Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 303

FOLYÓIRATSZEMLE 303 román gyűjtés 2/3 része kiadatlan ; a Bartók által a Slovenska Maticának átadott 2600 dallam csak kis részében került kiadásra ; ki­adatlan a török gyűjtés; kevéssé ismert a magyar gyűjtés is. A cikk jellemző adatokat tartalmaz a két világháború közötti kor­szak sovinizmustól fűtött, a tudományos együttműködést is akadályozó légkörének megismertetéséhez is. — B. B. VILÁGOSSÁG. 5. évf. (1964) 5. sz. : BALÁZS GYÖRGY Hogyan születtek Széche­nyi eszméi címmel a polgári pozitivista, liberális és szellemtörténeti történetírás Széchenyi portrójának vallásos idealista tor­zításaival foglalkozik, rámutatva, hogy Széchenyi arculatán nem a vakbuzgóság, hanem a vallási türelem, kétely és világias felfogás a felvilágosodásra jellemző voná­sai uralkodnak. Széchenyi Szekfű által val­láserkölcsi gyökerűnek mondott perfekti­bilitás eszméje is Benthamnek az ipari forradalmat tükröző ökonomista-materia­lista felfogásával rokon, s alapjában véve világi jellegű. Szerző Széchenyi egyes gazda­sági és politikai nézeteiben apja egykori titkárának, a kivégzett jakobinus Hajnóczy Józsefnek hatására ismer. — LENKEI LÁSZLÓ Válláskritika a hellenizmus korában címmel a görög rabszolgatartó társadalom utolsó szakaszában elemzi a vallás és a különböző filozófiai irányzatok viszo­nyát. 6. sz.: HORVÁTH ISTVÁN KÁROLY A világnak lángfalain túl. . . címmel Epikurosz leg­nagyobb követőjének, Lucretiusnak az i. sz. e. I. század római társadalma válsá­gának talaján kibontakozó valláskritikáját ismerteti. L. GY. A béke vagy a fasizmussal köíött béke pápája? címen Hochhut A helytartó c. drámájának zajos botrányoktól és lel­kes sikerektől kísért világkörútjával és a Vatikán ellenakciójával foglalkozva a Va­tikán és a nácizmus viszonyának további tudományos vizsgálatát tartja fontosnak: ezt illetőleg a cikk több megdöbbentő dokumentumra utal hangsúlyozva, hogy a vitában természetesen nem csupán egy személy, XII. Pius társadalmi felelőssé­géről van szó, hanem „a katolicizmus egész politikai orientációjáról". — B. B. A magyar folyóiratszemlét összeállították: Bellér Béla (В. В.), Sz. Ormos Mária (О. M.), Szabó Miklós (Sz. M.), Vörös Károly (V. K.) és V. Windisch Éva (W. ÉJ. KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK VOPROSZI ISZTORII 1964. 5. sz. — E. B. GENKINA: V. I. Lenin és az átmenet az új gazdasági politikára (3 — 27. 1.) igen széles anyag bevonásával vizsgálja meg Lenin állásfoglalásának kialakulását a ,,nep" kérdésében. A 8. szovjetkongresszus idején Lenin utalt arra, hogy a parasztok még nem szocialisták. A kongresszuson hozott határozatokban azonban még csak kezdtek érvényesülni az új politika kör­vonalai, még keveredtek a hadikommuniz­mus régi elveivel. 1920 végén ós 1921 elején még néhány újabb rendelet jelent meg a pénzforgalom kiküszöböléséről. De Lenint többek között pártonkívüli parasztokkal folytatott beszélgetései rávezették arra, hogy a gazdaságpolitikában alapvető vál­tozásra van szükség. Régi bolsevikok is fel­hívták erre a figyelmet. Ugyanakkor az ország nehéz belső helyzete is változást követelt. A gazdasági helyzet enyhülése 1920 végén csak átmenetinek bizonyult. A szakszervezeti vita a párton belül is súlyos helyzetet teremtett, а X. kongresz­szust egy hónappal el kellett halasztani miatta. Â parasztság nyugtalansága néhol már felkeléssel fenyegetett. így került sor a nep-politika bevezetésére. Lenin később hangsúlyozta, milyen nagy egyhangúság volt ebben a kérdésben a pártban. Bírálta Buharinnak az átmeneti korszak gazdasági életéről írott könyvét, amely még a hadi­kommunista elveket vallotta. Lenin a hadi­kommunizmus hibáját nem magában a rendszerben látta, mert azt elkerülhetetlen­nek tartotta az adott helyzetben, hanem abban, hogy ezt tartották a szocialista építés helyes módjának. A nep során a ka­pitalizmusnak teendő további engedmé­nyeket Lenin már nem helyeselte, s meg is akadályozta ilyenek megvalósítását. — M. N. TYIHOMIROV: AZ orosz könyvnyomta­tás kezdetei (28 — 37. 1.) a négyszáz éves évforduló alkalmából foglalkozik az orosz könyvnyomtatás kialakulásával, megálla­pítja, hogy voltaképpen már 1553-ban, Makarij metropolita idején kezdődik meg az érdeklődés a könyvnyomtatás iránt. Ivan Fjodorov távozása moszkvai műkö­dése után azzal függ össze, hogy a litvániai működéssel kívánta megakadályozni a len­gyel—litván uniót. IV. Iván uralkodásának későbbi évei nem kedveztek a könyvnyom­tatásnak, így csak 1589-ben, amikor a tény­leges hatalom már az újítások iránt fogé­kony Borisz Godunov kezében van, éled fel a könyvnyomtatás. Tyihomirov hang­súlyozza, hogy a történészeknek sokkal többet kellene foglalkozniok a könyv­nyomtatás fejlődésével, hiszen a nyomdá-

Next

/
Thumbnails
Contents