Századok – 1965

Történeti irodalom - A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének évkönyve I. 1962 (Ism. Glatz Ferenc) 284

.284 TÖRTÉNETI IRODALOM néz a bibliográfiába és látni fogja, közöl-e műsort pl. a harmincas évek végén egyikmásik vidéki társulat almanchja, vagy sem. A hazai kutatást megkönnyítette a Széchényi Könyvtár új kiadványa. E mellett azonban sok haszonnal és nagy elismeréssel forgatja Hankiss és Berczeliné összeállítását a külföldi szakirodalom is. Nemcsak a német színháztörténeti kutatás számára jelent óriási előnyt a hajdan oly tekintélyes magyarországi német színházi világ emlékeinek ez az összefoglaló ismertetése, hanem a cseh, a szerb, a szlovák tudomány számára is, hiszen színészei révén valamennyi itt felsorolt nép szoros kapcsolatban van a színtársulatokkal. Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztálya egyébként felkéri a kutatókat, hogy esetleg még nem ismert színházi zsebkönyvekre bukkanva, értesítsék k munkatársait. Erre hivatkozva legyen szabad felhívnom a figyelmet, hogy szükségképpen sok zsebkönyvnek kell rejtőznie levéltárak mélyén. Adatszerűen az Országos Levéltár két zsebkönyvéről tudunk felvilágosítást adni. Az első a Levéltár un. harmadik osztályának Theatralia gyűjteményében — egyelőre még csak egy fasciculus — található. Ez a kiadvány 63. lapján benutatott 1819-i német nyelvű fővárosi Theater Taschenbuch-hal azonos, avval a különbséggel, hogy teljes példány, fedőlapja nem hiányzik, és a következő felírást viseli: Theater Taschenbuch auf das Jahr 1819. von Joseph Ertel, Franz Hübel und Johann Schrekler (nem Schrekleb !) Souffleurs der König!. Städtischen Theater in Ofen und Pesth. — Ofen Gedruckt bey Anna Landerer. — A másik a helyreállított Helytartótanács állagában van az Elnökségi iratok között, jelzete Fons IV. D. 8199/eln., és a kiadvány 930 sorszámú zsebkönyvével azonos. Nyilvánvaló, hogyha egyetlen kissé gyakorlottabb kutató levéltári tapasztalatai alapján kapásból két zsebkönyvet megnevez, a ténylegesen lappangó archivális példányok száma tekintélyes kell, hogy legyen. Érdemes lenne, talán a vidéki levéltárosokhoz intézett körkérdés segítségével, felkutatni őket. Günther Schöne, a müncheni Clara Ziegler Stiftung igazgatója is említette, hogy gyűjteményükben több ismeretlen magyarországi német zsebkönyv van. Egy esetleges második kötet anyagának összeállítására némi támaszpontot nyújtva, a már megjelent kötet pontosságát, hasznosságát, nemzetközi érdemét ismételten hangsúlyozzuk. MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR EDIT A DEBRECENI KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM TÖRTÉNELMI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE I. 1962 (Budapest, Tankönyvkiadó. 1962) A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem 1964-ben jelentette meg először oktatóinak gyűjteményes kötetét az Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae-t. A temiészet- és társadalomtudományos tárgyú írásokat magábafoglaló értesítő évente jelenik meg, s hűen tükrözi az egyetem tudományos életének fejlődését. 1956 illetve 1960-tól a két kar, majd 1962-től az egyes szakok is külön-külön kötetekkel jelentkeztek. így látott napvilágot a történeti tanszékek első önálló gyűjteménye is, az Évkönyv. A Varga Zoltán által szerkesztett mintegy 200 oldalas kötet, noha anyagában csak a tanárok kutatómunkájára támaszkodhat, tehát szerzői bázisa nem nagy, cikkösszetétele mégis igen változatos. Maróti Egon és Balla Lajos képviselik az ókortörténeti tanszéket. Előbbi azt tisztázza tanulmányában, hogy a bomló Seleukida birodalomban az autónomiára törekvő görög városokkal szemben az i. е. II. század végén megszerveződő kalózságnak milyen szerepe volt Diodotos Trüphon centralizáló törekvéseiben. Elsősorban módszertanilag érdekes íSalla Lajos munkája, amely a fennmaradt névanyag összehasonlítása alapján von le alapvető következtetéseket Savaria lakosságának II—III. századi változásaira vonatkozóan. Az újkori magyar történelemmel foglalkozó dolgozatok agrár-témájúak. A szerzőket szinte azonos célkitűzések vezették: adott korszakukon belül a magyar paraszt mindennapi életét kívánják bemutatni, gazdag levéltári anyag ós eddigi irodalom alapján. Szendrey István a XVIII. századi falu hivatali életének keresztmetszetét, a tisztségviselők (bíró, nótárius stb.) hatáskörét igyekszik meghatározni. A telken kívüli állomány szerepére ós a parasztság birtokviszonyaiban a jobbágyfelszabadítás hatására lejátszódó változásokra mutat rá Orosz István egy borsodi falu telekkönyveinek elemzésével. Fehér