Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 289

300 FOLYÓIRATSZEMLE döntően meghatározó objektív feltóteleit bemutatva igen jól felhasználható. — BALOGH GYULA a három matyó község egyikét, Szentistvánt ismerteti, bevezetésében vázolva a Matyóföld általános fejlődését, lakóinak a XIX. század végétől rohamosan kibontakozó gazdasági — és ennek nyomában biológiai — leromlását. Szentistván a XIV. században már ismert település, a török alatt elpusztul s csak 1655-ben települ újra Felső Borsodból; az egri káptalan birtokaitól korlátozott határ (1935-ben már a mezőgazdasági népesség 60%-a föld nélküli) már korán mezőgazdasági vándormunkára kényszeríti, majd az iparba csábítja a lakosságot. A tanulmány (elsősorban statisztikai adatok elemzésével) bemutatja a község felszabadulás utáni fejlődését: az erős társadalmi átrétegződést (a lakosság iparba áramlását), a tsz-ek viszonyainak, a lakáshelyzetnek, a kulturális és egészségügyi viszonyoknak alakulását, — módszertanilag is jó példaként az egy község mai helyzetének alapvonalait érzékeltetni alkalmas statisztikai források felhasználására. — H. SZABÓ BÉLA Megyénk természetvédelmének 10 esztendeje (1954 — 1963) c. alatt a megye védett és védeni javasolt természeti emlékeinek jegyzékét közli; — köztük sok a hozzáfűződő történeti hagyományok miatt is érdekes, s így iskolai kirándulások, országjárások során a történettanításban és a történeti ismeretterjesztésben is felhasználható objektum. — S. CZEGLKDY ILONA a diósgyőri vár 1963. évi régészeti jeltárásáról tájékoztat ásatási alaprajzzal és jó fényképekkel is illusztrált rövid cikkben. A vár építéstörténetét tisztázni hivatott munkák során annyi máris megállapítható, hogy a vár dombján már az őskorban is volt élet, s a honfoglalás előtti szláv jellegű lakosság cölöprendszerrel erősítette meg a vár fennsíkját. Megállapítható a magyarok által a XIII. században épített első kővár alaprajza és a vár Anjou, Zsigmond és Hunyadi kori kiépítéseinek főbb szakaszai. A XVI. században a vár feljárásait már katonai szempontokból is erősen átépítik. — GUTTER JÓZSEF Erdélyi János filozófiai nézeteit mutatja be, hangsúlyozva, hogy a sárospataki profeszszor szakfilozófussá válása valójában csak 48 után következik be: ekkor készíti el — habár közben a hegelianus felfogásában 48 előtt uralkodott dialektikus szemlélet helyét maga a hegeli rendszer foglalja el — a hazai reakciós egyezményes filozófiai iskola, s azon belül különös súllyal az agnoszticizmus kritikáját — sajátos ellentmondásba keveredve ennek során magával Hegelnek az agnoszticizmussal való leszámolásra (ugyanúgy idealista volta folytán) éppennem alkalmas rendszerével is. Ezen túlemelkedve Erdélyi a fejlődés és a megismerhetőség végtelenségét hirdeti. A dialektika hazai meghonosítása, tudományos, és a realizmus felé mutató irodalomkritikai törekvései, s a társadalmi haladás szolgálata folytán szerző Erdélyit, mint a marxizmus előtti legkiemelkedőbb hazai filozófust, esztétát ós kritikust értékeli. — Poj -JÁK TIBOR Az ásvány-földtani tudományok oktatásának története főiskolánkban c. alatt a hajdani selmeci főiskola kohászat-ásványtan-kémia tanszékéből kifejlődő ásványföldtani oktatás útját ismerteti, bemutatva azt az 1763-ban kinevezett holland Jacquin Miklóstól kezdve egészen napjainkig: a professzorok tudományos eredményeit és tudományos nézeteit éppúgy, mint a tanszék felszerelésének fejlődését is: érdekes és szakszerűen megírt fejezete ez részint a hazai természettudománytörténetnek, részint a természettudományos oktatással foglalkozó pedagógiatörténetnek. - V.K. VASI SZEMLE. XVIII. évf. (1964) 2. sz.: DÖMÖTÖR SÁNDOR A vasi betyárvilág kezdeteiről c. tanulmánya megállapítja, hogy a betyárvilág, mint társadalmi mozgalom két ellentétes mozgásból ötvöződött minőségi változássá: „egyrészt a katona -fogdosás elől bújdosó parasztság fiataljait vitte, sodorta a rablók felé", másrészt — a kor irodalmának ponyvaregényen és népies színműveken át egyaránt a széles tömegekig eljutott korai romantikus „nemeslelkű rabló" kultuszának megfelelően — a rablókat is fogékonnyá tette a nép szenvedései és a társadalmi problémák iránt: útjuk azonban megfelelő pozitív célkitűzések híján szükségképpen vezetett zsákutcába; erre a vasi születésű Sobri — eredeti nevén Pap — Jóska (a róla terjesztett legendákhoz képest a valóságban sokkal kisstílűbb) életpályáját állítja példaként. Ám a betyárvilág még így is komoly és éles fenyegetést jelentett az uralkodó osztály számára. — BORÚS JÓZSEF Népfelkelés Jánosházán 1849. ápr. 28-án címen a visszavonuló osztrákok által fogolyként szállított Batthyány Lajos kiszabadítására szerveződött népi megmozdulást, ill. annak sikertelenül maradását írja le a fogolyszállítmány egyik tagjának, Barsi (Neumann) Józsefnek visszaemlékezései alapján. A kísérő osztrák katonaság kíméletlen fenyegetésének hatására Batthyány maga kényszerült feloszlatni a szállásuk körül összegyűlt tömeget. — Sz. KOROKNAY ÉVA—SZENTLÉLEKY TIHAMÉR Szombathelyi reneszánszkori sírlelet c. alatt a Köztársaság tér 24. sz. ház telkén, 30 cm-rel az egykor ott állott római épület padozata felett, 1963 novemberében előkerült, poharakból, ruhadíszekből és érmek-