Századok – 1965
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 332
332 KRÓNIKA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI A KÖZPONT HÍREI Elnökségi ülés Társulatunk Elnöksége 1964. december 18-án Molnár Erik akadémikus elnöklete alatt ülést tartott, melyen a Társulat 1964. évben végzett munkáját ós 1965. évi munkatervét, valamint külföldi kapcsolatait tárgyalta meg. Klub-délután 1964. november 19-én Társulatunk a TIT budapesti történelmi és agrárszakosztályával együtt a Kossuth Klubban klub-délutánt rendezett, melyen Soós Gábor miniszterhelyettes vezetésével az „Agrártörténeti Szemle" című folyóirat vitáját tartották meg. A vitát Lázár Vilmos akadémikus, a Szemle szerkesztőbizottságának elnöke vezette be. Ismertette azt a folyamatot, melynek során az agrártörténet részben az agrártudományokból, részben a gazdaságtörténetből kiválva önálló diszciplínává vált. E diszciplína elsősorban a mezőgazdasági termelés kérdéseinek vizsgálatát tűzte ki célul, amit a nyugati polgári történettudomány csak technikatörténeti összefüggéseiben, a marxista történettudomány azonban a termelőerők fejlődésének keretén belül kutat, átvéve a régebben folytatott parasztságtörténet kutatási területét és a gazdaságtörténetnek üzemegységeket vizsgáló irányát. Elmondotta, hogy a Szemlére — tekintettel arra, hogy a marxista történettudomány ezideig egyetlen ilyen kizárólag agrártörténeti orgánuma — nemzetközi vonalon is komoly feladatok várnak. Ezért törekszik a szerkesztőbizottság arra, hogy egyrészt a szomszédos népek agrártörténeti kutatását figyelemmel kísérje, másrészt évenként egy füzetben adja közre a Szemlében megjelent tanulmányok egy részét idegen nyelven. A nemzetközi feladatok ellátását szolgálja a folyóiratból kivált, de vele továbbra is kapcsolatban álló nemzetközi agrártörténeti bibliográfia kiadása is. A bevezető utáni hozzászólásokra Hoffmann Tamás kandidátus, a Szemle felelős szerkesztője válaszolt. A vitáról részletes beszámolót közöl az Agrártörténeti Szemle 1965. évi 1. száma. Felolvasó ülés Társulatunk és a Magyar UNESCO Bizottság 1964. december 3-án Maller Sándornak, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkárának elnöklete alatt felolvasó ülést rendezett, amelyen Elekes Lajos egyetemi tanár, a történettudományok doktora tartott előadást „Pogyebrád György béketervezete" címmel. Az ülésen megjelent F. Písek csehszlovák nagykövet. A TANÁRI TAGOZAT HÍREI A tanári tagozat előadássorozata keretében 1964. október 21-én Borús József kandidátus, a Társulat titkára tartott előadást „Felszabadító hadműveletek Magyarországon 1944—45-ben" címmel. Előadása első részében a tárgyalt időszak fontosabb politikai problémáit és október 15. eseményeit, ill. ennek következményeit elemezte, majd ismertette a hadműveletek történetének periodizációját, lefolyásukat, és igyekezett feleletet adni arra a kérdésre: miért tartott Magyarország felszabadítása 1944 szeptember végétől 1945 április elejéig? A hadműveletek elhúzódásának okát abban a körülményben jelölte meg, hogy amíg a szovjet hadvezetés a magyarországi hadszínteret fontos, de ne m fő arcvonalnak tekintette, és amíg az itt harcolt 2., 3. és 4. Ukrán Front feladatát saját erőivel oldotta meg, addig a német hadvezetés ide kezdettől fogva mindvégig újabb és újabb erőket dobott át más arcvonalakról. A németek ily módon próbálták politikai és gazdasági okokból Magyarországot minél tovább tartani. Végezetül röviden ismertette a kérdés irodalmát, majd modellekkel és vetített képekkel illusztrálta az elmondottakat. 1964. december 16-án ugyancsak a tanári tagozat felolvasó ülése keretében Elekes Lajos egyetemi tanár, a történettudományok doktora tartott előadást „A magyar államfejlődés főbb problémái a XIII—XVI. században" címmel. Előadásában az 1526 előtti magyar államfejlődést tekintette át, és részletesen foglalkozott az államfejlődés XIV—XV. századi szakaszának problematikájával. A középiskolai tanárok, ill. a középiskolai tanítás gyakorlatának szükséglete szempontjából világította meg a rendi állam kialakulásának, szervezetének és funkciójának kérdését, hangsúlyozva a gazdasági alap és a felépítmény közötti kapcsolatokat. Befejezésül új megvilágításba helyezte a XVI. századi (Mohács utáni) magyar és erdélyi államfejlődés kérdéseit.
