Századok – 1965
Tanulmányok - Barta István: Kossuth ismeretlen politikai munkája 1844 elejéről 399
436 ANDICS ERZSÉBET Ez a két fronton való harc különösen 1849 tavaszától kezdve — a magyar honvédsereg sorozatos győzelmei következtében — az osztrák vezető köröknek igen nagy gondot okozott. A haderők növelése a magyarországi hadszintéren sorsdöntő fontosságú kérdéssé vált, és az adott körülmények között csak egy módon látszott lehetségesnek: ha az Itáliában állomásozó császári csapatok egy részét át tudják dobni Magyarországra. A magyar honvédsereg 1849 tavaszán elért győzelmei minden más kérdést háttérbe szorítottak;4 6 minél nagyobb katonai erőt összpontosítani Magyarország ellen, lett a központi feladat. ,,Ha sikerülne Magyarországot gyorsan pacifikálni, Ausztria messze döntőbb súllyal esne latba Európa sorsának mérlegén és a hon jövője több biztosítékát nyújtaná az üdvös és nagyarányú fejlődés számára" — írta ezidőben Schwarzenberg Radetzkynek.47 Schwarzenberg és Radetzky bizalmas levelezésének 1849 tavaszán a fő tárgya: miként lehetne az itáliai osztrák fegyveres erők egy részét Magyarországra irányítani. Minthogy Radetzky ezt minden esetben megtagadta, azzal hárítva el Schwarzenberg erre vonatkozó sürgetéseit, hogv neki magának is segítségre lenne szüksége,48 a bécsi kormány számára nem maradt más hátra, mint — ha engedmények árán is — minél előbb megegyeznie a nemzeti erőkkel az olasz félszigeten, nevezetesen minél előbb megkötni a békét Piemonttal és a lehető leggyorsabban felszámolni Velence ellenállását. A piemontiakkal 1849 áprilisában Milánóban megindult béketárgyalások minden fázisában kimutatható az eléggé közvetlen összefüggés a magyarországi hadszíntér akkori állásával. ,,A magyarországi háborúban beállott kedvezőtlen fordulat, úgyszintén annak szükségessége, hogy haderőnket növeljük Közép-Itáliában, a Szardiniával való béke sürgős helyreállítását teszik kívánatossá" — ezzel az indokolással értesíti Schwarzenberg a milánói tárgyalások vezetésével osztrák részről megbízott báró Bruck minisztert a kormány április 22-i határozatáról: kész jelen-46 „Utolsó erőink vonulnak most oda" — jellemezte a magyarországi helyzetet Ferenc József ápr. 19-én anyjához intézett levelében. Közli Fr. Schnürer : Briefe Kaiser Franz Josephs an seine Mutter 1838—1872. München. 1930. 111. 1. 47 Schwarzenberg — Radetzky 1849. ápr. 11. — StAW. Pol. Arch. 64. „Korrespondenz mit Radetzky". Közli Le Relazioni Diplomatiche Fra 1'Austria e il Regno di Sardegna e la Guerra del 1848—49. Red. Filipuzzi. III. Serie. II. köt. Róma 1961. 499. 1. 1849 májusában, amikor a németországi felkelések közvetlenül a „Monarchia szivét", a német örökös tartományokat fenyegették — Schwarzenberg a helyzet kulcsát változatlanul Magyarországban látta. Szerinte a németországi mozgalom azért volt veszedelmes Ausztria számára, „mivel mindaddig, amíg a harc Magyarországon nem fejeződött be, nem áll módunkban ellenállást vele szemben kifejteni. Hogy milyen veszélyessé válhat a továbbiakban helyzetünk annak következtében, hogy keleti és nyugati ellenségeink között óhatatlanul megegyezés jön létre, azt nem szükséges részletesebben magyarázni." — Schwarzenberg — Radetzky. 1849. máj. 19. Uo. Közli uo. 169 — 170. 1. 48 Lásd Radetzky leveleit Schwarzenberghez 1849. ápr. 12, 17 és 20-áról. — Uo. Közli uo. 29, 48, 65. 1. Természetesen nem arról volt szó, mintha Radetzky elvileg elutasította volna, hogy saját csapataival is erősítse a magyarok ellen küzdő császári erőket, hiszen, mint ismeretes, eredetileg voltak is ilyen szándékai és tervei. (Ld. többek között 1849. ápr. 20-i levelét Schwarzenberghez. Uo.) A Magyarországon elszenvedett kudarcok nagyon is nyugtalanították Radetzkyt. „Öreg napjai legszebbike" lenne — írta ez idő tájt Metternichnek —, ha megérné, hogy a magyarországi császári haderők végre megfelelő vezetést kapnak. Radetzky — Metternich 1849. máj. 2. — Státní Űstrední Archív Praha. Metterniäsky Rodinny Archív (a továbbiakban StUA. MRA.) Acta Clementina С. 9.
