Századok – 1965

Krónika - † Hanzó Lajos (1915–1964) (Tilkovszky Lóránt) 330

KRÓNIKA 331 intézetek bevonásával országos jellegű tudományos közleményekké fejlődtek, eszközök voltak kezében arra, hogy az általa végzett tudományos munkára másokat is, széles körben ösztönözzön. A vidéki tudományos élet kibontakoztatása, fejlesztése érdekében tett erőfeszítései mellett országos viszonylatban is aktív részese volt a nagyszabású tudományos ós kulturális munkának: tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia neveléstörténeti albizottságának, a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatási, illetve középiskolai főosztályai mellett szervezett történeti szakbizottságoknak, illetve módszertani bizottságnak. Tagja volt a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának, s egy ideig egyik alelnöke a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos történelmi választmányának. Élénk tudományos kapcsolatot tartott a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia történészeivel; külföldi tanulmányútjai, német és szlovák nyelvű előadásai ós itthoni beszámolói értékes tapasztalatcserét jelentettek.4 Közel félszáz tudományos publikációja közül különösen kiemelkednek Tessedik-tanulmányai,5

Tessedik kisebb írásainak kiadása,6

Vajda Pétermonográfiája,7

a helytörténettel kapcsolatos elvi és módszertani írásai,8

a délalföldi gazdasági fejlődés kérdéseit tárgyaló munkái.9

Már halálos betegen, emberfeletti erőfeszítéssel dolgozott „A Körösvidék agrárfejlődése a XVIII. században" című hatalmas munkáján, amely kandidátusi disszertációja lett volna. A lelkiismeretes és kiváló tanári munka mellett, nehéz körülmények közt végzett, lemondásokban és áldozatvállalásokban gazdag kutatómunka felőrölte szervezetét. Egy alföldi kis városkában élte le egész életét; ott is halt meg; mégis, nemcsak Szarvason, hanem országszerte mélyen gyászolják őt mindazok, akik tisztelték, becsülték és szerették. A magyar történettudomány megőrzi emlékét. Tillcovszky Lóránt 4 A szlovák levéltárak problémáiról. Levéltári Híradó, 1953. évf. — Levéltár és iskola kapcsolata a Német Demokratikus Köztársaságban. Levéltári Híradó, 1958. évf. — A német szakdidaktika problémái. Történelemtanítás, 1958. évf. — Tessedik-kutatások a Német Demokratikus Köztársaságban. Agrártörténeti Szemle, 1962. évf. 1 — 2. sz. — Az olomoüci nemzetközi helytörténeti konferencia (Benda Kálmánnal). Századok, 1963. évf. 6. sz. 5 Tessedik reformrendszere. Viharsarki Elet, 1961. évf. 2. sz. — Tessedik és az európai gazdaságtudomány. Agrártörténeti Szemle, 1961. évf. 2. sz. — Ujabb szempontok Tessedik pedagógiai rendszerének vizsgálatához. A Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet évkönyve, 1961. — Tessedik és a filantropizmus. Uo. 1962. — Tessedik Sámuel gazdaságtudományi nézeteinek forrásaihoz. Századok, 1962. évf. 3 — 4. sz. 6 Tessedik Sámuel kisebb írásai (Szarvasi füzetek 2 — 3. sz.). Szarvas. 1960. — Tessedik tankönyvtervezete. Pedagógiai Szemle, 1960. évf. 11. sz. — Tessedik néhány kiadatlan gazdasági írása. Agrártörténeti Szemle, 1961. évf. 2. sz. — Tessedik erlangeni levelei. Országos Mezőgazdasági Múzeum évkönyve, 1962. 'Vajda Péter (1808 — 1846). Békéscsaba. 1958. 8 A helytörténeti kutatások időszerű kérdései (Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 1962). Bpest. 1963. 9 A Békés megyei szegónyparasztság települési mozgalmai a XIX. szd. második felében. Békósmegyei Oktatási Híradó, 1956. máj. — Az iparfejlődós néhány kérdése Békés megyében a XIX. században. (Körös Népe, 2. k.) Békéscsaba, 1957. — Békés megye mezőgazdasága a XVIII. és XIX. században (A Békés megye mezőgazdaságának fejlődése c. kiadványban.) H.és é. n. (Békéscsaba. 1958). — Feudalizmus kori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A gyulai Erkel Ferenc múzeum kiadványai, 5. sz.). Gyula, 1959. — A délalföldi Károlyi-uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán. A Szántó Kovács Múzeum évkönyve, Orosháza, 1960. — A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében. Gyula. 1964.