Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 612

FOLYÓIRATSZEMLE 635. koncepció megváltoztatta Oroszország európai politikáját is, mivel az egyetlen hatalom, amelytől a török tervek támogatását remélhette, a Habsburg-birodalom volt. A leendő osztrák császár, József 1780-ban, még Mária Terézia életében meg is kezdte a moszkvai kapcsolatok kiépítését, bár jól tudta, hogy a kapcsolat Oroszország számára reálisabb értéket képvisel, mint fordítva. AII. József és Katalin 1780-i találkozása után rendszeressé vált levelezés 1781-ben szövetségi szerződéshez vezetett. 1782. június 15-én Katalin felhívta József figyelmét a Porta veszedelmes magatartására, majd 1782. szeptember 10-i levelében vázolta törökellenes elképzelését, ami azután a történelemben a „görög terv" elnevezést nyerte. A levél újdonsága abban állt, hogy a cárnő első ízben tárta fel szövetségese előtt a Török Birodalom felosztására irányuló elgondolását, s jelezte, hogy nézete szerint ennek megvalósítására eljött a a legkedvezőbb pillanat. A szerző szerint nem lehet eldönteni, hogy az 1782 decemberében kirobbantott háború, amely a Krim megszerzésére vezetett, egy előrekészített akció láncszeme volt-e, vagy pedig a véletlen és a kedvező alkalom hozta-e magával. Tanulmánya során Hoesch élesen kritizálja a szovjet szerzők álláspontját. — NICHOLAS V. RIASANOVSKY Trubeckoj herceg „Európa és emberiség" c. művét ismerteti és értékeli (207 — 220. 1.). Nézete szerint az 1920-ban Szófiában napvilágot látott könyvecske az eurázsiai iskola egyik alapvető munkája, amelyben a szerző antikolonialista, kozmopolita nézeteket hangoztatva voltaképpen az „ázsiai testvéreket" primus inter pares alapon egyesítő és vezető nagy orosz birodalom gondolatát fogalmazza meg. Trubeckoj szerint Oroszország csak abban az esetben találhat kiutat gyarmati helyzetéből és oldhatja fel a „romano—germán" Európa és egyéb népek szembenállását (ami nemcsak Oroszország, hanem az egész emberiség ügye), ha vezetője lesz az eurázsiai, tehát minden „nem romano—germán" nép lázadásának elnyomója, azaz Európa ellen. — GOTTHOLD RHODE: Rendek és királyság Lengyel-Litvániában és Gseh-Morvaországban címmel (221 — 246. 1 .) a XVI-XVlil. századi középkelet-európai, ezen belül főként cseh és lengyel viszonyokat vizsgálva arra az eredményre jut, hogy a rendek és elsősorban a főrendek mindkét területen az eddig feltételezettnél is hatékonyabb ellenállást fejtettek ki az idegen eredetű központi hatalommal szemben. Emellett megállapítja, hogy a várakozással ellentétben a cseh lovagi rend (a köznemesség) sok tekintetben befolyásosabb szerepet játszott, mint a lengyel szlachta, amely inkább tömege révén és mint a mágnások kísérete jött tekintetbe. — O. ZEITSCHRIFT FÜR OSTFORSCHUNG 1964. 13. köt. 1 — 2. (jún.) szám. — WALTER KUHN: A német jogú Plock város keletkezése (1 — 30.1.) megállapítja, hogy a plocki vár és katedrális közelében létesült, önkormányzatot élvező suburbiumtól nyugatra 1226-ban a mazóviai herceg újabb, német lakosokból álló telephelyet létesített.. Az utóbbit később Altstadt-nak (óváros), nevezték. Miután a poroszok 1237-ben az óvárost lerombolták, a herceg kényszerítette az érseki káptalant, hogy a suburbiumot a városhoz csatolja. 1247 után azonban az új város visszatért a káptalanhoz; elvesztette minden privilégiumát, s lakosságát arra kényszerítették, hogy felhagyva, a mesterségekkel és kereskedéssel, a régi város élelmezéséről gondoskodjék. 1322-ben a herceg és az egyház közötti területcsere eredményeként a helységet megszüntették, 1361 után azonban ebben az övezetben újabb elővárosok keletkeztek, melyek már Ploekhoz tartoztak. A város jogi fejlődését betetőzte 1353-tól a városfal építése, majd 1435-ben a közigazgatás átvétele a város lakói által. A szerző szerint Plock története klasszikus példája egyrészt a Piast uralkodók várospártoló politikájának, másrészt a köztük és az egyházi hatóságok közötti versengésnek. Ugyanakkor Plock esete megmutatja a régi lengyel suburbium és a német jellegű városok fejlődése közötti alapvető különbséget is, amit Kuhn szerint a lengyel tudósok többsége nem vesz figyelembe. — WALTER MASS Gniezno területének példáján bemutatja, hogy a geológia és a nyelvtudomány fontos segítséget nyújthat a középkori településtörténet vizsgálatához (31 — 55.1.). A hely-, növény- ós állatnevek, valamint a geológiai vizsgálatok eredményeit összevetve megállapítja, hogy e területen előbb a morénák, azután az ún. végmorénák, végül az oldalmorénás, hordalékos földek települ-tek be. — KURT GEORG HAUSMANN: Dmow-ski álláspontja Németországgal szemben az első világháború előtt címen (56 — 91. 1.) a lengyel nemzeti demokratapárti vezető külpolitikai nézeteit vizsgálja. Megállapítja, hogy Dmowski azért fordult Németország ellen, mert meggyőződése volt, hogy a Német Birodalmon belül vezető szerepet játszó Poroszország a megszerzett lengyel területekről saját léte és vezető szerepe miatt sohasem mondhat le, s így kénytelen lengyelellenes, germanizáló politikát folytatni. A német—lengyel ellentétet ezért elsődlegesnek ós megszüntethetetlennek, Németországot a lengyelek legveszedelmesebb ellenségének tekintette. Ugyanakkor úgy vél-