Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
58 MTJCSI FERENC Kristóffy kimutatta azt is, hogy az általános választói joggal szemben felhozott leggyakoribb érv: a magyarság vezető szerepének elvesztése sem állja meg a helyét az ő javaslatával szemben, minthogy a nemzetiségi tömegek elmaradottsága következtében az írni-olvasni tudáshoz (s 24 éves korhatárhoz) kötött választói jog bevezetése nemcsak hogy nem csökkentené, hanem ellenkezőleg, emelné a magyarság számarányát a választók körében (56,2%-ról 61,4%-ra).4 e Beszéde befejező részében a belügyminiszter igyekezett eloszlatni a szocialistákkal kapcsolatban az uralkodó osztályok körében táplált aggodalmat. Kifejtette, hogy a szocialisták, bekerülve a parlamentbe, „a külföldi példák nyomán az egységes állami eszme és a népakarat igazi képviselői lesznek", míg ,,ha sokáig kívül maradnak, a társadalmi kereteket fogják előbbutóbb szétfeszíteni". Mint a királyhoz intézett első memorandumálban is. Kristóffy itt is hivatkozott Bernstein és Millerand, valamint Bebel jJéldájára. Hangoztatta emellett, hogy Magyarországon a munkásosztály a népnek csak kis töredéke, s e töredéknek is csak egy töredéke szocialista. ,,Az általános szavazati jog nem jelenti tehát a szocializmus diadalát, sőt a szocialista izgatások méregfogai hosszabb időre ki lesznek általa tördelve." Végezetül Kristóffy hangsúlyozta, hogy nemcsak mint miniszter, hanem később is, e tisztség viselésének letétele után is képviselni fogja az általános választói jog megvalósításának eszméjét.4 7 < Kristóffy beszéde azonban már nem érte el a kívánt hatást. A király Gautsch és a koalíció akciójának hatására megkönnyebbülten fogadta el a Fejérváry-kormány lemondását, s ejtette el ezzel a dinasztia demokratikus taktikai vonalát. A királynak ez a döntése magyarázható Ferenc Józsefnek azzal a szándékával is, hogy kísérletet tegyen arra vonatkozóan, hogy az általános választói jog nyomása alatt a koalíció nem puhult-e meg eléggé ahhoz, hogy vállalja a kormányt a katonai követelések elejtésével.48 A király döntésére bizonyára nem kis súllyal nehezedett az a veszedelem is, amelyet a koalíciónak az a terve keltett, hogy a parlament első ülésén vád alá helyezi a kormányt. A király tehát szeptember 12-én felmentette a Fejérvárv-kormányt megbizatása alól, megbízva egyben az ügyek továbbvitelével. A koalíció azt hitte, hogy diadalmaskodott, s előkészületeket tett a királlyal folytatandó tárgyalásokra. " Kristóffy adatai szerint a földbirtokos, az iparos, a kereskedő, az értelmiségi és a tisztviselői osztályhoz, illetve réteghez tartozó, választói joggal nem rendelkezők száma (csak a 20 éven felüli férfilakosságról van szó) 1.135.867 fő, az egy-két holdas, ugyancsak jogtalan törpebirtokosoké pedig 1.294.600 fő, együtt 2,430.467 fő. A 20 éven felüli férfi munkások száma (nyilván a mezőgazdasági és az ipari proletariátus együttesen) 1,293.329 fő. A belügyminiszter arról nem közöl allatokat, hogy foglalkozási ágak, osztályok szerint mennyi az írni-olvasni tudók száma, tehát arra, hogy a fenti számból kik kaphatnának választói jogot a tervezet szerint, nem kapunk választ. Csupán arról közöl adatot, hogy a 20 éven felüli férfilakosság hány százaléka tud írni-olvasni, s ebből hány százaléknak nincs választói joga. Eszerint: a 20 éven felüli férfilakosság száma 4,322.960 fő. Ebből 75,7%-nak nincs választói joga: írni-olvasni tud 68,5%-a, de ezek közül 73,3%-nak, tehát több mint 2 millió írni-olvasni tudó 20 éven felüli férfinek nincs szavazati joga. Kristóffy adatai szerint a 24 éven felüli férfilakosság létszáma 3,895.541. Ebből magyar nemzetiségű 2,015.541, vagvis 51,7%. írni-olvasni tud 2.621.894, ebből magvar: 1.608.779 fő, vagyis 61,4%. (Lásd: Kristóffy: i. m. 229 — 230. 1.) 47 A beszédet lásd: Kristóffy: i. m. 220 — 233. 1. 48 Erre nézve lásd Gratz Gusztáv: i. m. 96. 1.
