Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
62 MTJCSI FERENC akkora történelmi igazságtalanság — írta lapjuk, a Szocializmus —, mint nálunk a földbirtokok birtoklásáért és használatáért. Azért nincs is sehol a világon akkora vagyon (összes földi javakban) oly kevés kezekben (papi és főúri kezekben) összpontosítva, de még ily mérhetetlen szegénység és nyomor sem teszi munkálkodó milliók életét annyira elkeseredetté, mint Magyarországon. Mindezen tűrhetetlen állapotnak a megszüntetését az általános, egyenlő, titkos és községenkénti választási jog segítségével érhetjük el. . . A jog . . . a nép kezében arra fog szolgálni, hogy munkája, kenyere és jóléte legyen."58 Mindennek következtében a szociáldemokrata pártvezetó'ség által 1905. szeptember 15-re, a parlament új ülésszaka megnyitásának napjára hirdetett általános sztrájk és választójogi tömegtüntetés a munkásság — és különösen a szegényparasztság — tudatában úgy élt, mint ,,a forradalom", amely megdönti ezt az igazságtalan rendszert, és a szegényemberó lesz a világ. A Pécsi Közlöny tudósítása szerint Tolna megyében a községeket „bujtogatok járják", és „szeptember 15-ről beszélnek mindenféle rémdolgokat, melyek akkor be fognak következni".5 9 A gyönki takarékpénztárat valósággal kifosztották a tamási járás polgárai, valamennyien kiváltották betétjeiket. A járás főszolgabírája, tartva a készülő sztrájktói, arra kérte a megye alispánját, hogy a pécsi bányászsztrájkhoz elvezényelt csendőröket sürgősen rendeljék vissza székhelyükre, s további 60 csendőr erősítést kért. A készülő sztrájk, írta a főszolgabíró, aligha marad meg „a passzív ellenállás terén", hanem „zavargássá fog fajulni", s „a mozgalom kitörése esetén csak ily erővel lennék képes a járásom területén nagy számban levő puszták cselédségének kóborlását meggátolni, és ezzel a mozgalom terjesztésének is elejét venni".60 „A vidéken . . . azon mozgalom — írta a Pécsi Napló —, melyet a nemzetközi szocialisták az általános választói jog érdekében indítottak, élénk visszhangra talált . . . , és a cselédség a politikai mozgolódással kapcsolatosan felújítani készül a nyári bérmozgalmakat, éspedig a készülődés tünetei oly veszedelmesek, hogy nyílt anarchiától lehet tartani."6 1 A lap a tamási járás pusztáiról, ahonnan a nyári aratósztrájkok is kiindultak, azt írta, hogy az uradalmi cselédség szeptember 15-re általános sztrájkra készül, s azt hangoztatja, hogy „szeptember 15-én kitör a forradalom és akkor »lesz az uraknak meg a papoknak nemulass«". „Az anarchista eszmék — folytatta a lajt —, amelyeket már az aratósztrájk idején pengettek, most még inkább megerősödtek, és . . . vagyonfelosztást, tőkeelkobzást hirdetnek és követelnek."62 Somogy megyében, ahol parcellázások folytak, a földművesek abbahagyták a munkát azzal az indokolással, hogy „szeptember ]5-én eldől a nép sorsa, s parcellázás nélkül is övék lesz az urak birtoka".63 Hogy mennyire a forradalmat várták szeptember 15-től, mutatja az is, hogy a vidék agrárproletariátusa és szegényparasztsága meg volt győződve róla, hogy „ami 1848-ban március 15. volt, az lesz most szeptember 15.". Beszüntették a munkát a pécsi püspöki erdőben fát szállító fuvarosok is. Azt hangoztatták, hogy a fővárosban 58 Uo. 1905. szept. 10. Mire kell a választói jog? 59 Idézi Mérei Klára: A mezőgazdasági munkásság mozgalmai a Dunántúlon, 1905—1907-ben. Bpest. 1956. 89. 1. 60 Uo. 01 Pécsi Napló, 1905. szept. 14, MMTVD. 3. köt. 365. 1. 62 Uo. 83 Uo. szept. 16. MMTVD. 3. köt. 366. 1.
