Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 612

FOL YÓIRATSZEM LE 629 között is öt iparág működött. Az egy iparághoz tartozó kézművesek egy helyen (egy utcában pl.) laktak. A foglalkozás vállalásában nincs semmiféle korlátozás, a zsidók mégis nagyobbrészt bizonyos iparágakban helyezkednek el (selyem, üveg, ékszer), egyrészt azért, mert a mesterség a családban öröklődött, másrészt azért, mert már Palesztinában is ismert iparágakról van szó (a selyemkészítésben pl. a régi kínai kapcsolatok révén). Ekkor még nem ismeretes, hogy a zsidókat bizonyos megvetett foglalkozások folytatására szorították volna vissza. A kézművesek tarka nemzetközi összetételét mutatja a helynevekből, ill. a helynévből származó árunevekből levezetett családnevek különbözősége. Céhes szervezet nincs, csak szerződésen alapuló ideiglenes társulások. A kézművesek bérmunkásokat is foglalkoztattak, igen alacsony bér mellett. A társadalmi ellentét frontja azonban nem a kézművesek ós bérmunkások között húzódott, hanem egyrészt a jómódú, előkelő foglalkozású kézművesek, másrészt a szegény kézművesek és bérmunkások között. — CHARLES H. ALEXANDROWICZ: A nemzetközi jog К elet-Indiában a XVI., XVII., XVIII.században (869 — 884. 1.), a folytatásos tanulmány első részében az európai és a helyi nemzetközi jogi fogalmak és elvek különbözőségére utal. Problematikus volt az egyes országok besorolása szuverén vagy hűbéres országok szerint. A helyi országok és fejedelmeik többnyire nem országokkal, hanem kereskedelmi társaságokkal álltak szemben. A hódítás és a területszerzés vagy a helyi szokásjog értelmében ment végbe, a legyőzött vazallusként való meghagyásával, vagy az állam megsemmisítésével. — FRANÇOIS FURET: A felvilágosodás tanulmányozásának megújulása (885 — 886. 1.) egy új rovat bevezetéseként hangsúlyozza, milyen sok még a teendő a felvilágosodás társadalmi hátterének kutatásában. — A rovaton belül DANIEL ROCHE : A felvilágosodás elterjedése. Egy példa : a Châlons-sur-Marne-i Akadémia (887 — 922. 1.) az 1775-ben alapított vidéki tudományos társaság fejlődését vizsgálja. Tagjai nagyrészt helybeliek voltak, de az ország más területeiről, sőt külföldről is toborzódtak. Társadalmi szempontból a tagok többsége elsősorban a kiváltságos osztályokból került ki. Az Akadémia által kiírt pályázatok gazdasági és társadalmi kérdésekre, jogi és pedagógiai reformokra vonatkozólag kerestek feleletet. Részletesen ismerteti a szerző az akadémiai felolvasások témáit. Az összesen mintegy 200 kötetre terjedő könyvtár anyagának 27%-a gazdasági és közigazgatási témájú, 19%-a történelmi és földrajzi, 16,5%-a természettudományi. A szerző úgy látja, hogy az Akadémia egy kora és társadalma iránt érdeklődő szellemi elit gyűjtőhelye, tipikusan tartományi keretek között, amely érdeklődése ellenére el van szakítva környezetétől. — ANDRÉ GUILLOU bírálja a bizánci társadalom fejlődésére vonatkozólag újabban megjelent, többek között szovjet és lengyel munkákat (923 — 927. 1.). — PAUL AKAMATSU: Japánban, az 1918-as rizslázadások (928 — 932. 1.) címen egy Japánban 1959 — 1962 között megjelent ötkötetes munka eredményeit ismerteti. Az 1954-ben megindult kutatásokat összegező munka igen részletesen tárja fel az események történetét, s az derül ki, hogy az ipari proletariátus részvétele a mozgalmakban gyenge volt, legnagyobbrészt mezőgazdasági munkások vettek benne részt. A mozgalom elnyomása olyan kegyetlen volt, hogy a második világháború végóig nem jelentkeztek az országban nagyobb tömegmozgalmak. — MARIANNE MULON: Középkori ételreceptek (933 — 937. 1.) két XIV. századból származó receptkönyvet ismertet, az egyik itáliai, a másik valószínűleg franciaországi, összehasonlítja egyéb, már ismert munkákkal, s megállapítja jellegzetességként az erős fűszerezést, a felhasználandó ízesítők adagolásának bizonytalan voltát s a húsételek túlsúlyát. — JEAN DESHAYES beszámol az 1963-ban Genfben tartott, a felvilágosodással foglalkozó első nemzetközi értekezletről, amelynek részvevői zömmel amerikai és angol tudósok voltak, Magyarország egy emberrel képviseltette magát (942 — 946. 1.). — N. MARXISM TODAY 1964. febr. szám. — E. FROVV és H. HIKINS: A liverpooli IUI I-as szállítómunkássztrájk (78—86. 1.). A szerzők hangsúlyozzák, hogy az 1910—14. évi forradalmi erjedés időszakában a munkások a bér, munkaidő célkitűzéseken túl a szakszervezetek jogaiért küzdöttek, miközben sokszor saját opportunista szakszervezeti vezetőikkel is szembefordultak. Jellemző volt a két baloldalibb szocialista párt (BSP és LLP) mellett a szindikalizmus megerősödése, Tom Mann The Syndicalist e. lapjának elterjedése (ekkoriban a szindikalista Nevelési Liga mintegy 60 000 követőre talált). A szerzők ezután részletesen leírják, milyen követelésekkel léptek fel 1911-ben a tengerészmunkások, hogyan utasították ezeket el, miként indult meg a sztrájk, majd aprólékosan megvilágítják továbbterjedését a munkásság újabb rétegeire. Ismertetik, hogy a sztrájk idején a sztrájkbizottság a gazdasági életet ténylegesen irányító hatalommá lett. 1964. máj. szám. — MARGARET HUNTER: A dolgozó asszonyok (145—150. 1.) rámutat, hogy az elmúlt 10 évben 800 000-.