Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 289

298 FOLYÓIRATSZEMLE másik csupán a szovjettel megegyező vonásait hajlandó elismerni. A szerző egyforma figyelmet szentel mind a szocialista államformák, mind a történeti fejlődés különbségeiből eredő különös és egyéni vonásaik tisztázásának. A szocialista államformáknak közös vonása a burzsoá államokkal szemben a szocialista demokrácia, a kormányforma népi jellege, a politikai rendszer szocialista demokratizmusa. Viszont a proletárdiktatúrának népi demokratikus formája számos, a szovjet formától eltérő sajátosságot is tartalmaz. ,,A népfront, a többpárt-rendszer, a dolgozó osztályok és rétegek hagyományos szervezeteinek a megtartása s általában a hatalom gyakorlásának demokratikusabb módszerei a népi demokratikus országokban a proletárdiktatúrának olyan új formai sajátosságait jelölik, amelyek a szocialista forradalom békés útjának egyre inkább általános velejáróivá válnak". — B. B. MAGYAR KÖNYVSZEMLE. LXXX. évf. (1964.) 2. sz.: SIKLÓS ANDRÁS Adatok az 1918—1919. évi magyarországi forradalmak könyvkiadásának történetéhez c. tanulmánya a két forradalom vonatkozó rendelkezéseinek rövid ismertetése mellett vázolja — nagymennyiségű könyvcím közlésével — az egyes időszakokban megjelent művek típusait. A polgári forradalom könyvkiadására az aktuális kérdésekre vonatkozó irodalom, s általában a forradalom által felvetett kérdésekről (földkérdés, nemzetiségi kérdés, köztársaság stb.) keletkezett jelentős irodalom a jellemző; megjelennek ekkor a KMP első kiadványai is. A Tanácsköztársaság időszakában a politikai-világnézeti felvilágosító munkával, a szocialista célkitűzésekkel, az új állami berendezkedéssel kapcsolatos kiadványok állanak előtérben, de gondot fordított a Tanácsköztársaság tudományos ós szépirodalmi művek kiadására ill. kiadásának előkészítésére is. A Tanácsköztársaság kiadványait forradalmi szellem, nemes eszmei tartalom hatja át. A cikk végül a forradalmak kiadványaira vonatkozó bibliográfiákat ismerteti. — SZIGETI KILIÁN Egy XIV. századbeli énekeskönyvünk továbbélése c. cikkében a gyulafehérvári Batthyánykönyvtár egy Graduale-kódexét mutatja be, megállapítva, hogy a kódexet a XIV. század harmadik negyedében valamelyik királyi bencés apátságban, valószínűleg a Szent Jobb monostorban írták. A cikk ismerteti a későbbi korszakokban a Graduale lapjaira írt bejegyzéseket is. — BÁLINT SÁNDOR A szegedi franciskánusok könyvtárának XVI. századi állománya c. cikke a XV. század közepén alapított obszerváns kolostor tulajdonában volt kódexeket és 1562 előtt megjelent nyomtatványokat ismerteti. (A könyvtár 1950-ben megszűnt, de helyreállítása a Szegedi Egyetemi Könyvtár gondozásában megkezdődött.) — MÓRA LÁSZLÓ A műegyetemi könyvtár alapítása 1848-ban c. cikke az 1846-ban létesített József ipartanoda könyvtárának létesítése körüli nehézségeket ismerteti. A könyvtár Karácsony Mihály ipartanodai igazgató szorgalmazására 1848 tavaszán születik meg. Az anyagi alapokat a forradalmi közoktatásügyi minisztérium biztosította. — KŐHALMI BÉLA AZ Almássy téri Deák Ferenc könyvtár története c. közleménye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első fiókkönyvtárának egyrészről lelkes, másrészről — a kor burzsoáziájának oldaláról — rosszindulatú fogadtatásáról számol be. — HOLL BÉLA Régi magyarországi könyvek lengyel levéltárakban címmel 15, részben eddig ismeretlen régi magyar nyomtatvány adatait közli. — BORSA GEDEON XVI. századi magyarországi nyomtatványok a bécsi Nationalbibliothekben с. közleménye három újonnan felfedezett régi magyar nyomtatványt ismertet. Közülük az egyik a Csabai Mátyás tollából származó, Eger 1552. évi védelméről írott latin verses krónika eddig ismeretlen változata. — DÖRNYEI SÁNDOR А XVI. századi simándi nyomda c. közleménye azt vizsgálja, milyen művek jelenhettek meg Karádi Pál 1570 és 1572 között Simándon működő nyomdájában. — W. E. MAGYAR TUDOMÁNY. 9. köt. (1964) 5. sz.: CSAPODI CSABA Az Akadémiai Könyvtár kézirattárának gyarapodása 1963-ban c. beszámolója felsorolja a Könyvtár kézirattárának ezévi legjelentősebb szerzeményeit. A történészt elsősorban érdeklő anyagok: a filológus Révai József hagyatéka, Dercsényi Mór hagyatéka, Hajnal István levelezésének töredéke, Sebestyén Béla középkori magyar archontológiája, az 1790/92. évi erdélyi országgyűlésre vonatkozó másolatok a bécsi Staatsrat elpusztult anyagából. A gyarapodás legszebb darabja egy XV. századi illuminált hóráskönyv. — W. É. MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ. XIII. évf. (1964) 1. sz.: DÉTSHY MIHÁLY Az egri várszékesegyház történetének okleveles adatai címen meglepő gazdagságú, főleg а XV. századdal kezdődő dokumentum anyag segítségével állítja elénk a templom ópítéstörtónetét, berendezését, felszerelését, képzőművészeti díszeit, majd а XVI. század végétől meginduló romlását: egészen az erősen romosán, de mégis minden ostromot átvészelt, а XVIII. században azonban már csak katonai raktárként használt épü-