezdeményező lépés ez a nép gazdasági és politikai függetlenítése felé. Kijelenti a gyűlés, hogy . . . szeptember 15. napján az országháza előtt teljes számban megjelenik, hogy a munkásságnak az általános titkos választói jogért való tüntetésében résztvegyen. Egyszersmind kimondja a gyűlés, hogy az általános titkos választói jog törvénybe iktatását nem tekinti küzdelme végcéljának, hanem legfőbb ideál gyanánt lebeg előtte, hogy a kapitalisztikus államformát a szocialista társadalom váltsa fel."7 3 Eltekintve attól a pontatlan fogalmazástól, amely az államforma és a társadalmi rend fogalmát összekeverte, a határozati javaslat valóban „kimondottan szocialista" jellegű volt, ahogyan azt Lóránd Richárd egy Szabó Ervinhez küldött levelében megállapította.7 4 Szocialista jellegű volt főként abban a tekintetben — s ezzel lényegesen különbözött a többi ez idő tájt elfogadott szociáldemokrata választójogi népgyűlési határozatoktól —, hogy az általános 09 Nagyváradi Napló, 1905. szept 14. 70 Aradi Híradó, 1905. aug. 28. 71 Pécsi Napló, 1905. szept. 16. 72 Vágó egyik Szabó Ervinhez küldött levelében megemlíti, hogy midőn Lukács György közoktatásügyi miniszternek tiltakozása alkalmával bejelentette, hogy „ez az egyetem nem érdemli meg a nevét, s akciót fogunk ellene csinálni", a miniszter „nem tiltakozott, sőt helyeselte". (Lásd: PI. Arch. Sz. E. levelezés. 16/12. 1905. szept. 23.) Az esetből elég egyértelműen kitűnik, hogy a Fejérváry-kormány minden olyan mozgalmat és megmozdulást, amely ha közvetve is, a koalíció ellen irányult, támogatásban részesített. Az egyetemen — a kevésszámú szocialista diákot és az ugyancsak nem nagy létszámú nemzetiségi diákságot leszámítva — a koalíciót támogató nacionalista színezetű diákszövetségek uralták a terepet. Ezeknek az egyesületeknek tagjai utcai felvonulásokon, a Fejérváry-kormány elleni tüntetéseken a legaktívabb szerepet játszották. 73 Népszava, 1905. szept. 10. Egyetemi hallgatók gyűlése. A gyűlés elfogadott egy másik határozatot is, amely az egyetemi reform szükségességét mondta ki. 74 PI. Arch. Sz. E. levelezés. 11/a. 21. 1905. szept 12.
