Századok – 1965
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 641
646 KRÓNIKA azt történelemnek, addig a tanuló, a 18 éves tanuló számára a felszabadulás és az utána következő időszak, sőt még az ellenforradalom is történelem. Az ellentmondás feloldása, a szubjektív élményeknek történeti szempontból való vizsgálata szilárd világnézeti és politikai állásfoglalást igényel. A korszakkal foglalkozó történeti kutatás ma részletkérdéseiben még nem megállapodott ugyan, de a fejlődés fővonala egyértelmű. Komoly nehézséget az jelent, hogy a tankönyv — főképpen az 1948 utáni korszakra — alig használható, és hogy a tanárok jóformán semmiféle irányítást nem kapnak a tanítás módjára vonatkozóan. Ezért az új reform-tankönyv elkészülése előtt egy sor kérdést kell tisztázni, s az anyagot taníthatóvá kell tenni. Vigh Károly a Legújabbkori Történeti Múzeum osztályvezetője Csiszér Béla referátumának problémamentes jellegét kifogásolta, s rámutatott azokra a kérdésekre, amelyeknél a tanulók negatív hatásnak vannak kitéve. Javasolta, hogy a tanítás megkönnyítésére készüljön olvasókönyv. Lipinszky Károly tanár (Budapest) arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolák könyv- és szemléltető eszköz ellátása gyenge, s nem teszi lehetővé a népi demokratikus korszak jobb tanításának megalapozását. Szakmáry Gyula szakfelügyelő (Békés) olyan szemléltető eszközök beszerzését sürgette, amelyek a Horthy-korszak viszonyainak bemutatásával érzékeltetnék a népi demokratikus korszak vívmányait. Csiszér Béla és Kiss Géza válasza után Mód Aladár elnök zárszavában rámutatott arra, hogy a népi demokratikus korszak tanításában a módszer kérdése a legnehezebb, itt kell a történeti kutatásnak és az irodalomnak több segítséget nyújtani. Utalt arra, hogy a marxizmus-leninizmus tanszékek és a Társulat áprüis 26-án kezdődő ülésszaka éppen a korszak kérdéseinek kutatását lesz hivatva előbbrevinni. A Történelmi Társulat delegációja Berlinben A Deutsche Historiker-Gesellschaft elnökségének meghívására Társulatunk háromtagú delegációt küldött ki a Historiker-Gesellschaft Berlinben 1965. március 19 —21-én tartott III. kongresszusára. A delegáció vezetője Pach Zsigmond Pál akadémiai lev. tag, Társulatunk alelnöke, tagjai Borús József kandidátus, Társulatunk titkára és Pitz Jenő múzeumigazgató, a Keletdunántúli Csoport elnöke voltak. A Tanári tagozat hírei Előadások 1965. február 24-ón a tanári tagozat felolvasó ülésén Hahn István egyetemi tanár, kandidátus „A római társadalom útja. A rabszolgatartástól a feudalizmus kezdetéig" címmel tartott előadást. Az előadás bemutatta a római rabszolgatartó társadalom klasszikus formáját az időszámításunk előtti II—I. században és gazdag, a tanításban is kiválóan felhasználható példákkal illusztrálta a klasszikus rabszolgatartó-társadalom felbomlási folyamatát annak politikai és társadalmi visszahatásával együtt. Az előadás szemléletes képet adott arról, hogy a római történelem különböző századaiban a mezőgazdaságban és iparban milyen természetű munkákat végeztek a rabszolgák, érdekes adatokkal szolgálva munkájuk termelékenységéről és munkájuknak a római gazdasági termelésben képviselt súlyáról. Befejezésül a rabszolgatartó társadalommal kapcsolatban elterjedt helytelen nézeteket cáfolta. 1965. március 10-én a tanári tagozat gimnáziumi módszertani csoportja ülésén Kertész István az audiovizuális nevelés szakértője bemutatta azokat az eszközöket, amelyeket ilyen rendszerű tanításban közvetlenül fel lehet használni, kezelésük módját és a velük kapcsolatos módszertani kérdéseket. 1965. március 24-ón a tagozat előadássorozata keretében M. Somlyai Magda kandidátus „Gondolatok a magyarországi népi demokratikus forradalom és agrárreform jellegéről" címmel tartott előadást. Ismertette a népi demokratikus forradalom tartalmi és formai jegyei körül kibontakozott vitát. Az 1945 folyamán végrehajtott földreform elemzésével bizonyította, hogy a népi demokratikus forradalom hogyan határozta meg a földkérdés megoldásának radikális, agrárforradalom jellegét, illetve a földreform radikális végrehajtása hogyan erősítette a népi demokratikus forradalom szocialista forradalomra jellemző jegyeinek kibontakozását.
