Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 584

FOLYÓIRATSZEMLE 605. lem ki nem használása csak egy része volt) s az elhamarkodott békével az udvar nagy alkalmat szalasztott el a török kiűzésére. Hozzájárult azonban ehhez a magyar rendeknek a háború kétségtelenül költséges támogatásától való, nyers anyagi önzésből származó húzódozása, amit Zrínyi is szemükre vet. — KOVÁCS SÁNDOR IVÁN Bornemissza Péter sárvári tartózkodásának jelentőségét kutatja az író életében: a Nádasdy köréhez tartozó Perneszith Györggyel, Senyei Györggyel, a nádor nagyhatalmú tiszttartójával, Körösi (Fraxinus). Gáspárral, a kor híres orvosával és könyvgyűjtőjével való kapcsolatait, s azok hatását és tükröződésót munkáiban. — HORVÁTH FERENC A szombathelyi színészet története az állandó színház megnyitásáig (1730—1880) •c. tanulmánya (első része a II. számban) a város színi életének 1730-ban egy francia nyelvű iskoladráma előadásával meginduló történetét ismerteti: ezt 1771-től, a szombathelyi gimnázium felállításától kezdve már gyakoribb előadások követik, melyek már felkeltik az érdeklődést a közönségben és megkezdik a későbbi helyi színészet aktív tagjainak és táboruknak kialakítását is. Az 1818-ig terjedő időszak Szombathelyen a német színjátszást jelenti: szerkő felsorolja az itt megfordult, többnyire elég nivótlan, ám színpadtechnikailag sokszor mégis hasznos tanulságokat nyújtó társulatokat. 1818 után azonban egyre inkább a magyar színészet hódít tért a városban, mely végül is a magyar színjátszásnak egyik bázisa lesz: benne nagy szerepe van Vas megye később a Dunántúli Színjátszó Társaság megalakulásához vezető Kulturális, ismeretterjesztő ALFÖLD. XV. évf. (1964) 10. sz.: JUHÁSZ GÉZA Külvárosi felszabadulás o. cikke néhány jellemző adalékot közöl a debreceni értelmiség körében a harmincas évektől fogva erősödő marxista hatásról, a párt illegális szervezőmunkájáról (hangsúlyozva ebben egyes ifjúsági folyóiratok — pl. a munkás alapítású Mi Utunk — és szervezetek — Ady-társaság — szerepét), s ennek következményeként a felszabadulás utáni napokban az élet lendületes megindulásában a kommunisták gyorsan kibontakozó aktivitásáról és jelentős szerepéről, — egészében pedig a cívis Debrecen által évtizedeken át háttérbe szorított külvárosi Debтесеп ezekben a napokban előtérbe lépő nagy jelentőségéről. — SIMÁNDY PÁL Móricz Zsigmond debreceni hónapja 1942-ben •c. vissazemlékezése az akkor már beteg és fáradt, a helyi hivatalos hatalmasságoktól észre sem vett Móriczot idézi, ki Debretámogatásának. Az 1840-re teljesen megmagyarosodott színjátszás színvonala az abszolutizmus alatt esik, helyi dilettánsok is jelentkeznek. 1864 —1880 köpött már ideiglenes színházépület is készül, 1880-ra állandó színházterem épül a városháza új palotájában. Ezzel azonban nem tart lépést a színházi kultúra tartalmi fejlődése: szerző elüzletiesedést, ízlés- ós stílusbeli hanyatlást lát a Szombathelyen megforduló társulatoknál: ezt csak néha szakítja meg jobb társulatok fellépése. — VÖRÖS KÁROLY befejezi Edvi Illés Pál celldömölki ev. lelkész vissazemlékezéseinek A Kemenesalja 1848—49-ben c. alatt az I. ós II. számokban megkezdett szemelvényes közlését. A kor jeles népművelő és tudománynépszerűsítő írójának (kiben a bevezetés a reformkor, bővebb figyelemre méltó magyar vidéki népbarát értelmiségének egy típusát látja) 48 után készült, kéziratban maradt visszaemlékezései jellemzően mutatják be e két év vidéki hétköznapjait, bennük több, eddig kevésbé ismert helyi esemény (pl. a vasi népfelkelés 1849 nyári Sárvár elleni támadásának) ismertetésével. — HOLÉCZY ZOLTÁN az intapusztai XI. századi Árpád kori sírmező általa végzett 1941 — 42. évi részleges feltárásának eredményeit ismerteti, felhíva a figyelmet e temetők teljes feltárásának fontosságára (a nagy tömegű holttest igen zsúfolt és tárgyi leletekben szegényes temetéséből szerző valamilyen tömeges halálozásra következtet); __ a bennük talált trepanált koponya az Árpád-kori gyógyítás történetének szempontjából is igen tanulságos. - V. K. és szépirodalmi folyóiratok cen XVII. századi történetéből veendő regény tervét melengeti, a török alóli, Caraffa által Debrecenre oly rosszemlékű Habsburgfelszabadítás analógiáján át kívánva óvni a magyarságot a németek — e hónapokban általa is rettegve nem lehetetlennek tartott — győzelmének várásától. (Juhász Géza e visszemlékezéshez fűzött Néhány megjegyzés-в Móricz „Ne politizálj, építkezz" jelszavában a cenzorok ébersége elleni álcázást lát, annál is inkább, mivel a Kelet Népe körébe nem egy fiatal kommunista író is beletartozott; — Móricznak a német győzelmet lehetségesnek tartó félelmében pedig még becsülendőbbnek látja hősiességét, mellyel az ellen küzdött.) - V. K. HONISMERET. A honismereti szakkörvezetők tájékoztatója. 4. füzet (1963): BORÚS JÓZSEF A falukrónika írás elvi prob-14 Századok 1965/3