Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 289

FOLYÓIRATSZEMLE 301 bői álló kincsleletet írják le. Elrejtését igen gazdag anyagot darabonként gondo-1605-re teszik, mikor a várost Bocskai san leíró, fényképpel és rajzzal is illusztráló hajdúi elfoglalták. Elrejtőjük valószínűleg s a vonatkozó irodalomra is utaló ismermár nem tért vissza az ekkortól kezdve tetését. — DEGRÉ ALAJOS Iványi Béla különben is hanyatlásnak induló város- professzorról (1878 —1964) közöl nekrolóba. — P. Buocz TERÉZIA e számban meg- got, méltatva az elhunyt sokoldalú — jogjelent 9. közleményével fejezi be a Szom- történeti, forráskutató, helytörtónészi— bathelyi Savaria Múzeum kőtárának az munkásságát. — V. K. Kulturális, ismeretterjesztő és szépirodalmi folyóiratok JELENKOR. VII. évf. (1964) 7. sz.: VOLLY ISTVÁN Hány dal szól a Balatonról c. cikke azt a meglepőnek tűnő tényt állapítja meg, hogy szemben a népdalainkban igen sűrűn előforduló Tiszával, a Dunához már alig kapcsolódik népdal, s a Balatonhoz is csak valamivel több. A le is közölt 16 népdal és népies dalok szövegének elemzése azonban azt is megmutatja, hogy azok nagy része is máshonnan és újonnan travesztálódott át a Balatonra. —• CSORDÁS JÁNOS „Ez itt a láp világa" címen egy öreg kisbalatoni halász visszaemlékezéseit közli a századforduló idején a Balatont nagybérletbe vevő Balatoni Halászati Rt. elől a Kisbalatonba szoruló halászok életéről, munkamódszereiről. 8. sz.: Sós ENDRE Schöpflin Aladárra. emlékező írása röviden, ám a kor irodalmi viszonyait jól érzékeltetve vázolja fel a kiváló kritikusnak, Ady barátjának portréját és szívós harcát az Ady hagyomány eltorzítása ellen. — KÖRNYEI ELEK Rónay Jácint kéziratosnak tekinthető (ui. csak 10 példányban kinyomtatott) visszaemlékezései alapján az 1850-es években Jersey Szigetén élő Hugo Viktor és az ottani magyar emigránsok (Teleki Sándor, Reményi, Perczel Mór stb.) kapcsolatát mutatja be, idézve többek között Hugo Rónay emlékkönyvébe írt sorait: ,, Szám -űzött maradok, mert állva akarok meghalni." — PUSZTAI JÓZSEF kis közleménye a 18 éves Korvin Ottónak a siklósi Baranyai Polgár c. haladó polgári lapocskában 1912 — 13-ban megjelent néhány novellájára hívja fel a figyelmet. — V. K. KORTÁRS. VIII. évf. (1964) 6. sz.: NÁDASS JÓZSEF Emlékek a Korunkról — Oaál Gáborról c. visszaemlékezésében, mint a Korunk főmunkatársa, a lap életére vonatkozó néhány epizód elbeszélése mellett megállapítja: a Korunk hatása annak volt köszönhető, hogy a folyóirat igyekezett a kor minden lényeges problémájában állást foglalni. 8. sz.: SÁNDOR LÁSZLÓ Gaál Gáborral losonci újságíróként létrejött kapcsolatára emlékezik: jellemző adatok ezek a román cenzúraviszonyok között a csehszlovákiai szabadabb állapotokhoz képest tompítottabban fogalmazni kénytelen erdélyi szerkesztő munkastílusához, valamint a Korunk csehszlovákiai terjesztésének történetéhez. 1935-től szerző tartotta a Korunk és a moszkvai magyar írók között a kapcsolatot. — FEHÉR PÁL Gaál Gábor munkásságának fokozott, nemcsak szorosabban vett irodalmi szempontú tanulmányozására buzdít: jó példát lát benne az irodalmi színvonalon politizáló, modern, a kor nyelvén szólni képes irodalomra. E szempontból főleg az 1946-ban megindult Utunk első ötven számának szerkesztését emeli ki. — FENYŐ ISTVÁN Egy magyar mindentudó címen Darnay Kálmánra emlékezik, születésének 100. évfordulóján néhány vonással felrajzolva a mindon iránt érdeklődő, régészet, néprajz, történelem, művészet, irodalom tárgyi és írásos emlékeit egyforma szenvedéllyel gyűjtő és megszólaltató, 75 000 darabos gyűjteményével a sümegi múzeumot alapító tudós portréját, „a nép között a ,szellem napvilágát' terjesztő igaz emberségét". — W. É. A KÖNYVTÁROS. XIV. évf. (1964) 3. sz.: UJSZÁSZI KÁLMÁN Erdélyi János. Születésének 150. évfordulójára c. cikkében rövid életrajzi áttekintés után Erdélyinek a sárospataki református kollégium könyvtárának élén 1863 — 1868 között kifejtett tevékenységét ismerteti. Erdélyi 1863-ban nyújtotta be a könyvtár életének minden lényeges mozzanatára kiterjedő programját. Ennek legérdekesebb része a szakrend ismertetése, mely szerint Erdélyi a könyvanyagot elrendezte. A könyvtár nagytermének rendje ma is őrzi Erdélyi elgondolásának emlékét. — W. É. KRITIKA. II. (1964) 6. sz.: A lap közli MOLNÁR ERiKnek az MTA II. osztálya által az Osztrák-Magyar Monarchia problémáiról rendezett konferencián elhangzott felszólalását. Ebben Molnár Erik a következő kérdést vetette fel: mi az oka, hogy a szocialista forradalom Oroszországban lehetővé tette a nemzetiségek együttélését a szocialista unió keretében, míg az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása