Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 289

FOLYÓIRATSZEMLE 299 let 1783-ban megindult teljes elbontásáig: igen tanulságos összeállítás már csak abból a szempontból is, hogy a rendszeresen végzett levéltári anyagfeltárás végül is milyen gazdag eredményekhez vezetheti a kutatót. — Soós GYULA Adatok klasszicista szobrászatunk történetéhez címen Huber József (1777 — 1832?), Pesten működő pozsonyi születésű s a bécsi akadémián végzett szobrászművész munkásságát ismerteti: Ferenczy és Dunaiszky mellett benne látva a XIX. század első felének harmadik kiemelkedő hazai szobrászegyéniségét. Munkáiból nem sok maradt fenn, csupán némi sírkő- ós épületszobrászati anyag, ós a debreceni Nagytemplom szószékének szobrászati munkája. Ám ezeknek alapján is az iparszerűségre hajló Dunaiszky val ellentétben Huber munkásságában határozottabb művészi törekvések és jelentős minőségi eredmények állapíthatók meg. — V. K. PEDAGÓGIAI SZEMLE. 14. óvf. (1964) 4. sz. : SZABOLCS OTTÓ Állásnélküli pedagógusok a Horthy rendszerben c. tanulmánya sokrétű levéltári forrásanyag alapján, — a pedagógus munkanélküliség problémáját beágyazva a Horthy-kori értelmiségi munkanélküliség egész problémájába — tárgyalja a kérdést. Részletesen foglalkozik a húszas évek elején a Trianon után elcsatolt területekről menekült pedagógusok helyzetével; a húszas évek elején végrehajtott ún. B-listázásokkal, — kifejtve, hogy a pedagógusok esetében ezeket a kultuszkormányzat a Tanácsköztársaság idején valamely funkciót betöltött nevelők elleni bosszúra használta fel. Elemzi az állástalan diplomások helyzetét a harmincas évek elején a gazdasági válság alatt. Itt külön figyelmet szentel az állástalan diplomások érdekvédelmi szervezeteinek, a közismert ÁDOB-nak és a kevésbé ismert, baloldali érdekvédelmi szervezetnek, a Diplomások Önsegítő Szövetkezeté-nek. A tanulmány függelékben néhány támogatást kérő levelet közöl illusztrációként. 6. sz. : BERENCZ JÁNOS Fináczy Ernő egyetemes neveléstörténetének módszeréről c. tanulmánya idézi Fináczy Ernőnek, az ellenforradalmi korszak nagytekintélyű neveléstörténészének elvi fejtegetését neveléstörténeti koncepciójáról. Fináczy kifejti, hogy a neveléstörténet célja megmagyarázni, hogy bizonyos korok emberei miért nevelték gyermekeiket úgy, ahogyan nevelték, és feladata a nevelést összefüggésben tárgyalni a „kor egész irányával". Szerző későbbiekben utal arra, hogy Fináczy tanítványai gyakran hangoztatták mesterük fő tudományos érdemeként a fenti alapelvekben vallott tudományos objektivitást, az „elfogulatlan", immanens kritika igényét. A tanulmány szembesíti ezzel a hitvallással Fináczy pedagógiatörténeti fejtegetéseit, és műveiből vett példák elemzésével: elsősorban a felvilágosodás korának pedagógiatörténeti ábrázolásának taglalásával, bebizonyítja, hogy Fináczy nem tudta műveiben megvalósítani a pedagógiai intézmények és elméletek oknyomozó magyarázatára való követelményét. — Sz. M. STATISZTIKAI SZEMLE. 42. évf. (1964) 7. sz.: ÁR VA Y JÁNOS A nemzeti jövedelem alakulása 1938—1963 között e. tanulmánya a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának az 1938. ill. 1949 — 1963. évekre vonatkozó legfontosabb adatait ismerteti, kiinduló bázisul a nemzeti jövedelemnek az 1959 — 63. évekre vonatkozó, 1963. évi változatlan árszínvonalon számított (a hiányzó összetevő tételekre vonatkozóan megfelelően kiegészített) abszolút számait használva fel, s az ebből nyert indexeknek 1949-ig, majd innen 1938-ig történő visszavezetésével. A tanulmány 22 táblázat köré csoportosuló elemzésének legfőbb tanulsága a népgazdaság egyes ágai jelentőségének megváltozása: elsősorban a mezőgazdasági nettó termelés jelentőségének csökkenése a nemzeti jövedelemben az 1938. évi 53%-ról 19%-ra, — ill. az ipar jelentőségének 37%-ról 62%-ra való emelkedése. A tanulmány kísérletet tesz az 1938. évi nemzeti jövedelem felhasználásának a mai állapottal való számszerű összehasonlíthatására: kísérlete eredményeképpen az 1962. évi egy főre jutó közvetlen anyagi fogyasztást az 1938. évinek 2,1—2,4-szeresére becsüli. — V. K. Helytörténeti és he BORSODI SZEMLE. VIII. évf. (1964) 3. sz.: LACZKÓ ISTVÁN Borsod-Abaúj-Zemplén megye gyümölcstermesztési adottságai c. alatt a megye természeti és közgazdasági ismérvek alapján elkülönülő 8 termőtáját mutatja be, egyenként ismertetve kiterjedésüket, felszínüket, talajaik smereti folyóiratok összetételét, meteorológiai viszonyaikat, 1949. ill. 1960. évi főbb demográfiai adataikat, végül az egyes tájak gyümölcstermesztési adottságait. A tanulmány a megye — kivált a Tokajhegyalja — újabban erősen fellendült történeti kutatásához a természeti környezetnek az agrártermelést