Századok – 1965
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII–XVIII. század fordulóján 679
686 It. VÁRKONYI ÁGNES I. Az udvar az 1698. évi szeptember 10-i bécsi tanácskozáson Magyarország az évi adóját az előző 1696. évi pozsonyi nádori concursus eredményeire is építve 4 millió Rh. forintban szabta meg. Kétszeresét követelte az 1694—1697. években állandósult évi 2 miihónak, annak az összegnek, amely nem jelentette ugyan csúcsát az utolsó két évtized adókövetelésének, de mégis menynyiségét megfizethetetlenül soknak találták már az előző években is. A tanácskozáson résztvevők, a fő- és köznemesség és a klérus képviselői, Eszterházy Pál nádor vezetésével szenvedélyes vitába szálltak a császárral, nem annyira az elosztás új módszere, hanem az összeg nagysága s főleg az uralkodó osztályra kivetett rész — szerintük — irreális volta miatt. Az udvar elgondolása szerint, ugyanis a 4 milhó contributio tizenhatodát a városok fizetnék, a fennmaradó 3 750 000 frt-nak egyharmada — 1 250 000 frt — a nemesség felső rétegeit, a mágnások, a klérus és a köznemesek csoportjait terhelné, kétharmada — 2 500 000 frt — pedig a jobbágyokra és a jobbágyokkal együtt adózó különböző rétegekre hárulna. A nemesség viszont csupán 50 000 frt-ot volt hajlandó vállalni azzal az indoklással, hogy az adó miatt tönkrement jobbágyaik úrbéri terhein amúgy is könnyítettek már. Kölcsönös és heves szemrehányások huzavonája után az udvar a könnyebb ellenállás irányába hátrált; az adó teljes összegéből nem engedett, de a nemesség eredetileg 1 250 000 frt-ra tervezett terhét először 500 000-re, majd végül 250 000-re szállította le, s ily módon a szegénységtől 3 500 000 frt-ot, az előző évi összegnek így is majdnem kétszeresét követelte.12 Számbavéve viszont a behajtásnál szokássá vált visszaéléseket, a különböző hátralékokat, a rendkívüli követeléseket is, a végleges összeg megállapítása teljességgel lehetetlen, mintahogyan csupán hozzávetőleges fogalmunk lehet az országra nehezedő előző és következő évi adóterhek — a katonaság élelmezését s a különböző közmunkák értékét is számbavéve — tényleges összegéről.13 Zsákutcának bizonyulna más, itt nem részletezhető okok 12 TA. Mayer: Verwaltungsreform in Ungarn. 112 — 113. 1. — Az 1698. nov. l-t61 1699. okt. 30-ig terjedő időszakra kivetett 4 millió Rh. frt. adó kétféle változatban történő elosztásáról [a megyékre, városokra és különböző kerületekre a fő- és köznemesség, velamint a klérus által fizetendő részletek feltüntetésével) készült kimutatások: OL'Archivum í'egnieolare, Eszterházy Pál nádor levéltára. Prothocollum opinionum seu litterarum 392 — 411. p. — A bécsi adóügyi tanácskozáson sem II. Rákóczi Ferenc, sem Bercsényi Miklós nem vettek részt. Rákóczi Keczer Sándorral kívánta képviseltetni magát. Keczer Sándor levele Kéry Jánosnak 1698. aug. 30. OL. Pénzügyigazgatási Levéltárak osztálya: a Szepesi Kamara iratanyaga (továbbiakban Kamarai It.) Missiles; — „Itten mi is hasonló nyomorúsághban vagyunk, minthogy a Tertialitást csak ügyen az urasághra akarriák vetni, kiis miképpen lehessen megh, se maghem privató sem penigh in communi elménkkel föl nem érthetjük, hanem 26 lészen gyűlése Nemes Sáros Vármegyének, s akkora halasztottuk, hogy onnét iriunk unanimi voto eö Fölséghének legh aláb ne láttessunk hallgatásunkkal okai lenni ezen utolsó veszedelmünknek." Bercsényi Miklós levele Károlyi Sándornak. Terebes, 1698. rov. 20. Károlyi nemzetség levéltára (Károlyi lt.) Missilis. 13 Magyarország északkeleti részének megyéi 1698-ban pl. 39.181 Rh. frt. 61 dr.-ral fizettek többet, mint amennyit portáik száma után kötelesek lettek volna adni. Az előző években: 1694 és 1696-ben 43.105 Rh. frt. 19 dr., 1696-ban 27.494 Rh. frt. 50 dr., 1697-ben 7.649 Rh. frt. 51 dr. a többletfizetés. Folyamodványuk Eszterházy P. nádorhoz (1701): OL Családi levéltárak. Az Eszterházy-család hercegi ágának levéltára. Pál nádor iratai (a továbbiakban: PN.) 61/5839. — Zemplén megyében az adókivetés és beszedés körüli visszaélésekről Babocsay Izsák tájékoztat: Fata Tarczaliensia. Kiadta: Hubay K. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1902. évf. VIII. sz. 10., 41. 1. — Bars vármegye adóját a hadi eomissarius 1693-ban önkényesen 106 portioval megnövelte.
