Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 289

290 FOLYÓIRATSZEMLE támogatásával, sem egyéni akciója útján ezt nem tudta biztosítani, még fokozottabban elkötelezte magát Németországnak (1939. február 23-án csatlakozott az antikomintern paktumhoz). Ennek jutalmaként csapatai 1939. március 15-én bevonulhattak Kárpátukrajnába. A szerző által a magyar külügyminisztérium irattárából közölt 35 irat 1 kivételével (Horthy Hitlerhez intézett 1938. szeptember 28-i levele) eddig kiadatlan. Az 1938. március 12-től 1939. március 24-ig terjedő időszakra vonatkozó dokumentumok főbb típusai: a Külügyminisztérium utasításai a magyar követségeknek, a követségek jelentései a Külügyminisztériumnak, feljegyzések a külügyminiszter beszélgetéseiről a budapesti német, csehszlovák, angol és francia követtel, a német és az olasz kormány jegyzékei. — A Notes sur les recherches rovatban A. SZEDŐ Recherches historiques dans les archives hongroises címen beszámol a magyar levéltárakban folyó történeti vonatkozású kutatásokról, elsősorban a levéltárak kiadásában ill. szerkesztésében megjelent különböző típusú kiadványok ismertetésével és felsorolásával. — O. M. - V.K. HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK. XI. évf. (1964) 2. sz.: KŐVÁGÓ LÁSZLÓ Az 1919. évi szlovénvidéki ellenforradalom c. tanulmánya a Muraszombatban 1919. május 29-én az un. Mura Köztársaság név alatt kikiáltott, s a Tanácsköztársaság parasztpolitikájának hibái és a szlovén autonómia megteremtése körüli bürokratikus huzavonák folytán megtévesztett szlovén parasztság felé demokratikus sőt szocialista jelszavakkal álcázott, valójában azonban a bécsi magyar ellenforradalmi emigráció által pénzelt ellenforradalmi góc néhánynapos történetét ismerteti. A Mura Köztársaság feladata az lett volna, hogy kiindulópontul és támpontul szolgáljon a Dunántúlon szervezett ellenforradalmi mozgalmaknak, és székhelye legyen egy, a nyugatiak által is elismert magyar ellenforradalmi kormánynak. A jelentősebb tömegbázis nélküli puccsnak az Ausztriából érkezett fegyveres támogatás ellenére is gyors leverése azonban mindezen terveket meghiúsította: így a néhány nap múlva valóban kirobbant dunántúli elleforradalmi mozgalmak e fontos bázist, melyen át lehetséges lett volna az Ausztriából való közvetlen anyagi és katonai utánpótlás, már nélkülözni voltak kénytelenek. — MARIA FORTUSZ Pozsonyi Ferenc vörösgárdista és vöröspartizán (1897—1954) harcos életét ismerteti: a mohácsi születésű fiatalember orosz hadifogságban csatlakozik a forradalomhoz, melyet a polgárháború alatt különböző szibériai vörös alakulatok kötelékében, majd a Cseka tagjakónt védelmez: később a bratszki kerületben tölt be állami funkciókat; a második világháború alatt tolmácsként dolgozik a fronton. — V. FEDOBENKO Az ellenség páncélos magasabbegységekkel történő üldözésének tapasztalatai c. tanulmánya az üldözés e fajtájának a hadműveleti elvekből egészen a második világháború végéig állandóan tökéletesedő fejlődósét, és az ennek kapcsán megoldott problémákat mutatja be számos, a háború történetéből vett példával illusztrálva. — TARDY LAJOS Emmanuel György magyar testőr, a lipcsei csata orosz hőse címen a magyar nemes testőrségből orosz szolgálatba lépett s ott a napóleoni háborúkban vezérőrnagyságig emelkedett, majd katonai pályáját mint lovassági tábornok és a kaukázusi határvidék parancsnoka bevégző kiválókatona (1775 —1837) életrajzát ismerteti, kiemelve azt a segítséget, amit a Kaukázust kutató Besse Jánosnak nyújtott. — GAT.VÁN KÁROLY а Hadtörténeti Múzeum egyenruhagyvjteményét ismerteti: rámutatva a gyűjtemény erősen hézagos voltára — alig van 1848 előtti anyaga és a későbbi korokat illetőleg is nagy hiányok vannak — és a pótlás problémáira. — GAZSI JÓZSEF és GELLÉRT TIBOR A fasiszták kísérletei Magyarország népességének elhurcolására 1944—1945-ben cím alatt 10 iratot tesz közzé, melyek egyrészt az ország kiürítését intéző katonai körök terveinek a gyors szovjet előrenyomulás és a lakosság szívós ellenállása folytán végül gyakorlati csődjén kívül igen jellemzően mutatja be egyrészt a katonai vezetők nagyképűséggel leplezett teljes hozzá nem értését és bámulatos korlátoltságát , — ' másrészt a civil tisztviselők jórészénck a gyakorlati nehézségeket ügyesen kihasználó csendes szabotázsát. — V. K. TÖRTÉNELMI SZEMLE. VI. évf. (1963) 3—4. sz.: BARTA ISTVÁN A magyar polgári reformmozgalom kezdeti szakaszának problémái című tanulmánya első részében az e problémákat a gazdasági alapban kialakító tényezőket ismerteti, bemutatva egyrészt a hazai agrárfejlődós sajátosságait (így elsősorban a parasztság földdel való ellátottságának az eddig feltételezettnél kedvezőbb alakulását, s a kisajátítás folyamatának összetettebb ós ellentmondásosabb formák között történő lebonyolódását), — másrészt a földesurak hitelhiányát, az annak leküzdésére megkísérelt változatos módszereket, és azt, hogy a termelési és társadalmi viszonyok egész területén érlelődő válság először a földesurak csődjeinek formájában tört felszínre. A tanulmány ezután a liberalizmus, mint az e problémák