Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 584

606 FOLYÚ IRATSZEMLE lémái с. cikke szempontokat ad a jelen, a mai élet fő mozzanatait forrásszerűen megörökíteni hivatott falukrónika vezetéséhez, kiemelve a termelésre, az életmódra, a politikai ós társadalmi életre, a kulturális viszonyokra és általában a jelentősebb eseményekre vonatkozó adatok feljegyzésének fontosságát. — KUCZY KÁROLY az 1961 óta vezetett foktői falukrónika készítése módszereit és egyes problémáit ismerteti. 5. füzet (1963): ORMOS GERŐ szinte egy egész számot elfoglaló, mintegy a falukrónika mintájaként szolgáló cecei naplója egyetlen nap (1963. május 23.) keresztmetszetén át érdekes, és a történész számára még módszerét tekintve (az emberi emlékezet már rövid távon is megfigyelhető korlátait illetőleg) sem tanulság nélküli képet ad a falu állapotáról, problémáiról és (helyenként) múltjáról. 6. füzet. (1964): A szám közli az 1964. április 16—17-én Budapesten tartott országos honismereti konferencia jegyzőkönyvét: a referátumok (elsősorban DÖMÖTÖR SÁNDORNAK a honismereti mozgalom eddigi eredményeit és további feladatait ismertető beszámolója) valamint a felszólalások sokoldalúan mutatják be a mozgalomnak a helytörténeti kutatások szervezése s részben új anyag feltárása révén a történettudomány számára sem közömbös eredményeit ós problémáit. Ugyanezeket látjuk tükröződni a szakkörvezetők részére 1963 novemberében Orosházán tartott tapasztalatcsere részletesen ismertetett anyagából: a mozgalom gyakorlatában már eddig is számos történeti vonatkozású probléma (így a legújabbkor tárgyi anyagának gyűjtése) jelentkezését. — SCHNEIDER MIKLÓS A honismereti helytörténeti szakkörök levéltári anyaggyűjtő munkája c. tájékoztatója rövid útmutatást nyújt a mozgalom számára felhasználható leglényegesebb levéltári forrásfajtákról. — V. K. JELENKOR. VU. évf. (1964) 9. sz.: TALPASSY TIBOR AZ útitárs emlékei címen Kodolányi János ós Bajcsy-Zsilinszky Endre társaságában 1934 tavaszán tett baranyai utazását, Kodolányi hasonló című könyvének egyik ihletőjét ismerteti. Bemutatja ennek kapcsán a náci terjeszkedés által már közvetlen veszélyeztetettségüket felismerő tőkés sajtókörök felemás kísérleteit bizonyos szociális problémák felvetésére, ennek érdekében Zilahy meghívását a Magyarországhoz és Kodolányi baranyai kiküldetését. A pusztulás megdöbbentő képeinek, a terjeszkedő németség hallatlan agreszszívitásának, a hivatalos körök példátlan indolenciájának újabb adatokkal való bemutatása, és a pusztulással szembeszálló helyi értelmiség (Fülep Lajos, Kiss Géza,, Hidvégi János) szép portréi mellett különösen érdekes Bajcsy-Zsilinszky állásfoglalása a kommunista Fülep Lajosné javaslatára, aki a pusztulás egyetlen lehetséges kiútját a magántulajdon megszüntetésében látta; Bajcsy-Zsilinszky a kommunisták hazafiságát már ekkor elismerte, az illetékes kormányférfiak (Horthy, Gömbös) iránt táplált illúziói már ekkor szétfoszlottak. Talpassy szerint talán már innen lenne keltezhető Bajcsy-Zsilinszkynek a német veszéllyel szemben a kommunistákkal való együttműködésig vezető útja. — HUNYADI JÓZSEF Egy regény margójára címen a pécsi bányászok Horthy-korbeli mozgalmairól mond el néhány jellemző epizódot. — VÁRNAI FERENC Tizenhat évig az 50 éves bányászzenekar élén címen a zenekar történetéről ad rövid összefoglalót, kiemelve benne Gorriari Ferencnek, a zenekar felszabadulás utáni újjászervezőjének munkásságát és érdemeit. — HECKENAST GUSZTÁV Vasas és Sarlós címen a Pécs környékének Árpád-kori vasbányászatára és vasművességére utaló helynévi és részben okleveles adatokat ismerteti, hangsúlyozva, hogy a Zselic név az itteni vasbányászat honfoglalás előtti szláv eredetére, az ezt átvevő magyar névalakok pedig ennek a honfoglalás utáni továbbélésére is utalnak. Ezek a hazai vasbányászat legkorábbi adatai, bár e bányászat nem lehetett nagyméretű. 10. sz.: DERSI TAMÁS Mikes Lajos és a Baumgarten alapítvány c. cikke egyrészt érdekesen mutatja be az alapítvány engedélyezése körüli bonyodalmakat: az örökségtől elütött rokonokkal és a gyanakvó kormányszervekkel szemben az alapítvány létrejöttében Mikes érdemeit is kiemelve. Mikesnek a bizottságból való kilépésében szerző a bizottság a Mikes által pártfogolt fiatal írókkal szemben inkább az idősebbeket jutalmazó állásfoglalásának reakcióját látja; —• azt a feltevést, mintha ebben Pap Károlynak vöröskatonasága miatt Mikes által történt denunciálása is szerepet játszott volna, mint alaptalant elutasítja. A cikk érdekes és jellemző adaléka a Horthy-korszak irodalmi életének és sajtóviszonyainak. 11. sz. Sós ENDRE Bölöni Györgyről rajzol szép, a személyes barátság emlékeire támaszkodó életrajzi portrét. — V. K. KORTÁRS. 8. évf. (1964) 9. sz.: Sós ENDRE Elek Artúr c. írása a 20 éve halott kritikus, esztéta és novellista finom és zárkózott egyéniségét ós hallatlanul igényes és színvonalas irodalmi tevékenységét rajzolja meg. Gyergyai Albert szavait idézve» Ambrus Zoltán, Riedl Frigyes, Osvát Ernő,,