Századok – 1965
Tanulmányok - Barta István: Kossuth ismeretlen politikai munkája 1844 elejéről 399
18-49 AUGUSZTUS 437 tősen csökkenteni a Piemonttal szemben támasztott kártérítés összegét.49 Sürgette a megegyezést az európai eseményeket száműzetésében is éberen figyelő Metternich ugyancsak: a „fegyveres erők szabad rendelkezésünkre kell hogy álljanak" — írja Hübnernek a Piemonttal való konfliktust illetően, miközben nem titkolja, hogy Magyarország különösen nyugtalanítja.50 „Magyarország ma annyit jelent, hogy Ausztria" — inti magát az osztrák miniszterelnököt.5 1 Ugyanebben a szellemben íródott Schwarzenberg néhány héttel későbbi utasítása Bruck számára. Eszerint Radetzky tegyen meg mindent, hogy olyan eredményt érjen el, amely „visszaadja nekünk a szabad rendelkezést a minden oldalról legközvetlenebbül veszélyeztetett katonai erők egy része felett. . . A napról-napra veszedelmesebbé váló általános politikai világhelyzet a Szardíniával való mielőbbi békekötést teszi számunkra kívánatossá".52 A forradalmi mozgalmak megerősödésétől és továbbterjedésétől való félelemben kell keresni mindenekelőtt az okát annak is, hogy a francia, az angol, sőt a cári kormány is a piemontiaknak teendő engedmények értelmében igyekezett befolyásolni Ausztriát; a főgondot a magyar forradalom sikerei okozták, nemcsak Bécsben és Szentpéterváron, de Párizsban és Londonban is. ,,. . .Itt is, Londonban is, azt óhajtják, hogy a béke megkötésére mielőbb sor kerüljön..." — jelenti Párizsból báró Hübner osztrák megbízott. „A mindnyájunkat fenyegető veszély tudata" jellemzi szerinte a francia vezető köröket.53 Majd a következő napon: „A múlt hét végén érkeztek Párizsba a magyarországi hadszintéren küzdő császári seregekre nézve kedvezőtlen hírek és nagy ' szenzációt keltettek. A komoly embereken, akik tisztában vannak ennek a lényegében szocialista háborúnak az igazi jelentőségével, a legnagyobb nyugtalanság vett erőt, míg az agitátorok és az anarchisták, akik szemüket Magyarországra függesztik, örömujjongásba törtek ki."5 4 A bécsi kormány teljes mértékben számításba vette a magyarországi forradalmi események nagy európai visszhangját és nevezetesen azt az erős , kölcsönhatást, amely köztük és az olaszországi mozgalom között fennállott. A magyarok katonai sikereivel magyarázta Bruck 1849 májusában a piemonti i kormánynak a béketárgyalásokat halogató magatartását.55 A tárgyalások eredményessége érdekében okvetlenül szükségesnek tartotta az osztrák fegyverek jelentősebb sikerét Magyarországon. ,,. . .Minthogy Velence gyors bevételére nem számíthatunk, annál szükségesebbnek tűnik, hogy egy mielőbbi és fényes győzelem Magyarországon helyzetünket erősítse, mivel ellenségeink Olaszországban valamennyien a legnagyobb együttérzéssel és reménységgel figyelik a magyarországi helyzetet. Buda eleste, bármilyen kicsi is a jelentősége 49 Schwarzenberg — Bruck. 1849. ápr. 24. Közli Le Relazioni Diplomatiehe . . . 77 — 78. 1. 50 Metternich — Hübner. 1849. ápr. 30. — StUA. MRA. Acta Clementina С. 51. 51 Metternich — Schwarzenberg. 1849. máj. 7. Uo. С. 52. 52 Schwarzenberg — Bruck. 1849. máj. 19. Közli' Le Relazioni Diplomatiehe . . . 171 — 172. 1. 53 Hübner — Bruck 1849. máj. 2. Közli uo. 138 — 139. 1. Piemonttal a béke megkötését meggyorsítani tekintette egyik legfontosabb feladatának Ausztria párizsi képviselője, báró Hübner is ebben az időben. — Hübner — Metternich. 1849. máj. 13. StUA. MRA. Acta Clementina С. 7. 54 Hübner — Schwarzenberg. 1849. máj. 3. Közli Le Relazioni Diplomatiehe . . . 130 — 133.1. 55 Lásd Bruck — Hübner. 1849. máj. 15. Közli uo. 159—108. 1.
