Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
22 BAKÁCS ISTVÁN" engedélyezte az uradalmak területén történő minden építkezést, befektetést, s hozzá futottak be az uradalmak jobbágyainak kérései is: vagyis a bizottság ülésjegyzőkönyvei valóban az uradalmak e korbeli teljes központi adminisztrációját tükrözik vissza.88 A bizottságnak az egyes esztendőkben elég csekély összeg állott rendelkezésére a tőketartozások kiegyenlítésére. Csicsó és Vedrőd zálogbaadásával ugyan a követelések 33,3%-át, ezüsttárgyak átengedésével ill. a kereskedői engedményekkel 3,5%-át törlesztették, de készpénzben csupán 30,2%-át, vagyis 1758 végén a tőketartozásoknak még 33%-a, 149 197 forint tisztázatlan volt.89 A püspök már 1756-ban a zárgondnokság feloldását kéri azzal, hogy 5%-os kamatra 150 000 forintos kölcsönt vesz fel, s ezt azután tíz esztendő alatt fogja törleszteni.90 Természetszerűleg javaslatát nem fogadták el, hiszen a fennálló adósságok mellett újabb adósság kamatainak kifizetésére jövedelme nem volt elégséges. Megváltozott azonban a helyzet akkor, amikor Zichy Miklós 1758-ban meghalt, s így a családi vagyon örökösei a püspök halála esetén kizárólag Zichy István és János voltak. Ebből az elgondolásból kiindulva vállalták magukra Zichy Ferencnek 140 000 forintnyi adósságát, amely összegben azonban bennfoglaltatott a püspöknek nővérével, Vandernáthné, Zichy Terézzel szemben fennálló és egyetlen adóssági kimutatásban sem szereplő 21 000 forintos kiházasítási kötelezettsége, a győri püspökséget terhelő 5856 forint és a Divényt terhelő adósság kamataiból 915 frt. Nem vállalták azonban magukra a divényi uradalmat terhelő már említett 20 000 forintos kötelezettséget s a győri szemináriummal szemben ekkor még fennálló 27 000 forintot, minthogy az első a szeniort, tehát Zichy Ferencet személy szerint, a második pedig mint győri püspököt terhelte.91 Mária Terézia egyébként a zárgondnokságot csak azzal a feltétellel volt hajlandó feloldani, ha a győri szemináriummal szemben fennálló adósságból az 1745—1750. években ki nem fizetett, évi 88 A bizottságban nagy vitákat idéz elő Ziehy Ferencnek 1757-ben előterjesztett panasza Balassa Pál ellen a divényi uradalom jobbágyaival szemben elkövetett hatalmaskodások miatt (OL. Helytartótanácsi lt. Fasc. mensium: Litterae 543 rsz.). Erre utalhat Frendel Györgynek 1759. jan. 13-án kelt levele, amikor sürgeti a divényi uradalom mielőbbi átvételét, mert Zichy Imre és a zárgondnokság alatt ,,tsak bitang volt ezen jószág és ha tovább így idegen kéz alatt legyen, egészlen elpusztul" (OL. Zichy-család. Fasc. 278 et В). 89 Néhány év eredményei : Időszak Tőketörlesztés Kamatfizetés 1753 7 759 14 931 frt. 23 kr. 1754 első fele 1 000 6 279 frt. 47 kr. 1757 19 499 frt. 13 kr. 10 875 frt. 55 kr. 1758 második fele 7 300 ' 7 191 frt. 53 kr. 90 OL. Helytartótanácsi lt. Fasc. mensium: Litterae 543. rsz. 91 OL. Zichy-család fasc. 75 NB. no. 1. Ezen felül OL. Helytartótanácsi lt. Fasc. mensium: Litterae 544. rsz. 1758. nov. 4-i bizottsági ülés jegyzőkönyve. — A testvérek tehervállalása a következő volt: Tőketeher Kamathátrálék János . 68 389 frt. 42 kr. 1610 frt. 18 kr. István 70 078 frt, 30 kr. 2221 frt. 26 kr. E vállalásnak igen érdekes mozzanata, hogy Zichy János 1758-ban Batthyány Lajos nádortól 70 000 forint kölcsönt vesz fel, tehát vállalásával egyazon összeget (OL. Zichycsalád fasc. 69 NB. no. 1), s Zichy János Batthyány Lajos fiainak 1766-ban összesen 97 0Ö0 forinttal tartozott. Külön figyelmet érdemel, hogy a Battyhyány Lajos által Zichy Ferencnek adott 11 000 forintos kölcsönt 1758-ban Zichy István vállalta magára.
