Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 289

FOLYÓIRATSZEMLE 293 éles harc bontakozik ki a Darwinhoz csat­lakozó hazai orvosok és az idealista, reakciós nézeteket hirdetők tábora között. Nemsokára megjelenik a szociáldarwiniz­mus is, a darwinizmusnak az emberi társa­dalomra való alkalmazásáról szóló, az imperialista ideológusoktól támogatott tév­tan, mely eléggé szélesen teret nyer a kor természettudományos gondolkodásában és a természetes kiválasztódás tanának félre­értésével (Méhely professzor esetében) egé­szen a nyilt fasizmusig elvivő tévutakhoz vezet. A Horthy-korszakban hivatalos tá­mogatással eluralkodott szociáldarwinista értelmezéssel szemben a kor legjobb orvosai a darwinizmus dialektikus materialista irányú továbbfejlesztéséért harcolnak. A tanulmány a témát igen bőséges, eredeti idézetanyag felhasználásával s a szereplő személyek gondos jellemzésével mutatja be, végig következetesen utalva a darwi­nista természettudományos felfogás és a haladó politikai állásfoglalás kapcsola­taira. Supplementum 2.(1964): A teljes kötet az 1868—1893 között közegészségügyi kérdésekben a kormány legfőbb tanács­adó szerveként fennállt Országos Köz­egészségügyi Tanács 26 kiemelkedő orvos­tagjának életrajzát közli VARGA LAJOS tollából: a bevezető a Tanács közegészség­ügyünk fejlesztése terén kifejtett haladó tevékenységét ismerteti, az egyes életraj­zok pedig nemcsak hazai orvostudomány­történetünknek, hanem nagyszámú, azo­nos tevékenységű szakember életrajzának egymásmellé állítása révén a kor hazai vezető értelmiségi rétege egy jellegzetes csoportjának társadalmi helyzetét, ideo­lógiáját, szociális magatartását is bemu­tatva, a történész számára társadalom­történetileg is értékes adalékot jelent. — V.K. DEMOGRÁFIA-VII. évf. (1964) 2. sz. : MENDÖL TIBOR Településföldrajz és népes­ségtudomány c. tanulmánya azt a kérdést igyekezvén tisztázni, hogy a népesség kérdéseiből a településföldrajz mit világít­hat meg, megállapítja, hogy a népesség a településföldrajznak a lakóhellyel és mun­kahellyel való kapcsolatában lehet vizsgá­lat tárgya, majd rangsorolva felsorolja a népességre e kapcsolatban jellemző, azt kifejezni alkalmas fontos adatcsoportokat: elsősorban a foglalkozás szerinti megosz­lást, majd a kor, végül a nem és családi állapot szerinti megoszlást. Ezután az e kapcsolatot a település oldaláról befolyá­solni képes funkciókat ismerteti, s a népes­ség eszerinti tagolódását a település köz­ponti funkciójához, ill. helyi funkcióihoz kapcsolódók,ill. az ezekben dolgozó keresők­höz ellátottként tartozók kategóriáira bont­ja. A tanulmány, mely végül különleges, a problémához több irányból is kapcsolódó kérdésként a városfogalom földrajzi meg­fogalmazását is megadja, s indokolja a fogalmak és összefüggések világos megfo­galmazása révén a gazdasági és társadalmi jelenségek földrajzi síkon való kapcsoló­dásával szükségképpen egyre gyakrabban találkozó történész munkáját jelentősen segítheti. — VALKOVICS ЕШЬ Miért csök­ken népgazdaságunkban a mezőgazdasági aktív kereső népesség száma és aránya? c. tanulmánya kiindúlva ennek az aránynak az 1949-ben fennálló 54%-ról 1963-ra 33%-ra csökkenéséből, e jelenség közke­letű magyarázatait teszi részint (hazai viszonyainkat illetően) időben is vissza­nyúlva, részint nemzetközileg összehason­lítva vizsgálat tárgyává. Mivel ilyen módon külön-külön megvizsgálva sem a szocializ­musba való átmenet sajátosságaira, ill. a tsz-mozgalom kibontakozására, sem a mezőgazdasági keresők reáljövedelmének viszonylagos alacsonvságára, sem az ipari munkavállalási lehetőségek megnöveke­désére, sem a mezőgazdasági termékek keresletének relatíve lassúbb növekedé­sére, sem a földművelés extenzív ill. inten­zív jellegére hivatkozó magyarázatot nem látja kielégítőnek, gazdaságelméleti mód­szerrel odakövetkez'tet, hogy e csökkenés oka a mezőgazdasági termékek iránti szük­séglet növekedésének a temielékenység növekedésénél, azaz a mezőgazdasági aktív keresők egy főjére jutó (ill. az így értelme­zett termelékenység-növekedésből adódó) termelésnövekedésnél lassúbb volta. A tanulmányban a felsorakoztatott statisz­tikai összeállítások és a belőlük nyíló perspektívák az utolsó negyedszázad hazai agrár- és társadalomtörténeti kutatója számára lehetnek jelentősek. — MIKES GÁBOR A népesség műveltségi színvonalá­nak megállapítása Magyarországon 1869— 1963 címen a magyar népszámlálásoknál a műveltségi fok egyre differenciáltabb megállapíthatása irányában való fejlődést mutatja be: míg az 1869 — 1900 közötti népszámlálások csak az írni-olvasni tudást vizsgálták, 1910-től megindúlt a napjaink­ban is tartó, az iskolai végzettség egyes egyre gazdagabban kidolgozott típusai alapján csoportosító bemutatás. Az ennek megfelelően egyre részletesebben felderí­tett országos műveltségi állapotot több táblázatban kimutató tanulmány (mely a kérdés minden történész-kutatójának az alapvető statisztikai forrásanyag ismerte­tése ós szakszerű kritikája révén igen hasznos kiindulópontot jelent) végül az 1963. évi mikrocenzusnak már a szakis­kolai, szaktanfolyami végzettséget is fi gye-

Next

/
Thumbnails
Contents