Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 584

FOLYÓIRATSZEMLE 607 Péter fy Jenő s a kevéssé ismert Patthy Károly pálya- és kortársaként mutatja be, „akik mindnyájan nemes, művelt emberfők, nem egyszer tragikus sorsúak is, nem annyira a maguk, mint inkább koruk és környezetük hibájából, mivel csak a könyvek közt és nem az életben találták meg a helyüket és hivatásukat". Elek volt Móricz egyik legértőbb móltatója, Kosztolányi Édes Annájának társadalmi szempontú elemzője, Poe finom érzékű, bár túlzottan pszichologizáló méltatója, a haladó művészet kritikusa és esztétája. Könyvet írt, ill. szerkesztett Nagy Balogh Jánosról, Liebl Ervinről, mindenki mást megelőzve fedezte fel Derkovits Gyula ós Nagy István művészetének páratlan jelentőségét. Novellái s főként levelei gyötrelmes kordokumentumszerű önéletrajzi vallomások. 10. sz.: DEMÉNY JÁNOS Liszt és Bartók c. írása Tóth Aladár és Szabolcsi Bence kutatásai nyomán új összefüggésekbe állítja Lisztet, Bartókot és Kodályt. Bartók Lisztnek harmadik, mind a romantikán, mind az impresszionizmuson túlmutató zeneszerzői periódusát teljesíti be és emeli klasszikus magaslatra azzal, hogy beoltja a kelet-európai folklór világával; Kodály pedig Lisztnek megrekedt pedagógiai tevékenységét viszi tovább. „Kodály megvalósította Liszt ábrándját a magyarság zenei meghódításában. Bartók pedig folytatja és betetőzi Liszt zenei világhódítását életművében." 11. sz.: A Radnóti Miklós emlékezete c. rovatból történelmi vonatkozásainál fogva figyelmet érdemel TOLNAI GÁBOR Csütörtök c. cikke, amely az 1939. május 26-án írt vers három író-monogramjának megfejtését adja. T: Ernst Toller, a híres német drámaíró, aki hosszú emigráció után New Yorkban lett öngyilkos; J. M.: Jifi Mahen — családi nevén Antonin Vanőura — cseh baloldali író és dramaturg, aki Brünnben követett el öngyilkosságot; P. R.: Pierre Robin francia kommunista költő, a spanyol polgárháború önkéntese, akinek életéért komolyan aggódik a költő a spanyol fasizmus felülkerekedése miatt. — Sós ENDRE Zárt tárgyalás címen Radnóti Újmódi pásztorok éneke c„ az ügyészség által elkobzott s vád alá helyezett kötetének 1931 decemberi törvényszéki zárt tárgyalásáról számol be, amelyen mint a szerző Radnóti bizalmi férfia vett részt. A költőt kétrendbeli vallásgyalázásért nyolcnapi fogházra ítélték, az ítélet végrehajtását azonban a táblán — Sik Sándornak Radnóti mellett kiálló szakvéleménye alapján — háromévi próbaidőre felfüggesztették. Radnóti így folytathatta egyetemi tanulmányait. — MÁRIA BÉLA Radnóti utolsó bori napjairól címen mint szemtanú elmondja, hogy 1944-ben 14* a bori táborba hurcolt Radnótival együtt a Bor és Belgrád közt épített vasútvonal 60 — 70 km-es szakaszán dolgozott. Radnóti a Bortól 25 — 30 km-re levő Heydenau-, a szerző pedig az ettől további 20 — 30 kmre levő Rhön-táborban volt elhelyezve. Rad -nótival először a Rhön-táborban találkozott mint fogorvos, majd a visszavonulás során még kétszer. Radnóti az előbb hazainduló 1943-as régi boriak csoportjába került, amely szinte egy szálig elpusztult. A második, 1944-es bori csoportot viszont a partizánok felszabadították, s így ebből a csoportból majdnem mindenki megmenekült. — OTTÓ FERENC Bartók Béla és József Attila címen arról számol be, hogy József Attila 1936 —1937-ben Szép Szó c. folyóiratában három jelentős cikket közölt Bartók Bélától, akit emberileg és művészileg is igen nagyra becsült. Sajátkezűleg javította ki a szerző Cantata Profana c. tanulmányának a Gondolat részére Bartók János által készített ismertetését. A folyóirat a most előkerült javított példány fénymásolatát is közli. — B. B. KÖNYVTÁROS. XI. évf. (1964) 9. sz.: -Y A Corvinák ügye az 1843—44. évi országgyűlés előtt c. közlése az országgyűlési jegyzőkönyv részletét közli: Borsod megye az országgyűlés által elfogadott kezdeményezését, melynek eredményeképpen a rendek feliiatbanfordultak az uralkodóhoz kérve a részint a bécsi császári könyvtárba került, részint a konstantinápolyi s olasz könyvtárakba szétszóródott Corvinák és oklevelek összegyűjtését és eredeti vagy másolati példányaiknak a Nemzeti Múzeumban történő elhelyezését (a felirat eredménytelen maradt.) — V. K. KRITIKA. II. évf. (1964) 8. sz.: E. FEHÉR PÁL Szocialista irodalmak kölcsönössége címen a XX. századi kelet-európai irodalmi fejlődés néhány azonos vonására, problémakörére vet fényt. Vizsgálata során különválasztja a szovjet irodalom e szempontból is szerencsésebb körülmények közötti fejlődésót Kelet-Közópeurópától, de ez utóbbival kapcsolatban is megállapítja, hogy a társadalmi mozgások szocialista internacionalitásának az irodalomban is megtalálható a megfelelő vonala, sőt egyes időkben, amikor a politikát ellepte a nacionalizmus, éppen az irodalom haladó erői érvényesítették leginkább e tendenciát. Nézete szerint az irodalmi örökség felméréséhez szükséges lesz az eddiginél szélesebb körű összehasonlító irodalomtörténeti feldolgozásra. 9. sz.: ERÉNYI TIBOR Az illegális KMP történetének forrásai. Néhány megjegyzés a 100%-ról címen, abból az alkalomból, hogy