Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 612

FOL YÓIRATSZEM LE 629 között is öt iparág működött. Az egy ipar­ághoz tartozó kézművesek egy helyen (egy utcában pl.) laktak. A foglalkozás vállalá­sában nincs semmiféle korlátozás, a zsidók mégis nagyobbrészt bizonyos iparágakban helyezkednek el (selyem, üveg, ékszer), egy­részt azért, mert a mesterség a családban öröklődött, másrészt azért, mert már Pa­lesztinában is ismert iparágakról van szó (a selyemkészítésben pl. a régi kínai kap­csolatok révén). Ekkor még nem ismeretes, hogy a zsidókat bizonyos megvetett fog­lalkozások folytatására szorították volna vissza. A kézművesek tarka nemzetközi összetételét mutatja a helynevekből, ill. a helynévből származó árunevekből leveze­tett családnevek különbözősége. Céhes szer­vezet nincs, csak szerződésen alapuló ideig­lenes társulások. A kézművesek bérmun­kásokat is foglalkoztattak, igen alacsony bér mellett. A társadalmi ellentét frontja azonban nem a kézművesek ós bérmunká­sok között húzódott, hanem egyrészt a jó­módú, előkelő foglalkozású kézművesek, másrészt a szegény kézművesek és bérmun­kások között. — CHARLES H. ALEXAN­DROWICZ: A nemzetközi jog К elet-Indiában a XVI., XVII., XVIII.században (869 — 884. 1.), a folytatásos tanulmány első részében az európai és a helyi nemzetközi jogi fogalmak és elvek különbözőségére utal. Problema­tikus volt az egyes országok besorolása szuverén vagy hűbéres országok szerint. A helyi országok és fejedelmeik többnyire nem országokkal, hanem kereskedelmi tár­saságokkal álltak szemben. A hódítás és a területszerzés vagy a helyi szokásjog értel­mében ment végbe, a legyőzött vazallus­ként való meghagyásával, vagy az állam megsemmisítésével. — FRANÇOIS FURET: A felvilágosodás tanulmányozásának meg­újulása (885 — 886. 1.) egy új rovat beveze­téseként hangsúlyozza, milyen sok még a teendő a felvilágosodás társadalmi hátteré­nek kutatásában. — A rovaton belül DANIEL ROCHE : A felvilágosodás elterjedése. Egy példa : a Châlons-sur-Marne-i Akadé­mia (887 — 922. 1.) az 1775-ben alapított vidéki tudományos társaság fejlődését vizs­gálja. Tagjai nagyrészt helybeliek voltak, de az ország más területeiről, sőt külföldről is toborzódtak. Társadalmi szempontból a ta­gok többsége elsősorban a kiváltságos osz­tályokból került ki. Az Akadémia által kiírt pályázatok gazdasági és társadalmi kérdé­sekre, jogi és pedagógiai reformokra vonat­kozólag kerestek feleletet. Részletesen is­merteti a szerző az akadémiai felolvasások témáit. Az összesen mintegy 200 kötetre terjedő könyvtár anyagának 27%-a gazda­sági és közigazgatási témájú, 19%-a törté­nelmi és földrajzi, 16,5%-a természettudo­mányi. A szerző úgy látja, hogy az Akadé­mia egy kora és társadalma iránt érdeklődő szellemi elit gyűjtőhelye, tipikusan tarto­mányi keretek között, amely érdeklődése ellenére el van szakítva környezetétől. — ANDRÉ GUILLOU bírálja a bizánci tár­sadalom fejlődésére vonatkozólag újabban megjelent, többek között szovjet és lengyel munkákat (923 — 927. 1.). — PAUL AKA­MATSU: Japánban, az 1918-as rizslázadások (928 — 932. 1.) címen egy Japánban 1959 — 1962 között megjelent ötkötetes munka eredményeit ismerteti. Az 1954-ben meg­indult kutatásokat összegező munka igen részletesen tárja fel az események történe­tét, s az derül ki, hogy az ipari proletariátus részvétele a mozgalmakban gyenge volt, legnagyobbrészt mezőgazdasági munkások vettek benne részt. A mozgalom elnyomása olyan kegyetlen volt, hogy a második világ­háború végóig nem jelentkeztek az ország­ban nagyobb tömegmozgalmak. — MARI­ANNE MULON: Középkori ételreceptek (933 — 937. 1.) két XIV. századból származó re­ceptkönyvet ismertet, az egyik itáliai, a másik valószínűleg franciaországi, össze­hasonlítja egyéb, már ismert munkákkal, s megállapítja jellegzetességként az erős fűszerezést, a felhasználandó ízesítők ada­golásának bizonytalan voltát s a húsételek túlsúlyát. — JEAN DESHAYES beszámol az 1963-ban Genfben tartott, a felvilágosodás­sal foglalkozó első nemzetközi értekezletről, amelynek részvevői zömmel amerikai és angol tudósok voltak, Magyarország egy emberrel képviseltette magát (942 — 946. 1.). — N. MARXISM TODAY 1964. febr. szám. — E. FROVV és H. HIKINS: A liverpooli IUI I-as szállítómunkássztrájk (78—86. 1.). A szerzők hangsúlyozzák, hogy az 1910—14. évi for­radalmi erjedés időszakában a munkások a bér, munkaidő célkitűzéseken túl a szak­szervezetek jogaiért küzdöttek, miközben sokszor saját opportunista szakszervezeti vezetőikkel is szembefordultak. Jellemző volt a két baloldalibb szocialista párt (BSP és LLP) mellett a szindikalizmus megerősö­dése, Tom Mann The Syndicalist e. lapjá­nak elterjedése (ekkoriban a szindikalista Nevelési Liga mintegy 60 000 követőre ta­lált). A szerzők ezután részletesen leírják, milyen követelésekkel léptek fel 1911-ben a tengerészmunkások, hogyan utasították ezeket el, miként indult meg a sztrájk, majd aprólékosan megvilágítják továbbterjedé­sét a munkásság újabb rétegeire. Ismerte­tik, hogy a sztrájk idején a sztrájkbizott­ság a gazdasági életet ténylegesen irányító hatalommá lett. 1964. máj. szám. — MARGARET HUN­TER: A dolgozó asszonyok (145—150. 1.) rámutat, hogy az elmúlt 10 évben 800 000-.

Next

/
Thumbnails
Contents