Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 303

310 FOLYÓIRATSZEMLE 310 elmélyülésével megnőtt az egyes balti területek közti specializálódás. A nyugati országok közül elsősorban Németalföld és Anglia volt a kereskedelem részese, Franciaország és a Rajnamente kisebb mérték-ben. — WBADYSBAW ZAJEWSKI: A „Sandomierzanin", a novemberi felkelés egyik ismeretlen folyóirata (236 — 256. 1.) ismerteti az 1830-ban Sandomierzben kiadott folyóiratot, amelynek összesen négy száma jelent meg. A folyóirat úgy tekintette a felkelést, mint a népek harcát az abszolút monarchia ellen, ill. mint ennek a harcnak az egyik láncszemét. Az egyes cikkek érdekesen világítják meg a vidéki nemesség és értelmiség állásfoglalását a felkelés alatt. — JERZY KtoczowsKi: Lengyel kutatás a vatikáni levéltárban 1962-ben (257—266 1.) előzetes beszámolót ad az 1959-ben és 1962-ben végzett kutatásokról, amelyek eredményeképpen mintegy 10 000 mikrofilmet készítettek, s bemutat néhány új forráscsoportot. — A népi Lengyelország naptára (275 — 301. 1.) címen a folyóirat időrendben sorolja fel a felszabadulás utáni korszak fontosabb eseményeit, az itt közölt első részben 1944. július 21-től 1953. december 27-ig — N. ZEITSCHRIFT FÜR GESCHICHTSWISSENSCHAFT. 1964. 3. sz. — A szám több cikke foglalkozik azzal a német történettudomány életében nevezetes eseménnyel, hogy 1964. január 29-én megalakult a berlini Német Tudományos Akadémia Történelmi Osztálya. Ezek közül elvi jelentőségű HANNES HöRNianek, а Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Irodája mellett működő Ideológiai Bizottság nevében elmondott: Új szakasz a történettudományban címen közölt üdvözlő beszéde (381 — 387. 1.). A tudományos átszervezést a szocializmus építésének, a békés egymás mellett élésnek és az ideológiai harcnak a követelményei tették szükségessé. Az ideológiai harc éleződésének jellemző tüneteként említette meg a szónok, hogy amikor legutóbb Braunschweigben a Nemzetközi Tankönyv Intézet konferenciáján amerikai történészek bírálták a nyugat-német tankönyvek egyes ultrareakciós vonásait, velük szemben a nyugat-német Görlitz védelmébe vette a német történelem minden reakciós, nemzet- ós haladásellenes vonását, így pl. a porosz junker-rendszert, Papent, s túlzottnak találta a zsidóság elleni fasiszta bűntetteknek a tankönyvekben való tárgyalását. Ugyanakkor viszont a nyugat-német munkásság és ifjúság körében erősödik a német munkásmozgalom igazi története iránti érdeklődés. A megnövekedett igényeknek a kelet-német történettudomány csupán úgy tud megfelelni, ha jobb vezetést, nagyobb tervszerűséget, kollektív és szervezett tapasztalatcserét biztosítanak számára, s magasabb minőségi követelményekkel lépnek fel vele szemben. Ezeknek a céloknak együttes megvalósítását szolgálja az új akadémiai osztály. Az osztály kutatási tervében első helyen áll a német munkásmozgalom történetének további kutatása és rendszeres feldolgozása, de nagyobb figyelmet kell szentelni a vele kölcsönhatásban levő nemzetközi munkásmozgalomnak s ezen belül különösen a Marx—Engels kutatásnak. A kutatást ki kell terjeszteni az 1945 utáni időre is. Ezek a kutatások képezik az alapját a többkötetes német munkásmozgalom történetnek. E mellett el kell készíteni széles olvasórétegek számára a 3 kötetes német történelmet, s ezenkívül több más feldolgozást, mint pl. az első és második világháború, továbbá a Német Demokratikus Köztársaság történetét. Ezeknek a műveknek alapján széleskörű vita indulhat meg a német történelem problémáiról, amelynek végső fokon a német nemzeti történet alapos marxista koncepciójának kialakulásához, a történettudomány új elméleti föllendüléséhez kell vezetnie. Az egyetemes történeti kutatásban a szocialista világrendszer történetére s — a közelgő 50. évfordulóval kapcsolatban — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségére és hatására vonatkozó munkálatok állnak az előtérben. Az osztálynak foglalkoznia kell az egyetemes történeti kutatás és tanítás problémáival is (ideértve a tankönyveket is), ennek megoldásával lehet csak a német történelem különböző kérdéseit helyes megvilágításba állítani. Hornig végezetül sürgeti a népszerű történelmi irodalom minél változatosabb formáinak kialakítását, többek közt a történelmi zsebkönyv-sorozat folytatását, amelyben a második világháború legfontosabb eseményeit, a német történelem kimagasló személyiségeit stb. ismertetnék. — B. ÖESKOSLOVENSKÍ ÖASOPIS HISTO-RICKY. 1964. 3. sz. — JAN BROWSKI: A lengyel néppárt tevékenysége 1945 — 1947-ben (321 — 346. 1.) az 1945 augusztusában a korábban működő két parasztpártból alakult, Mikolajczyk vezetése alatt szervezkedő párt történetének fő kérdéseit mutatja be. A pártban a jobboldali elemek túlsúlyban voltak. Ideológiájuk az agrárizmus, a földreform hívei, s bizonyos mértékig a nagyipar egy részének az államosítását is támogatták. A párt arra számított, hogy a háború után a szövetségesek között nem tör ki fegyveres konfliktus, de a nyugati hatalmak gazdaságilag fölény-