Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 289

FOLYÓIRATSZEMLE 293 éles harc bontakozik ki a Darwinhoz csatlakozó hazai orvosok és az idealista, reakciós nézeteket hirdetők tábora között. Nemsokára megjelenik a szociáldarwinizmus is, a darwinizmusnak az emberi társadalomra való alkalmazásáról szóló, az imperialista ideológusoktól támogatott tévtan, mely eléggé szélesen teret nyer a kor természettudományos gondolkodásában és a természetes kiválasztódás tanának félreértésével (Méhely professzor esetében) egészen a nyilt fasizmusig elvivő tévutakhoz vezet. A Horthy-korszakban hivatalos támogatással eluralkodott szociáldarwinista értelmezéssel szemben a kor legjobb orvosai a darwinizmus dialektikus materialista irányú továbbfejlesztéséért harcolnak. A tanulmány a témát igen bőséges, eredeti idézetanyag felhasználásával s a szereplő személyek gondos jellemzésével mutatja be, végig következetesen utalva a darwinista természettudományos felfogás és a haladó politikai állásfoglalás kapcsolataira. Supplementum 2.(1964): A teljes kötet az 1868—1893 között közegészségügyi kérdésekben a kormány legfőbb tanácsadó szerveként fennállt Országos Közegészségügyi Tanács 26 kiemelkedő orvostagjának életrajzát közli VARGA LAJOS tollából: a bevezető a Tanács közegészségügyünk fejlesztése terén kifejtett haladó tevékenységét ismerteti, az egyes életrajzok pedig nemcsak hazai orvostudománytörténetünknek, hanem nagyszámú, azonos tevékenységű szakember életrajzának egymásmellé állítása révén a kor hazai vezető értelmiségi rétege egy jellegzetes csoportjának társadalmi helyzetét, ideológiáját, szociális magatartását is bemutatva, a történész számára társadalomtörténetileg is értékes adalékot jelent. — V.K. DEMOGRÁFIA-VII. évf. (1964) 2. sz. : MENDÖL TIBOR Településföldrajz és népességtudomány c. tanulmánya azt a kérdést igyekezvén tisztázni, hogy a népesség kérdéseiből a településföldrajz mit világíthat meg, megállapítja, hogy a népesség a településföldrajznak a lakóhellyel és munkahellyel való kapcsolatában lehet vizsgálat tárgya, majd rangsorolva felsorolja a népességre e kapcsolatban jellemző, azt kifejezni alkalmas fontos adatcsoportokat: elsősorban a foglalkozás szerinti megoszlást, majd a kor, végül a nem és családi állapot szerinti megoszlást. Ezután az e kapcsolatot a település oldaláról befolyásolni képes funkciókat ismerteti, s a népesség eszerinti tagolódását a település központi funkciójához, ill. helyi funkcióihoz kapcsolódók,ill. az ezekben dolgozó keresőkhöz ellátottként tartozók kategóriáira bontja. A tanulmány, mely végül különleges, a problémához több irányból is kapcsolódó kérdésként a városfogalom földrajzi megfogalmazását is megadja, s indokolja a fogalmak és összefüggések világos megfogalmazása révén a gazdasági és társadalmi jelenségek földrajzi síkon való kapcsolódásával szükségképpen egyre gyakrabban találkozó történész munkáját jelentősen segítheti. — VALKOVICS ЕШЬ Miért csökken népgazdaságunkban a mezőgazdasági aktív kereső népesség száma és aránya? c. tanulmánya kiindúlva ennek az aránynak az 1949-ben fennálló 54%-ról 1963-ra 33%-ra csökkenéséből, e jelenség közkeletű magyarázatait teszi részint (hazai viszonyainkat illetően) időben is visszanyúlva, részint nemzetközileg összehasonlítva vizsgálat tárgyává. Mivel ilyen módon külön-külön megvizsgálva sem a szocializmusba való átmenet sajátosságaira, ill. a tsz-mozgalom kibontakozására, sem a mezőgazdasági keresők reáljövedelmének viszonylagos alacsonvságára, sem az ipari munkavállalási lehetőségek megnövekedésére, sem a mezőgazdasági termékek keresletének relatíve lassúbb növekedésére, sem a földművelés extenzív ill. intenzív jellegére hivatkozó magyarázatot nem látja kielégítőnek, gazdaságelméleti módszerrel odakövetkez'tet, hogy e csökkenés oka a mezőgazdasági termékek iránti szükséglet növekedésének a temielékenység növekedésénél, azaz a mezőgazdasági aktív keresők egy főjére jutó (ill. az így értelmezett termelékenység-növekedésből adódó) termelésnövekedésnél lassúbb volta. A tanulmányban a felsorakoztatott statisztikai összeállítások és a belőlük nyíló perspektívák az utolsó negyedszázad hazai agrár- és társadalomtörténeti kutatója számára lehetnek jelentősek. — MIKES GÁBOR A népesség műveltségi színvonalának megállapítása Magyarországon 1869— 1963 címen a magyar népszámlálásoknál a műveltségi fok egyre differenciáltabb megállapíthatása irányában való fejlődést mutatja be: míg az 1869 — 1900 közötti népszámlálások csak az írni-olvasni tudást vizsgálták, 1910-től megindúlt a napjainkban is tartó, az iskolai végzettség egyes egyre gazdagabban kidolgozott típusai alapján csoportosító bemutatás. Az ennek megfelelően egyre részletesebben felderített országos műveltségi állapotot több táblázatban kimutató tanulmány (mely a kérdés minden történész-kutatójának az alapvető statisztikai forrásanyag ismertetése ós szakszerű kritikája révén igen hasznos kiindulópontot jelent) végül az 1963. évi mikrocenzusnak már a szakiskolai, szaktanfolyami végzettséget is fi gye-