Századok – 1965
Tanulmányok - Barta István: Kossuth ismeretlen politikai munkája 1844 elejéről 399
1849 AUGUSZTUS 447 az 1849. évi osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyveket csak úgy, mint a Schwarzenberg Félix herceg hagyatékát kitűnően ismerő történészeink egész sora évtizedeken át elmulasztotta azokat nyilvánosságra hozni. A két világháború közötti történetírás csaknem valamennyi ismertebb képviselője éveket, volt aki évtizedeket, töltött el Bécsben a Házi-, Udvari- és Állami Levéltár, úgyszintén a Hadilevéltár iratainak a vizsgálatával.97 Tudomásunk szerint — külön historiográfiai kutatásokat nem végeztünk ebben az irányban — Steier Lajos az egyetlen, aki az osztrák kormánynak a magyar hazafiakkal szembeni eljárás kérdésében megmutatkozó ingadozásairól, illetve pálfordulásáról említést tesz ,,Haynau és Paskievics" című, a húszas évek derekán megjelent munkájában.9 8 Teszi ezt olyan rendkívül pontatlanul, homályosan és a tárgyalási módszerét egyébként nem jellemző szűkszavúsággal, gondosan elkerülve a körülmények, az események szereplőinek csak valamelyes is konkrétabb megnevezését — az okozati összefüggések feltárásának teljes hiányáról nem is beszélve —, hogy az inkább a kérdés elködösítésével, semmint felderítésével egyenlő. A kétkötetes munkában közzétett nagyszámú irat között nem találunk egyetlen egyet sem, amely akárcsak utalna és ezzel bővebb felvilágosítást adna a fenti tényre vonatkozólag. A két világháború közötti történetírásunk művelői ezen hallgatásának okai — úgy véljük — világosak: a tényleges körülmények felderítése újabb i adatokat szolgáltatott volna Görgey végzetes szerepére vonatkozólag, de élesen rávilágított volna magának a Habsburg-uralkodónak. Ferenc Józsefnek közvetlen közreműködésére is abban, hogy az osztrák kormányzat egy már meghozott mértéktartóbb határozatot megmásítva, a nemtelen bosszú, az ellenforradalmi vérengzés káros és dicstelen útjára lépett. I Arról sincs tudomásunk, hogy a fentemlített tényekkel az osztrák történetírás foglalkozott volna. Mindenesetre erre enged következtetni többek között egy nemrég megjelent, tehát feltehetően az eddigi kutatási eredményeket számbavevő munka is, Friedrich Walter ismert osztrák történész tanul, mánya: „Von Windischgrätz über Weiden zu Haynau. Wiener Regierung und Armeeoberkommando in Ungarn".99 Mint azt a kötet előszava is hangsúlyozza, I a tanulmány „nyomtatásban még meg nem jelent forrásanyag felhasználásával világít rá a bécsi udvar és a bécsi kormányszervek (Zentralstellen) magyarországi politikájának egyik fontos és következményeiben súlyos epizódjára". Fr. Walter munkája valóban igen tekintélyes forrásanyagra, még pedig főként az 1848—50. évek osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyveire és Schwarzenberg irataira támaszkodik. A nagy tudományos apparátussal felszerelt tanulmány mind tárgyában, mind forrásanyagában nemcsak érintkezik, hanem részben 97 Hogy csak egynek a nevét említsük: Károlyi Árpád több mint egy félévszázadot töltött Bécsben levéltári kutatásokkal, amelyek során már hivatalánál fogva is — a Házi-, Udvari- és Állami Levéltár igazgatója, majd a Collegium Ilungarieum egyik vezet ője volt — az ott őrzött iratok a legteljesebb mértékben rendelkezésére állottak. Nagyterjedelmű munkát írt a Világost követő megtorlás egyik legtragikusabb áldozatának, gróf Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnöknek elítéléséről és kivégeztetéséről. Ebben a sok esztendős forráskutatások alapján megírt műben egyetlen szóval sem történik említés a fentközölt tényekről. Avagy elképzelhető, hogy ez a vasszorgalmú kutató elmulasztotta volna tüzetesebben megnézni az 1849. évi osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyveket és Schwarzenberg osztrák miniszterelnök hagvatékát? 98 H. köt. 246 —247. és 319. 1. 99 Megjelent Friedrich Walter — Harold Steinacker : Die Nationalitätenfrage im alten Ungarn und die Südostpolitik Wiens c. kötetben. München. 1959. 68 —161. 1. 4*
