Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 289

302 FOLYÓIRATSZEMLE 302 a nemzetiségek különválásához és polgári nemzeti államok kialakulásához vezetett. Az okok közül ezúttal egyre, az oroszországi és a monarchiabeli szocialista munkáspártok nemzetiségi politikájában fennállott különbségekre mutatott rá. A bolsevik párt nemzetiségi különbség nélkül tömörítette a munkásokat és ugyanakkor elismerte a nemzetiségek jogát az elszakadásra. Ezzel elnyerte a nemzetiségi munkások bizalmát és ki tudta vonni őket a nacionalista burzsoázia befolyása alól. Az osztrák, ill. a magyar szociáldemokrata párt nem ismerte fel a fentiek jelentőségót, ami lehetővé tette, hogy a nemzetiségi munkások burzsoáziájuk befolyása alá kerüljenek, s így a társadalmi küzdelemtől eltérítve a nemzeti harc útjára vezethette őket. 7. sz.: OSVÁTH BÉLA A Zilahy legenda címen Zilahyt mint a Horthy-korszak középosztályának íróját mutatja be: életművét tartalmilag a külsőséges modernizálás, a lényeget illetően a rendszer önmegújulására való várakozás, formailag az ún. „sikerdramaturgia" alkalmazása jellemzi. Mindez együttvéve eredeti alkotókészség híján is biztosította népszerűségét. A cikk részletesen elemzi Zilahy drámáit. — O. M. MŰEMLÉKVÉDELEM. V1IL évf. (1964) 2. sz.: GÓLYA JÓZSEF az OMF (Országos Műemléki Felügyelőség) 1962— 63-ban befejezett munkálatait ismerteti sok képpel il'usztrált beszámolójában, mely igen hasznosan hívja fel a történész és nem utolsósorban a tanulmányi kirándulásokat vezető és rendező történész pedagógus vagy ismeretterjesztő figyelmét múltunk építészeti emlékekben is objektiválódott arculatának újabb jelentős gazdagodására. — WALTER ILONA Zala megye két pusztuló középkori műemlékére, a zalaszentgráH és kustányi középkori templomromokra hívja fel a figyelmet, megkísérelve azonosításukat történeti forrásanyagból ismert adatokkal, és kideríteni történetüket: jellemző, hogy mindkét éj)illet a XVIII. század végén pusztult el, mikor köveit a földesúr major ill. urasági kertfal építéséhez használta fel. — Ковок-NAY GYULA A nagykállói megyeháza olasz építészeinek munkássága cím alatt a Nyíregyházi Állami Levéltár adatai alapján egy, a XVIII. század második felében Szabolcs megyében tevékeny olasz építészcsalád munkásságát deríti fel, megállapítván, hogy Zemplén megyében is építkeztek (a sátoraljaújhelyi megyeház is feltehetően az ő munkájuk), de munkásságuk nyomát középületeken kívül több ekkortájt épült szabolcsi nemesi kúria és templom is őrzi. — PEREHÁZY KÁROLY Romantikus épületek restaurálása a Belvárosban címen az ott nyilvántartott 41 romantikus épület most restaurált jelesebbjeit ismerteti, jó képet adva így a romantika megjelenéséről ós részben társadalmi bázisáról is Budapesten, és valóban értékes elemeiről az addig klasszicista budapesti városképben. — Figyelmet érdemel még CSORNA ÁNTAL tanulmánya, amely a nagytétényi Rudnyánszky -Száraz kastély hajdani barokk kertjét s annak jórészt elpusztult barokk szobrászati díszeit Dugonics András egykorú verses leírását is segítségül híva igyekszik rekonstruálni, — és BÁGYUJ LAjosnak, a kolozsvári Szent Mihály templom kiváló restaurálójának alapos beszámolója a kolozsnémai középkori templom (melynek egyszerűsítettebb, szegényesebb formáiban is a gyulafehérvári egyház szétsugárzó hatását látja érvényesülni) restaurálásáról és az ott előkerült középkori falfestményekről. — V. K. ŰJ ÍRÁS. VII. évf. (1964) 6. sz. : VEZÉR ERZSÉBET Ady igazáért címmel bekapcsolódik Demóny Jánosnak Kritika és szintézis е., a folyóirat 3. számában megjelent, az 1905 — 1919 közt terjengő kultúrtörténeti fehér folt megszüntetését sürgető vitacikkébe. Egyetért Demónnyel abban, hogy nem törtónt elég erőfeszítés a teljes Ady életmű közlése és főképp átfogó marxista értékelése terén, de azért több eredményt lát, mint Demény. Az Ady-kutatás egyik új eredménye pl. Ady első párizsi tartózkodása publicisztikájának összegyűjtése. Az ebből itt ízelítőül közölt, a Budapesti Hírlapban megjelent párizsi cikkek közül A teuton düh és a franciák с. a germán imperializmus veszedelmére reagáló francia magatartásról, Az Orosz Vöröskereszt kiállítása a cári Oroszország, „a rokkant, nyomorék óriás" dermesztő fizikai és morális nyomorúságáról, az Egy forradalmár szobra e. Camille Desmoulins szobrának felállításával kapcsolatban a francia radikalizmus tüntető és hamis forradalom-kultuszáról, a Michel Lujza с. a Párizsi Kommün tanítónő hősnőjének a halállal és méginkább a polgári politikai közönnyel vívott reménytelen és hősi harcáról szól, míg a gyűjtemény talán legszebb és legmélyebb írása a Jeanne d'Arc és modern ellenségei című a hagyomány és a haladás érdekei összeegyeztetésének szükségességéről ír. A szerző kiemeli az eddig általában alábecsült Budapesti Hírlap-cikkek eszmei értékeit és művészi szépségeit, rámutat a belőlük kiütköző riporteri élmény szerűségre, Ady orosz szimpátiájának párizsi gyökrereire, cikkeinek „váteszi" jellegére. 8. sz.: DEMÉNY JÁNOS Bartók népzenei hagyatéka címen, abból kiindulva, hogy Bartók népzenei gyűjtéséből a halála óta eltelt 20 év alatt alig valami került nyilvánosságra, ismerteti a gyűjtemény sorsát: a