Századok – 1965

Krónika - Beszámolók kandidátusi disszertációk vitáiról - 657

664 KRÓNIKA ellenére abban az eléggé nem dicsérhető törekvésben, hogy az eseményeket differenciáltan és egyénien állítsa az olvasók elé, e téren továbbmegy, mint, kívánatos lenne. Jemnitz János újabb rövid válasza után a bíráló bizottság meghozta határozatát. Ez kiemelte a disszertáció úttörő jelentőségét, méltatta önálló marxista koncepcióját, rendkívül széleskörű anyagismeretét, plasztikus, meggyőző feldolgozási módszerét.. Kívánatosnak tartotta viszont az események objektív meghatározóinak alaposabb elemzését. A bizottság a magas tudományos színvonalat reprezentáló munkát egyhangúan elfogadásra javasolta. * L. Nagy Zsuzsa: „A párizsi békekonferencia és az 1918 — 1919-es forradalmak" c. kandidátusi disszertációjának a polgári demokratikus forradalommal foglalkozó része vizsgálja az önálló Magyarország nemzetkőzi helyzetét és a kormány külpolitikai törekvéseit, foglalkozik azzal a két lehetőséggel, mely a Monarchia felbomlása után az itt élő népek viszonyának rendezésére kínálkozott. Bemutatja a magyar külpolitikát meghatározó tényezőket: a központi hatalmak katonai veresége nyomán a Monarchia felbomlása, valamint a forradalom polgári vezetése. Részletesen tárgyalja az 1918. november 13-i belgrádi katonai konvenció aláírásának körülményeit, majd ismerteti és bírálja a wilsonizmust, a kormány külpolitikai alapelvét. Önálló fejezet tárgyalja a párizsi békekonferencia megnyitását, a résztvevő nagyhatalmak egymással gyakran ütköző törekvéseit, a hangzatos elvek és a gyakorlati politika ellentmondásait. Elemezve az egyes nagyhatalmak törekvéseit és viszonyát az egykori Monarchiához, megállapítja, hogy az Egyesült. Államokat és Angliát, közvetlen érdekek nem fűzték e területhez, viszont Francia- és Olaszország konkurrens hatalmakként léptek fel. A kölcsönös kompromisszumok jegyében a mérsékeltebb angolszász politika e térségben átengedte a kezdeményezést a franciának, amely ellenségesen állt szemben a német imperializmus egykori szövetségesével, Magyarországgal. Vizsgálja a disszertáció azokat az okokat, célokat, amelyek a Monarchia problémáinak napirendretűzésében szerepet játszottak, s különös hangsúllyal szól a forradalmi hullám meggátlásának vágyáról, valamint a háború ' alatti szerződések realizálásáról. Részletesen bemutatja az A.E. Taylor vezette gazdasági valamint az A. C. Coolidge irányítása alatt álló politikai misszió működését, budapesti tárgyalásait és azokat az ellentéteket, amelyek az antant forradalomellenes politikájának gyakorlati mikéntje körül kibontakoztak. A hatalmi ellentétek keretében ismerteti az olasz—magyar, illetve jugoszláv—magyar orientáció bontakozó lehetőségét, amelyben egy további lengyel szövetség terve is szerepelt. Rámutat a disszertáció arra. hogy a kormány forradalomellenes bel- és külpolitikai lépései nem változtattak a nagyhatalmak elzárkózó politikáján. A Vix-jegyzék siettette a polgári demokratikus kormányzat bukását. A disszertáció további része a Tanácsköztársaság időszakát tárgyalja. Bemutatja a Forradalmi Kormányzótanács gyökeresen új, internacionalista, a területi integritás elvével szakító külpolitikáját, s a forradalom gyors nemzetközi terjedéséhez fűződő remények jelentőségét. Az ant.ant-megbizottak jelentései és a békekonferencia tanácskozásai alapján ismerteti a Tanácsköztársaság nyugati visszhangját, a Magyarországgal szemben folytatandó politika két irányzatát. A Tanácsköztársaság felszámolását, főként az angolszász politikusok, békésebb eszközökkel kívánták elérni, míg velük szemben a francia katonai vezetés, valamint a szomszédos országok burzsoá kormányai azonnali nyílt katonai beavatkozást sürgettek. A mérsékeltebb irányzat felülkerekedése tette lehetővé, hogy Kun Bélának korábban nem ismert jegyzéke alapján a békekonferencia Budapestre küldje Smuts tábornokot.. Ez megerősítette a Kormányzótanács presztízsét és késleltette az akkor már élőkészített intervenciós támadás megindítását. Az intervenció nyomán Magyarországon kialakult válság teremtett talajt a Kormányzótanács és Ph. M. Brown tárgyalásaira, amelyek során amerikai részről a Kormányzótanács lemondását akarták elérni, míg magyar részről időnyerésre törekedtek. A Vörös Hadsereg ellentámadása zavart és ellentéteket teremtett Párizsban, ugyanakkor hatalmas feladatok elé állította a Kormányzótanácsot. A disszertáció bemutatja, milyen szerepet játszott Ausztria a gazdasági blokád áttörésében, s milyen hatalmi érdekek vezették Ölaszországot, mikor fegyvert, lőszert stb. szállított a Kormányzótanácsnak .