Századok – 1965

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 641

644 KRÓNIKA A bíráló bizottság javaslata alapján az I. díjat Nagy József főiskolai adjunktus(Eger) nyerte „A szocializmus építése Heves megyében (1945 — 1962)" c. kiemelkedő jelentőségű, önálló kutatások alapján készült, valóban a megye történetével foglalkozó, azt ismertető dolgozatával. A bizottság megítélése alapján a II. nem került kiosztásra. А1П.díjat akövetkező öt pályamű nyerte: l.dr. Pozsonyi Tivadar (Budapest) .,A községi földigónylő bizottságok az 1945. évi földreform népi szervei" c., 2. dr. Hontert Rezső és Sereg József: „Gyöngyös város története a felszabadulás után" c„ 3. Kiss Qéza (Pécs): „A szocializmust építő Kisújszállás" c„ 4. dr. Molnár István „Pécs és Baranya megye kulturális fejlődése 1944 —1964" c. és 5. a kállósemjéni kultúrotthon dr. Erdész Sándorné vezetésével készült "Kállósemjén története a felszabadulástól napjainkig" c. összeállítása. Dicséretben és jutalomban részesültek a következő pályamunkák: 1. Zsellér József : A mezőgazdaság szocialista átszervezése hazánkban, 2. Ágh Attila: Népi demokratikus forradalom Magyarországon, 3. Renke József: A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet története, 4. Kemenes József: Az általános iskola története Győr-Sopron megyében, 5. Folláth Mátyásné: Magyar—cseh kapcsolatok Martfűn. Dicséretben részesült és kiadásra ajánlotta a bíráló bizottság a következő pályaműveket: 1. Takács Ferenc (Budapest) A szegedi sport 20 éve (1944 — 1964) c„ 2. Morvay Gyula: Újjáéledés. Nagykanizsa régi és új napjai c„ 3. Horváth Sándor : Szabolcs-Szatmár parasztságának harca a földért. Az 1945. évi földreform е., 4. Janó Ákos: Hajdúvid (Egy szocialista falu társadalom-rajza a kialakulás idején) c., 5. Schneider Miklós: Az új élet megindításának néhány kérdése Szentesen (1944 október—1945 március) e., 6. Merényi László: Iskolaügy Szabolcsban az 1945/1947. években c., 7. László József: Adatok a vásárhelyi földosztás történetéhez c. dolgozatát. A beküldött visszaemlékezésekkel kapcsolatban a. bizottság megállapította, hogy többségükben nem feleltek meg a pályázat követelményeinek. Vörös Márton és Simonyi Henry visszaemlékezését a Párttörténeti Intézet megvásárolja, Fekete Rezső vissza- 1 emlékezését pedig a Hadtörténelmi Közleményekben való megjelentetésre javasolta. Délután folyamán a vándorgyűlés résztvevői Vigh Károly és Győrffy Sándor kalauzolása mellett megtekintették a Legújabbkori Történeti Múzeumnak a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett kiállítását. A vándorgyűlés második napján Mód Aladár egyetemi tanár elnöklete alatt a népi demokratikus korszak általános és középiskolai tanításának kérdései kerültek megvitatásra. Csiszér Béla szakfelügyelő (Derecske) „A népi demokrácia győzelme hazánkban c. tankönyvfejezet általános iskolai feldolgozásának kérdései" címen tartott referátuma első részében rámutatott arra, hogy az általános iskola 8. osztályának tankönyvi anyagában a fenti téma a tetőpontot jelenti, s a téma feldolgozása nemcsak hazánk felszabadulás utáni története főbb állomásainak megismertetését kívánja meg, hanem fon tos célkitűzéseket von maga után az erkölcsi, esztétikai és érzelmi nevelés terén. Ezeket a feladatokat az új tanterv szerint „a tanulók életkorával összhangban álló pedagógiai gyakorlattal" differenciáltan olvasmányos előadásmód segítségével kell teljesíteni. A tankönyvi fejezet egyes leckéit elemezve mutatta be referátumának második részében a feldolgozás módszerét, a rendelkezésre álló szemléltető eszközöket, s azokat a feladatokat, amelyeknek segítségével a tanulók aktivitását fokozni lehet. Kiss Géza adjunktus (Pécs) „A népi demokratikus korszak didaktikai és módszertani problémái a középiskolában" c. referátumának bevezetésében hangsúlyozta: hasznosnak kell tekinteni a népi demokratikus korszak didaktikai ós methodikai témáinak a vándorgyűlés programjára tűzését. Az elmúlt húsz esztendő múltjában ugyan minden megtalálható, amire a dinamikus óravezetést, változatos felépítést, sokszínű korrajzot kedvelő tanárnak szüksége lehet. Igazi mondanivalójának korszerű eszközökkel történő feltárása a tanulók előtt mégsem könnyű feladat. Gyakorlatilag az utolsó osztály rövidített tanítási ideje, az érettségire való felkészülés és ismétlés a népi demokratikus korszak története tanításának amúgy is szűkre szabott idejét még jobban csökkenti, a túlterhelt tanároknak nem mindig nyílik lehetőségük arra, hogy a tudományos kutatás új eredményeivel lépést tartsanak. A Történelemtanítás 1960-ban megjelent jubileumi száma és a felszabadulásunk 15. évfordulójára összeállított irodalomjegyzék hasznos segítséget nyújt, de nehéz a szétszórt cikkek összegyűjtése. Világnézeti politikai hibát a tanárok ma már csak ott követnek el, ahol a tankönyv is elavult, s ahol a tanulók más