Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 612

628 FOLYÚ IRATSZEMLE mértéke az ancien régime idején. A gabona a Meuse (Maas) vidékén (625 — 642. 1.) hangsúlyozza, hogy a terméseredmények teljesen feldolgozatlanok, holott elég változatos a forrásanyag, egyrészt közvetlen jellegű (a termelők elszámolásai stb.), másrészt közvetett (nem a termelők saját feljegyzései, hanem mások, elsősorban közigazgatási hatóságok írásai). Ezek a források azonban többnyire csak rövidebb időszakokra adnak felvilágosítást, s általában rendezetlenek. A szerző a Meuse vidékére vonatkozólag a XVI. század végétől kezdve gyűjtötte össze s foglalta táblázatba az adatokat, megkülönböztetve az egyházi, nemesi és polgári birtokokat, s a különféle gabonaneműeket egységesen számolta át. Hosszabb távon az látszik, hogy a XVII. században a termelés hanyatlást mutat, míg a következő században emelkedő tendencia nyilvánul meg. Az eredményeknek az egyházi tized mennyiségével való összevetése is ezt mutatja. A vetőmag és a terméseredmény összehasonlítása alapján pedig azt állapítja meg, hogy a XVII. század derekától kezdve a paraszti gazdaságok egyre termelékenyebbek, a nemesi birtok valamivel elmarad, az egyházi birtok hozama pedig mélyen alatta marad a paraszti termelés színvonalának. — W. NORMAN BROWN: A szent tehén a hindu vallásban (643 — 664. 1.) eredetileg 1957-ben a madrasi egyetem folyóiratában megjelent tanulmányában azt bizonyítja, hogy a védikus korszakban még nem volt szó a szarvasmarha sérthetetlenségéről, ez csak később alakult ki, a tehén gazdasági fontossága, a brahmanok birtokában levő állatok tényleges sérthetetlensége, s a védikus szövegek helytelen értelmezése következtében. Függelékben közli a cikk az 1957 óta a tárgyra vonatkozó irodalom ismertetését. — GUY THUILLIER: Nivernais-ben : a biztosításügy a XIX. században (665 — 684. 1.) a francia tartományban 1819-től, az első helyi biztosító társaság megalakulásától vizsgálja a biztosításügy fejlődését: elsősorban a parasztság körében terjedt el, eleinte az anyagi biztosítás állt az előtérben, a század derekán ezt már a személyi biztosítás váltja fel. Jellemző Vonása azonban mindig, hogy a spekuláció tárgya volt. A burzsoázia nemigen támogatta, mert inkább kötvények vásárlásával igyekezett biztonságot szerezni a maga számára. — CATHERINE CokuERY-VIDROVITCH: A szokások ünnepe Dahomeyben : története és kísérlet értelmezésére (696 — 716. 1.) a XVIII. század eleje óta ismeretes ünnepségeket ismerteti, amelyeknél emberáldozatokat is hajtottak végre, az évente megismétlődő alkalmakkor mintegy 50 rabszolgát áldoztak fel, az uralkodó halála után tartott ünnepségeken mintegy 500 volt az áldozatoK száma. A szerző úgy látja, hogy ezek az ünnepségek arra szolgáltak, hogy összegyűjtsék az uralkodó vagyonát, megmutassák a népnek, s az összegyűjtött termények egy részét el is. fogyasztották. így az ünnepség ösztönözte a gazdasági élet fejlődósét. Az emberáldozatok ellen irányuló európai propagandahadjárat csak a gyarmatosítás ürügye volt.. Függelékben a szerző időrendben közli az ünnepségeket ismertető európai beszámolókat. — JEAN BOISSET: francia protestantizmus jelenlegi orientálódása (717 — 730. 1.) úgy látja, hogy erősebben hangsúlyozzák az egyház egységét, az egység tudatát; szerzetesi jellegű közösségek alakulnak. Ez a látszólagos közeledés az éppen most liberalizálódó katolicizmus felé azonban nem küszöböli ki az alapvető ellentéteket.. — PAUL LEUILLIOT: Kutatási problémák : I. Disszertációk és szakdolgozatok (737 — 743. 1.) egyrészt a doktori disszertációk kiadásának kötelezettségével kapcsolatos nehézségekre utal, s itt érdembeli állami beavatkozást sürget, esetleg az állam által nyújtandó előleget a kiadási költségek fedezésére, amelyet az eladott példányok árából lehetne visszatéríteni. Másrészt a szakdolgozatokkal kapcsolatban kifogásolja, hogy ezek elvesznek a későbbi kutatás számára, pedig sok adatuk használható, mert nincs őrzőjük. Ezért javasolja, hogy az egyetemek legyenek kötelesek egy példányt megőrizni. — RAYMOND CHEVALLIER: Nemzetközi kollokvium a légi régészetről (750—754. 1.) az 1963. aug. 31. — szept.. 3. tartott értekezletről számol be, amely módszertani kérdéseket tárgyalt, hogyan lehet a légi fényképezést felhasználni a régészeti kutatásban. — A könyvismertetósi rovatban három összefoglaló ismertetés található (számos szerző tollából), az egyik a középkortól a XVII. századig a falu és város fejlődésének kérdéseit tárgyaló újabb irodalmat ismerteti (792 — 814. 1.), a másik Kanada legújabb történelmének és mai helyzetének irodalmát (814 — 822. 1.), a harmadik az India múltját és jelenét tárgyaló irodalmat (823 — 931. 1.). 5. (szept.—okt.) szám. — S. D. GOITEIN: Kézművesek a Földközi tenger keleti medencéjében a középkorban (847 — 868. 1.) a kairói Gëniza anyagát dolgozza fel, amely a X — XIII. századra vonatkozó gazdag forrásanyagot foglal magába. A nagyrészt zsidó kézművesek származási helyét tekintve igen tarka a kép, Kairó mellett Spanyolországtól Irakig és Tifliszig terjed. A specializálódás igen magas fokú, ezen a fában szegény vidéken csak a fa feldolgozásával ötfajta iparág foglalkozik. A specializálódás elsősorban a végleges termék szerint törtónt, ezért pl. a lábbeli készítők