Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 612

FOLYÓIRATSZEMLE 635. koncepció megváltoztatta Oroszország eu­rópai politikáját is, mivel az egyetlen ha­talom, amelytől a török tervek támogatását remélhette, a Habsburg-birodalom volt. A leendő osztrák császár, József 1780-ban, még Mária Terézia életében meg is kezdte a moszkvai kapcsolatok kiépítését, bár jól tudta, hogy a kapcsolat Oroszország számára reálisabb értéket képvisel, mint fordítva. AII. József és Katalin 1780-i talál­kozása után rendszeressé vált levelezés 1781-ben szövetségi szerződéshez vezetett. 1782. június 15-én Katalin felhívta József figyelmét a Porta veszedelmes magatartá­sára, majd 1782. szeptember 10-i levelében vázolta törökellenes elképzelését, ami az­után a történelemben a „görög terv" elne­vezést nyerte. A levél újdonsága abban állt, hogy a cárnő első ízben tárta fel szövetsé­gese előtt a Török Birodalom felosztására irányuló elgondolását, s jelezte, hogy né­zete szerint ennek megvalósítására eljött a a legkedvezőbb pillanat. A szerző szerint nem lehet eldönteni, hogy az 1782 decem­berében kirobbantott háború, amely a Krim megszerzésére vezetett, egy előrekészített akció láncszeme volt-e, vagy pedig a vélet­len és a kedvező alkalom hozta-e magával. Tanulmánya során Hoesch élesen kritizálja a szovjet szerzők álláspontját. — NICHO­LAS V. RIASANOVSKY Trubeckoj herceg „Európa és emberiség" c. művét ismerteti és értékeli (207 — 220. 1.). Nézete szerint az 1920-ban Szófiában napvilágot látott könyvecske az eurázsiai iskola egyik alap­vető munkája, amelyben a szerző antiko­lonialista, kozmopolita nézeteket hangoz­tatva voltaképpen az „ázsiai testvéreket" primus inter pares alapon egyesítő és veze­tő nagy orosz birodalom gondolatát fo­galmazza meg. Trubeckoj szerint Oroszor­szág csak abban az esetben találhat kiutat gyarmati helyzetéből és oldhatja fel a „ro­mano—germán" Európa és egyéb népek szembenállását (ami nemcsak Oroszor­szág, hanem az egész emberiség ügye), ha vezetője lesz az eurázsiai, tehát minden „nem romano—germán" nép lázadásának elnyomója, azaz Európa ellen. — GOTT­HOLD RHODE: Rendek és királyság Lengyel-Litvániában és Gseh-Morvaországban cím­mel (221 — 246. 1 .) a XVI-XVlil. századi középkelet-európai, ezen belül főként cseh és lengyel viszonyokat vizsgálva arra az eredményre jut, hogy a rendek és elsősor­ban a főrendek mindkét területen az ed­dig feltételezettnél is hatékonyabb ellen­állást fejtettek ki az idegen eredetű köz­ponti hatalommal szemben. Emellett meg­állapítja, hogy a várakozással ellentétben a cseh lovagi rend (a köznemesség) sok tekintetben befolyásosabb szerepet ját­szott, mint a lengyel szlachta, amely in­kább tömege révén és mint a mágnások kísérete jött tekintetbe. — O. ZEITSCHRIFT FÜR OSTFORSCHUNG 1964. 13. köt. 1 — 2. (jún.) szám. — WAL­TER KUHN: A német jogú Plock város kelet­kezése (1 — 30.1.) megállapítja, hogy a plocki vár és katedrális közelében létesült, ön­kormányzatot élvező suburbiumtól nyugat­ra 1226-ban a mazóviai herceg újabb, né­met lakosokból álló telephelyet létesített.. Az utóbbit később Altstadt-nak (óváros), nevezték. Miután a poroszok 1237-ben az óvárost lerombolták, a herceg kényszerí­tette az érseki káptalant, hogy a suburbiu­mot a városhoz csatolja. 1247 után azon­ban az új város visszatért a káptalanhoz; elvesztette minden privilégiumát, s lakos­ságát arra kényszerítették, hogy felhagyva, a mesterségekkel és kereskedéssel, a régi város élelmezéséről gondoskodjék. 1322-ben a herceg és az egyház közötti terület­csere eredményeként a helységet meg­szüntették, 1361 után azonban ebben az övezetben újabb elővárosok keletkeztek, melyek már Ploekhoz tartoztak. A város jogi fejlődését betetőzte 1353-tól a város­fal építése, majd 1435-ben a közigazgatás átvétele a város lakói által. A szerző sze­rint Plock története klasszikus példája egy­részt a Piast uralkodók várospártoló poli­tikájának, másrészt a köztük és az egyházi hatóságok közötti versengésnek. Ugyanak­kor Plock esete megmutatja a régi lengyel suburbium és a német jellegű városok fej­lődése közötti alapvető különbséget is, amit Kuhn szerint a lengyel tudósok többsége nem vesz figyelembe. — WALTER MASS Gniezno területének példáján bemutatja, hogy a geológia és a nyelvtudomány fontos segítséget nyújthat a középkori település­történet vizsgálatához (31 — 55.1.). A hely-, növény- ós állatnevek, valamint a geológiai vizsgálatok eredményeit összevetve meg­állapítja, hogy e területen előbb a moré­nák, azután az ún. végmorénák, végül az oldalmorénás, hordalékos földek települ-tek be. — KURT GEORG HAUSMANN: Dmow-ski álláspontja Németországgal szemben az első világháború előtt címen (56 — 91. 1.) a lengyel nemzeti demokratapárti vezető kül­politikai nézeteit vizsgálja. Megállapítja, hogy Dmowski azért fordult Németország ellen, mert meggyőződése volt, hogy a Né­met Birodalmon belül vezető szerepet ját­szó Poroszország a megszerzett lengyel te­rületekről saját léte és vezető szerepe miatt sohasem mondhat le, s így kénytelen len­gyelellenes, germanizáló politikát folytatni. A német—lengyel ellentétet ezért elsőd­legesnek ós megszüntethetetlennek, Német­országot a lengyelek legveszedelmesebb el­lenségének tekintette. Ugyanakkor úgy vél-

Next

/
Thumbnails
Contents