Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 303

FOLYÓIRATSZEMLE 311 ben lesznek. Ezért nyugati orientációt akart anélkül, hogy nyíltan kommunistaellenes lett volna. A hatalmat viszont egészében a kezébe kívánta venni, ezért visszautasította a Lengyel Munkáspártnak a közöslistás választásra vonatkozó ajánlatát. A párt illegális fasiszta erőkkel is kapcsolatba került, ezért egyes területeken a hatóságok be is tiltották működését, s a jobboldali vezetéssel szemben a párton belül is kialakult az ellenzék. Az 1946 júniusában tartott referendumon a népszavazás során arra kellett válaszolni, egyetértenek-e a szavazók a szenátus eltörlésével, az addigi társadalmi vívmányoknak, a földreformnak és a már végrehajtott államosításoknak az alkotmányba való foglalásával és az Odera—Neisse határral, s itt az igen-szavazatok hatalmas többsége muta'tta, hogy a néppárt mögött egyre kevesebb ember áll. A nemzetközi helyzet is kedvezőtlenné vált a párt számára, hiszen a nyugati hatalmak egyre inkább megmutatkozó németbarátsága nagy ellenérzést váltott ki Lengyelországban. Az 1947-es januári választások előtt a néppárt tagjaival szemben egyes helyeken adminisztratív intézkedéseket is kellett tenni a fasiszta elemekkel való kapcsolatok miatt. A választásokon a párt a szavazatoknak mindössze 10,3%-át kapta meg. A párton belül kibontakozó baloldali mozgalom végre az év őszére kiharcolta Mikolajczyk lemondását a vezetésről. — MIROSLAV HROCH — JOSEF PETRÁN: A feudalizmus XVI—XVII. századi válságának jellemzéséhez (347 — 364. 1.) c. vitacikkükben az utóbbi években folytatott vitát mérlegelve legnagyobb hibáját abban látják, hogy a vita részvevői különbözőképpen értelmezték a válság fogalmát. Először a fogalmi tisztázást sürgetik. Az egész említett korszakot úgy tekintik, mint a feudalizmus válságának korát, de ezen belül elkülönítik a XVII. század első felét, amelynek fő jellemvonásai szerintük a következők: a tőkés fejlődés kezdeti lendülete után bizonyos visszaesés a nehézségek •(piac hiánya stb.) miatt, ezért kiéleződő ellentétek; ezzel szemben az európai országok többségében megerősödött a feudális uralkodó osztály; a nyugat-európai kereskedelmi tőke uralma jónéhány európai országban stagnálást idézett elő a gazdasági életben, de ez a maga részéről is kedvezőtlenül hatott vissza a nyugati fejlődésre; újfajta gazdasági és társadalmi „modell" alakult ki, bizonyos stabilitással és olykor haladó elemekkel, amelyek meghaladták a feudalizmus régebbi kereteit (nagy árugabonatermelés, bérmunka, új üzemszervezési formák stb.). A XVII. század második felében a feudalizmus válságának újabb szakasza kezdődik, amely nagyjából a XVIII. század derekáig tart. — MILAN OTÁHAL: A Kelet-Németországban 1945-ben végrehajtott földreform okai és következményei (365 — 388. 1.) a földreform egyes mozzanatait a csehszlovákiai fejlődéssel hasonlítja össze. A cseh faluban jóval kevesebb volt a feudális maradvány 1945-ben, mint Kelet-Németországban, s míg itt a sok új betelepülő miatt az elsőrendű probléma az volt, honnan szerezzenek elegendő földet, Csehszlovákiában a kitelepített németek helyére a munkaerő megszerzése volt a korszak egyik fő kérdése. Németországban a reform a 100 ha feletti föld kisajátításával nem irányult az agrárburzsoázia ellen, s egy szakaszban ment végbe, míg Csehszlovákiában az 50 ha feletti terület kisajátítására került sor, de a földreform három szakaszban ment végbe, s eleinte az árulók és idegenek ellen irányult, tehát nemzeti jellegű volt. Németországban a junker volt az adott pillanatban az imperialista reakció leggyengébb eleme, tehát az ellene induló támadással kellett kezdeni, itt az állami birtokot is teljesen felosztották (hiszen az adott időpontban nem is létezett német állam), az egyházi birtokot nem (Csehszlovákiában éppen fordított volt a helyzet). A legfőbb társadalmi következmény mindkét országban a középparasztságnak a középpontba való kerülése volt, de míg Kelet-Németországban a nagyparaszt játszott mellette jelentős szerepet, adaig Csehszlovákiában a kisparaszt. Végül kiemeli a szerző a földreform közös vonásait, elsősorbán antiimperialista jellegét, de egyúttal azt is, hogy nem irányult egészében a tőkés rendszer ellen. — FRANTISEK GRAUS A Konstantin és Metód Nagymorvaországba történt meghívásának 1100. évfordulója (1963) alkalmából megjelent, a nagymorva államra és a két testvér tevékenységére vonatkozó irodalmat (hazait és külföldit egyaránt) ismerteti összefoglaló jelleggel (389 — 396. 1.). — JAN NÓVÁK: Adalék a München előtti köztársaság választási statisztikájának feldolgozásához (424—434. 1.) címen az 1929-ben és 1935-ben tartott parlamenti választások alapján (ezeket itt-ott más évek eredményeivel is kiegészítve) megmutatja azt, hogy az egyes választási körzetek társadalmi és nemzetiségi összetételének finomabb elemzésével milyen lényeges következtetéseket lehet levonni a politikai történetre vonatkozólag, így többek között kimutatja, hogy a németlakta területeken milyen jelentős méretekben törtek élőre a fasiszta pártok a két időpont között, míg minden egyéb nemzetiségnél, és ezen belül elsősorban az ipari körzetekben a kommunista párt szavaza-