Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 289

FOLYÓIRATSZEMLE 291 megoldására alkalmasnak látszó ideológia magyarországi térhódítását mutatja be, ismertetve az annak hazai alakulását (mindenekelőtt a nemesi vezetés folytán) befolyásoló főbb sajátosságokat. A minde­zen problémák ismertetése kapcsán a még tovább kutatandó részletkérdéseket is felsoroló, sőt a vonatkozó forrásanyagot is megjelölő tanulmány végül az 1790 —1848 közötti periódus döntő fordulópontját az 1820-as évek végén, az 1790-es operátumok újrafelvételével országszerte meginduló vitákban látja. — SPIRA GYÖRGY Egy pillantás a Hitel írójának hitelviszonyaira c. közleménye Széchenyinek összesen 230 000 forintnyi adósságairól 1833-, ill. 1834-ben készített összeírásait közli és elemzi, kimutatva a kamatlábak emelkedé­sét (mely a hazai kölcsöntőke egyre drá­guló voltát mutatja), s azt, hogy a rendel­kezésre álló hitelforrások végül is nem lehet­tek elégségesek Széchenyi hitelszükségletei­nek fedezésére. A hitelezők névsora azt mutatja, hogy azok általában nem üzlet­szerű hitelnyújtással foglalkozó személyek. E kimutatást összehasonlítva Esterházy Miklós ugyanekkor kelt adósságösszeírásá­val, az ő hitellehetőségeinek Széchenyiénél jóval kedvezőbb voltát hangsúlyozza. — PUSKÁS JULIANNA A földbirtok bérbeadása Magyarországon az 1935. évi mezőgazdasági statisztika adatai alapján címmel felvázolja a mezőgazdaság üzemi és birtokmegoszlá­sának, a haszonbérletek elterjedésének képét és rávilágít az 1895., ill. 1925. évi helyzet változási tendenciáira 1935-ig. Megállapítja, hogy az üzemek megoszlása a törpebirtokok számszerű és csak kisebb részben területi gyarapodásának, tehát a legkevésbé életképes kategória szaporodá­sának kedvezett. Ez egyrészt a parasztság proletarizálódási folyamatának jelzője, más­részt azonban azt mutatja, hogy a paraszt­ság földéhsége jelentéktelen mértékben ugyan, de csökkentette valamelyest a nagybirtok állományát. A nagygazdaságok területi csökkenése egészében véve a nagy­birtok kapitalizálódásának előrehaladásá­ról vall. A továbbiakban a szerző ismer­teti a haszonbérbeadás mórtékét birtok­nagyság-csoportok, országrészek és törvény­hatóságok szerint, majd a nagybirtokok 1935-i adatait összevetve a korábbiakkal leszögezi, hogy a legnagyobb birtokosok bérbeadási tevékenysége általában alá volt rendelve saját tőkés gazdálkodásuknak. Ez a tevékenység a XIX. század utolsó évtizedeiben alakult ki, 1925-ig valame­lyest szélesedett, 1935-ben azonban már csökkent. — JEMNITZ JÁNOS AZ I. Interna­cionálé és a háború (1864—66) c. tanul­mánya rámutat arra a tényre, hogy a munkások internacionalizmusa a modern ipari szervezkedés kezdetétől egybefonó­dott az igazságtalan, népellenes háborúk elítélésével, az antimilitarizmussal; majd az I. Internacionálé ill. az európai munkás­szervezetek állásfoglalását boncolgatja az 1866-i porosz—osztrák—olasz háború kér­désével kapcsolatban. Német, svájci, francia és angol lapokra támaszkodva kimutatja, hogy mind az Internacionálé Főtanácsa, mind az egyes szekciók kezdettől fogva visszautasították a háborút, távoltartották magukat a nacionalista uszítástól, s a burzsoázia háborúival szembeszegülve a szocializmus megteremtésében keresték az emberiség boldogulásának útját. Ugyanak­kor megállapítja — elsősorban Marx érté­kelését híva segítségül —, hogy ezt a helyes nézetet, főleg a francia proudhonis­ták körében, némileg torzította az észnek, az értelemnek az enciklopédistáktól átvett túlbecsülése és a nemzeti, nacionalista tényezők lebecsülése. — 0. M. — V. K. Egyéb tudom: ACTA HISTÓRIÁÉ ARTIUM. TOM. X. (1964) Fase. 1 — 2.: D. RADOCSAY: Oothische Wappenbilder auf ungarischen Adelsbriefen е., jó fényképekkel illusztrált tanulmánya 10 újabban talált XV. századi címerképet illeszt be a folyóirat Tomus V. (1958) Fasc. 3—4-ben ugyanezen cím alatt megjelent tanulmányában megálla­pított kronológiai és stílusazonossági kere­tek közé. E terjedelmes tanulmányban szerző а XV. századból fennmaradt 138 db címerrajzot osztotta be 3 kronológiai alapú, ám egyszersmind meghatározott művészi típussal is jellemezhető csoportba: 78 db 1415—1431 között, Zsigmond nyugati tartózkodása idején keletkezett, mint 'OS folyóiratok nyugati címerfcstő műhelyek munkája; az 1436 —1456 közötti periódus 26 darabja az osztrák és magyar címerfestés kapcsola­tainak jegyében keletkezik; az 1456 —1480 periódus 34 képecskéjének sokban azonos jegyei alapján pedig szerző már egy budai címerfestő műhely alapjainak kialakulását is feltételezi. Valamennyi címerképen mind­végig az északi művészeti hatás dominál, anélkül azonban, hogy mereven kapcsolód­nának a német-római birodalmi minták­hoz. A következő kor már a reneszánsz címerképek kora. — Nagyon szép fény­képei ós a teljes anyagot az ábrázolásokat is leírva ismertető katalógus révén mind­két tanulmány jól felhasználható a kor 19*

Next

/
Thumbnails
Contents