Századok – 1965
Tanulmányok - Barta István: Kossuth ismeretlen politikai munkája 1844 elejéről 399
442 ANDICS ERZSÉBET való felterjesztését elhatározta, — Bécsben Paskievics augusztus 9-i tudósítása7 4 alapján még csak annyit tudtak, hogy Görgey megbízottai ajánlatot tettek neki, mint a cári sereg főparancsnokának, a meghódolásra vonatkozó tárgyalások megkezdésére. Ennél többet nem tartalmazott gróf Zichy Ferencnek, a Paskievics mellé rendelt országos császári főbiztosnak augusztus 10-i levele sem.7 5 Messzebbmenő hír Schwarzenberghez csak augusztus 16-án késő este — tehát a kormány határozatának meghozatala után — érkezett. Ezen a napon Bach este féltíz órai keltezéssel és ,,a legnagyobb sietséggel" arról értesítette Schwarzenberget, hogy Pest császári parancsnokának, Kempennek utasítására futár érkezett a magyar fővárosból a hírrel: ,,a felkelők felhatalmazták Görgeyt, közölje az oroszokkal, hogy készek megadni magukat és letenni előttük a fegyvert".7 6 Maga Kempen úgy vélte, hogy ennek alapján Haynau aligha fogja az ellenségeskedést beszüntetni. Bach is és Schwarzenberg is a magyarok kapitulációs szándékáról szóló hírt úgy fogta fel, mint ami a minisztertanácson megtárgyalt és Haynaunak küldendő utasítás sürgős voltát még inkább aláhúzza. „Épp most kaptam meg Bach miniszter úrtól a mellékelt feljegyzést — vezette rá Schwarzenberg utóiratként az uralkodónak szóló és a minisztertanács augusztus 16-i határozatát jóváhagyás végett felterjesztő levelére —, ezt sietek Felséged legmagasabb tudomására hozni, mint ami a legteljesebb mértékben alátámasztja a tárgy sürgősségét."77 E hírrel kapcsolatban tehát sem Bach, sem Schwarzenberg nem gondolt a határozat megváltoztatására; ellenkezőleg ! Az augusztus 17-én megtartott minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve arról tanúskodik, hogy a kormánynak még ekkor sincs tudomása a Világosnál már négy nappal előbb megtörtént fegyverletételről; ez a kérdés nem is szerepel a tanácskozáson.7 8 Ugyancsak fennmaradt Schwarzenbergnek augusztus 17-én kelt levele Radetzkyhez. Ebben a sajátkezű bizalmas írásban az osztrák miniszterelnök olyan értelemben tájékoztatja az itáliai csapatok főparancsnokát, hogy Magyarországon a harcok „gyors léptekkel közelednek" a végkifejlődéshez.7 9 Kétségtelen, hogy amennyiben Schwarzenbergnek már tudomása lett volna a világosi eseményekről, nem késlekedett volna azokról a lehető legsürgősebben tájékoztatni Radetzkyt. Annál is inkább, mert nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy a magyarok ügyének rosszabbra fordulása — még inkább ilyen tragikus fejleménye — nagy mértékben elbátortalanítja majd a többi ország és nevezetesen az olasz felsziget forradalmárait, hiszen köztudomású volt, hogy a velenceiek számára milyen nagy mértékben szolgált biztatásul a magyarok ellenállása.8 0 A világosi fegyverletétel hivatalos hírének a megérkezését az osztrák fővárosban a kortársak egybehangzóan augusztus 18-ára teszik.8 1 Tény azon-74 StAW.Staatskanzlei.Pol. Arch.'X. Russland. N. 27/a.Közli Steier: i.m. 166-167.1. 75 Uo. Részletet közöl belőle Steier: i.m. 167 — 169. 1. 76 StAW. Nachlass Schwarzenberg. Fasc. III. С. 9. ad N. 144. 77 Uo. 78 Lásd StAW. Ministerratsprotokoll. MRZ 2808/1849. 79 Uo. Pol. Arch. XXXX/64. „Korrespondenz mit Radetzky". 80 Annál inkább letörte őket a magyarok kapitulációja. Lásd Reuchlin: i.m. II. köt. 238, 239. 1.: ugyancsak W. Rüstow: Der italienische Krieg von 1848 und 1849. Zürich. 1862. 479, 481, 495. 1. -81 Lásd Brunnow londoni orosz követ levelét Colloredo londoni osztrák követhez, 1849 aug. (StUA. MRA. Acta Clementina С. 6); Prokesch-Osten berlini osztrák követ
