Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 289

292 FOLYÓIRATSZEMLE címerábrázolásain a kor tárgyi emlékeinek és életmódjának ábrázolását kutató történész munkájában is — V. K. BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS. VII. óvf. (1964) 4. sz.: A lap Marx és Engels kiadatlan írása címen az I. Internacionálé megalakulásának 100. évfordulója alkalmából közli az I. Internacionálé általános szervezeti szabályzatának és ügyviteli szabályzatának módosítására vonatkozó tervezetet. Az okmányt — amelyet Marx ós Engels készített elő és az I. Internacionálé Főtanácsa 1872 nyarán fogadott el — V. Kunyina, az SzKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus — Leninizmus Intézetének munkatársa tette közzé. 5. sz.: Ugyanebből az alkalomból A nagy múlt lapjai címen ismertetést olvashatunk az I. Internacionálé Főtanácga 5 jegyzőkönyvéről (1864 okt. — 1872 aug.), melyeket az SzKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus — Leninizmus Intézet oroszul, a Progress kiadó pedig eredeti nyelven publikál. Az egyedülálló dokumentum-gyűjtemóny a Főtanács üléseiről készült beszámolók mellett magába foglal számos olyan iratot, mely a Főtanács ügyintézését tükrözi; sztrájkolok levelei, az egyes országokban működő szekciók titkárainak jelentései stb. tartoznak hozzá. — O.M. COMMUNICATIONES EX BIBLIOTHECA HISTÓRIÁÉ MEDICAE HUNGARICA. 30. sz. (1964); BENCZE JÓZSEF A magyar kalendáriumok orvostörténeti vonatkozásai c., sok fényképpel illusztrált cikke felhívja a figyelmet a hatalmas terjedelmű hazai kalendáriumirodalomnak (ideszámítva a csíziókat is) gazdag orvostörténeti vonatkozásaira. A XVI. századtól magyar nyelven sokasodó kalendáriumokban egyre több hely jut először még csak az egyes hónapokhoz kötött kezdetleges orvosi tanácsoknak; — a XVII. század második felétől ezek (összefüggésben az ellenreformációval) erős vallási színezetet is nyernek (kegyhelyek csodás gyógyulásai); — a XVIII. század első harmadában a csillagjárás és egészségi állapot összefüggéseire is utaló magyarázatok is jelennek meg. Ezzel párhuzamosan a már a XVII. század közepétől néhány jellegzetes típus körül határozottan kialakuló kalendárium műfajban egészségügyi vonatkozásban az érvágás körüli tanácsok jutnak egvre nagyobb szerephez, míg a Helytartótanács 1756-ban az érvágás propagálását el nem tiltja. A XVIII. század végétől egymással párhuzamosan jelennek meg (gyakran ugyanazon kalendárium különböző lapjain) okos, racionális orvosi tanácsok és babonás ostobaságok: ez az ellentmondás még csak fokozódik a kapitalizmus korának főleg a XIX. század második felétől gátlástalanul érvényesülő reklámhadjárataiban, ahol sarlatánok a legképtelenebb ostobaságokkal, legjobb esetben is hatástalan kuruzsló szerekkel szédítik meg a kalendáriumokon kívül mást nem olvasó paraszti népet. A tanulmány (sajátosan orvostörténeti vonatkozásain túl) értékes adalék általános népi műveltségünk történetének egy fontos szektorához. — GRYNAEUS TAMÁS Gyógynövényárusok Szeged piacain c. közleménye az évszázados múltú dorozsmai gyógynövénygyűjtés és kereskedés mai, még elevenen élő csökevényes formáit írja le, számos visszatekintéssel kb. 100 év távlatára, s hangsúlyozva az e téren érvényesülő népi tudásanyagnak a XVI—XVII. századig visszanyúló gyökereit. 31. sz. (1964): SPIELMANN JÓZSEF Szotyori József (1767 —1833) c. tanulmánya kora jeles erdélyi orvosának életrajzát ismerteti: bécsi tanulmányai után Marosvásárhelyen telepszik le, 1801 körül a legelsők között alkalmazza Erdélyben a jenneri himlőoltást (amit szakcikkekben is propagál), 1812-re megvalósítja a marosvásárhelyi kórházat. Felvilágosúlt ember: az erdélyi haladás vezető egyéniségeivel van kapcsolatban. Dietétika c. munkája az egyik első népszerű egészségvédelmi kézikönyvünk. — SUGÁR ISTVÁN AZ egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története címen a török alatt kifejlesztett egri fürdőkultúra XVIII—XIX. századi továbbfejlődését ismerteti: a megmaradt török fürdők mellé az 1760-as években, majd 1829 — 30-ban új fürdőépület emelését, az egri vizek gyógyító hírének elterjedését, a vonatkozó szakirodalom kibontakozását, s a XIX. század második felében a fürdőügyi problémák bevonulását az egri várospolitikába — DONATH ISTVÁN adatokat közöl a Kiskunság közegészségügyi viszonyainak történetéhez 1732 — IS30 között : bemutatva a felvilágosodott kormányhatóságok harcát a betegségekkel kapcsolatos babonák, kuruzslás és közegészségügyi elmaradottság ellen; az orvosok és seborvosok munkáját s annak anyagi és társadalmi megbecsülését; gyógyszerészek és szülésznők megjelenését. — A kötet legjelentősebb, közel 200 oldalas tanulmánya RÉTI ENDRE Magyar darivinista orvosok (1945-ig) c. munkája tulajdonképpen a hazai természettudományos darwinizmus történetét dolgozza fel. Előzményként részletesen bemutatja a darwinizmus előtti időszak magyarországi haladó orvosi gondolkodását is, mint a darwinista eszmék befogadásának előkészítőjét. A darwinizmusról az első hazai ismertetés 1860-ban jelenik meg, utána csakhamar