Századok – 1965

Tanulmányok - Barta István: Kossuth ismeretlen politikai munkája 1844 elejéről 399

1849 AUGUSZTUS 447 az 1849. évi osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyveket csak úgy, mint a Schwar­zenberg Félix herceg hagyatékát kitűnően ismerő történészeink egész sora évtizedeken át elmulasztotta azokat nyilvánosságra hozni. A két világháború közötti történetírás csaknem valamennyi ismertebb képviselője éveket, volt aki évtizedeket, töltött el Bécsben a Házi-, Udvari- és Állami Levéltár, úgy­szintén a Hadilevéltár iratainak a vizsgálatával.97 Tudomásunk szerint — külön historiográfiai kutatásokat nem végeztünk ebben az irányban — Steier Lajos az egyetlen, aki az osztrák kormánynak a magyar hazafiakkal szembeni eljárás kérdésében megmutatkozó ingadozásairól, illetve pálfordulásáról említést tesz ,,Haynau és Paskievics" című, a húszas évek derekán megjelent munkájában.9 8 Teszi ezt olyan rendkívül pontatlanul, homályosan és a tárgya­lási módszerét egyébként nem jellemző szűkszavúsággal, gondosan elkerülve a körülmények, az események szereplőinek csak valamelyes is konkrétabb meg­nevezését — az okozati összefüggések feltárásának teljes hiányáról nem is beszélve —, hogy az inkább a kérdés elködösítésével, semmint felderítésével egyenlő. A kétkötetes munkában közzétett nagyszámú irat között nem talá­lunk egyetlen egyet sem, amely akárcsak utalna és ezzel bővebb felvilágosítást adna a fenti tényre vonatkozólag. A két világháború közötti történetírásunk művelői ezen hallgatásának okai — úgy véljük — világosak: a tényleges körülmények felderítése újabb i adatokat szolgáltatott volna Görgey végzetes szerepére vonatkozólag, de élesen rávilágított volna magának a Habsburg-uralkodónak. Ferenc Józsefnek köz­vetlen közreműködésére is abban, hogy az osztrák kormányzat egy már meg­hozott mértéktartóbb határozatot megmásítva, a nemtelen bosszú, az ellen­forradalmi vérengzés káros és dicstelen útjára lépett. I Arról sincs tudomásunk, hogy a fentemlített tényekkel az osztrák törté­netírás foglalkozott volna. Mindenesetre erre enged következtetni többek között egy nemrég megjelent, tehát feltehetően az eddigi kutatási eredménye­ket számbavevő munka is, Friedrich Walter ismert osztrák történész tanul­, mánya: „Von Windischgrätz über Weiden zu Haynau. Wiener Regierung und Armeeoberkommando in Ungarn".99 Mint azt a kötet előszava is hangsúlyozza, I a tanulmány „nyomtatásban még meg nem jelent forrásanyag felhasználásá­val világít rá a bécsi udvar és a bécsi kormányszervek (Zentralstellen) magyar­országi politikájának egyik fontos és következményeiben súlyos epizódjára". Fr. Walter munkája valóban igen tekintélyes forrásanyagra, még pedig főként az 1848—50. évek osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyveire és Schwarzenberg irataira támaszkodik. A nagy tudományos apparátussal felszerelt tanulmány mind tárgyában, mind forrásanyagában nemcsak érintkezik, hanem részben 97 Hogy csak egynek a nevét említsük: Károlyi Árpád több mint egy félévszázadot töltött Bécsben levéltári kutatásokkal, amelyek során már hivatalánál fogva is — a Házi-, Udvari- és Állami Levéltár igazgatója, majd a Collegium Ilungarieum egyik vezet ője volt — az ott őrzött iratok a legteljesebb mértékben rendelkezésére állottak. Nagyterje­delmű munkát írt a Világost követő megtorlás egyik legtragikusabb áldozatának, gróf Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnöknek elítéléséről és kivégeztetéséről. Ebben a sok esztendős forráskutatások alapján megírt műben egyetlen szóval sem törté­nik említés a fentközölt tényekről. Avagy elképzelhető, hogy ez a vasszorgalmú kutató elmulasztotta volna tüzetesebben megnézni az 1849. évi osztrák minisztertanácsi jegyző­könyveket és Schwarzenberg osztrák miniszterelnök hagvatékát? 98 H. köt. 246 —247. és 319. 1. 99 Megjelent Friedrich Walter — Harold Steinacker : Die Nationalitätenfrage im alten Ungarn und die Südostpolitik Wiens c. kötetben. München. 1959. 68 —161. 1. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents