Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
A HAZAI HITELÜGYLETEK: TÖRTÉNETÉHEZ 21 A helytartótanácsi bizottság összetételében 1750 után egyébként is számos változás történt. Batthyány helyét Keglevics József foglalta el, az 1754-ben meghalt Fabiankovics Györgyét pedig a tanácsossá kinevezett Sidó Mihály, s ettől kezdve a bizottság titkára Balogh László, ill. 1758-tól Győry Ferenc. 1753-ban Barinay Lászlót, 1759-ben Herlein Ferencet is a bizottság tagjai között találjuk: a bizottság munkájában elejétől végig egyedül Csiba Imre vett részt. A bizottságnak azonban nemcsak a meglevő adósságterhek csökkentését kellett irányítania, hanem az időközben felbukkanó új hitelezők követelésének jogosságával és azok kielégítésével is foglalkoznia kellett. így 1752-ben jelentkezik három bécsi kereskedő és Gerl Mátyás építész 2252 frt. 42 1/2 kr. követeléssel, ezenfelül Gerl még külön 100 aranyért, amelyet a püspök állítólag szóban igért meg a helyreállított vedrődi kastély terveiért. Ugyancsak ebben az esztendőben jelentkezik Schleindhuber Keresztély bécsi szabó, holott a püspök szerint .csupán egy pallium és egy talár árával maradt neki adósa.85 Nehézség volt mindenesetre az, hogy a püspök a zárgondnokság ideje alatt is kölcsönöket vett fel: így 1752-ben Anderson Jakab jezsuitától 1000, Gaun Antal br. győri őrkanonoktól 1700 forintot, 1753-ban Kaszonics János győri kanonoktól 4000 forintot, 1754-ben Gaun kanonoktól újból 3300 forintot, 1756-ban Szily Márton szombathelyi olvasókanonoktól 1000 forintot vett fel. Berta János, a szombathelyi püspöki jószágok tiszttartója 1753-ban 1000, 1754-ben 500, 1755-ben 676,'1757-ben 525, 1758-ban 5000 forint kölcsönt ad.86 A püspök nyomasztó anyagi helyzetére jellemző, hogy miként vált ebben az időben egy szélhámos áldozatává. Már a zárgondnokság feloldása után, 1760-ban tűnt ki, hogy a püspök, mikor még vágújhelyi prépost volt, megismerkedett Mährenthal Józseffel, a Ghillany-ezred kapitányával, aki az ezred összes anyagi ügyeit intézte. 1751-ben Mährenthal már Bécsben él, s pénzt kér a püspöktől kísérletei számára, amelyekkel a Bölcsek Kövét akarta feltalálni. A püspök — saját bevallása szerint — szívesen adott, hiszen egyrészt azt hitte, hogy Mährenthal, akire fényes katonai pálya várt, csak a biztos eredmény reményében hagyhatta ott állását, másrészt pedig a zárgondnokságtól való szabadulás reménye csillant fel szemei előtt. Folyamatosan segélyezte Mährenthalt, aki végül is 1760-ban Bécsből megszökött, s ekkor jelentkezett Stok Fülöp, szász-weimari kapitány, aki állítása szerint Mährenthal közvetítésével Zichy Ferenctől származó és 3603 aranyról kiállított kötelezvények beváltását követelte. A püspök ekkor döbbent rá, hogy szélhámosok hálójába került, hiszen nemcsak Stok nevét nem ismerte korábban, hanem a bemutatott kötelezvények szövegezése is szokatlan volt, a rajtuk levő pecsét nem egyezett az általa használt pecsétekkel, s megbízottai révén meggyőződött arról, hogy Stok nem volt olyan anyagi helyzetben, amely lehetővé tette volna a zárgondnokság alatt levő püspök részére ily összegű kamatmentes kölcsön nyújtását. Az uralkodóhoz intézett felterjesztésében hangsúlyozza hiszékenysége feletti szégyenét, s az okirathamisítást ellenségei művének nyilvánítja.87 A zárgondnoki bizottság tárgyalta meg egyébként az uradalmak, a hitelezők, valamint Zichy Ferenc részéről beérkező kéréseket, panaszokat, ez 85 Uo. 86 OL. Zichy-család fasc. 75 NB. no. 6. 87 Uo. fasc. 75 NB. no. 2/a. — Mährenthal leveleit ld. fasc. 84 NB. No. 14690— 14798.
