Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
20 BAKÁCS ISTVÁN" összesen 49 090 forint állott a zárgondnok, Benyovszky Pál rendelkezésére az első években. Az adósságoknak egyharmadát azonban Csicsó és Vedrőd zálogbaadása révén törlesztették. Vedrődöt Ocskay Mihály vette zálogba azzal a feltétellel, hogy több hitelezőt hatvanezer forinttal kielégít. A gyakorlatban azonban 62 042 frt. 13 kr. tőke- és kamattartozást fizetett ki, amely összegben a Thuránszky és Vasvári-féle inscriptiok és a vedrődi plebániaalapítvány bennfoglaltatott. Csicsót azonban csak 1752. május 27-től vette zálogba Zichy István 110 000 forintért — vagyis a Zichy Ferenc által elképzelt 160 000 forintos megterhelés nem volt reális. A zálogösszeget teljes egészében a hitelezők kielégítésére fordították itt is, csupán a csicsói plébánia részére tett alapítványösszeget fizették ki belőle. Az ekkor készült kimutatás egyszersmind a zárgondnokság két évi működéséről is számot ad. Eszerint a két év alatt 188 729 frt. 23 kr. tőketartozást (beleértve az említett inscriptiokat és alapítványokat), 58 649 frt. 51 és fél kr. kamathátralékot fizettek ki, a kereskedők pedig 6358 frt. 28 3/4kr.-t készpénzben, 4325 kr.-t pedig természetben (borban) vettek át, s a tőketartozások egyrészét 9680 frt. 42 kr. értékű ezüsttárggyal, Keve Károly vasvári őrkanonokot pedig — követelése fele részében — egy értékes kereszttel elégítették ki.81 A kereskedők egyébként 5020 forint 13 kr. követelésükről lemondottak.8 2 Ilymódon 1752 végén még 255 293 frt. 28 kr. tőketartozás, 6491 frt. 38 kr. kamathátrálék, s a kereskedők 19 027 forintnyi számlakövetelése állott fenn, vagyis két évi zárgondnokság után az adósság még mindig 280 812 frt. 16kr., majdnem kétszerese annak, aminek törlesztésére 1749-ben a püspök javaslatot tett Mária Teréziának.83 Zichy Ferenc egyébként már 1752. június 9-én azzal a kéréssel fordult a Helytartótanácshoz, hogy évi járandóságát tízezer forintra emeljék fel, de a zárgondnokság javaslatára csupán 2000 forint emelést kapott.8 4 E tekintetben fordulat következett be 1754-ben, amikor — november 1-től — maga a püspök vette bérbe évi 24 000 forintért a püspöki jószágokat, s bár maga is fizetett ki adósságokat, a zárgondnokság rendelkezésére még kevesebb összeg állott. A zárgondnok ekkor már Balogh László helytartótanácsi titkár volt, akinek tanácsosi kinevezése után, 1758 —1759-ben Győry Ferenc töltötte be ezt a tisztet. 81 Ezt a keresztet, amely Klobusiezky Ferenc br. erdélyi, később zágrábi püspök keresztje volt, Keve Károly Zichy Ferenc részére Gergely ágenstől váltotta ki korábban (OL. Cone. exp. 1760. aug. 89). 82 így Actin György győri kereskedő 66 frt. 35 dénár értékű — szövet és vászonárukért. járó — követelésének csupán kétharmad részét kéri, mert véginség fenyegeti. A kancellária ezt a javaslatot a zárgondnokság működésének eredményesebbé tételének tartja (OL. Cone. exp. 1751. aug. 15.). Haysz János udvari aranyműves 2287 frt. 53 kr. követeléséből 250 forintot enged el a kancellária szerint (OL. Cone. exp. 1752. máj. 85.) a csődtömeg javára, másoknak példaképül. Méhes János kereskedő özvegye, valamint Klohner Ernő szíjgyártó és Muhrer József kőműves 232 forintos követelésük negyedrészét hajlandók elengedni, ha a többi pénzt megkapják (uo. 1752. jan. 78). 83 A zárgondnoksági kimutatásra igen jellemző az, hogy Zichy Ferenc adósságait, kamathátralékait 1752-re vetítve tartalmazza, vagyis kimutatja, hogy az adósságösszeg ez időpontig 556 575 frt. 58 és fél karajcárra emelkedett volna, ha a zárgondnokságot nem szervezik meg. Az a tény tehát, hogy a tényleges adósság majdnem felére csökkent, a zárgondnokság működésének fényes sikere. 84 OL. Helytartótanácsi It. Fasciculus mensium: Litterae 541. raksz.
