Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
A HAZAI HITELÜGYLETEK: TÖRTÉNETÉHEZ 17 a nádorhoz fordul tízezer forintja érdekében. Zichy hitelezőit nyugtatni próbálja: visszautasítja azt a gyanúsítást, hogy a nála levő pénzek bármiképpen is veszélyben volnának,6 7 a pozsonyi irgalmasokat egyenesen elutasítja kölcsönvisszafizetési kérelmükkel.6 8 Batthyány Lajos kancellárt — a későbbi nádort — 1749-ben azzal nyugtatja, hogy gazdaságaiban jó rendeléseket tett, s azoknak eredményessége biztosítja a kölcsönök visszafizethetőségét.69 A nádornak írt levelében megígéri, hogy amint építkezései befejeződnek, ki fogja elégíteni Germethe özvegyét.7 0 Azonban maga a püspök is belátta, hogy egymaga nem képes anyagi helyzetén javítani: ha sikerült is egy hitelezőt kielégíteni, újabb után kellett néznie. Minthogy az 1723. évi 48. tc. lehetővé tette, hogy a családi vagyonok fenntartása és megmentése érdekében a tékozlók vagyonát gondnokság alá helyezzék, a királynőtől maga kérte a zárgondnokság elrendelését. Mária Terézia 1750. január 23-án kelt mandátumában utasította a Helytartótanácsot a zárgondnokság megszervezésére. A Helytartótanács 1750. április 2-ra a megyei és városi törvényhatóságok útján Pozsonyba hívta össze a hitelezőket, egyszersmind Batthyány Adám gróf, Illésházv József gróf, Fabiankovics György és Csiba Imre tanácsosokból és Sidó Mihály titkárból bizottságot szervez, amelynek feladata a püspök adósságainak törlesztése, anyagi helyzetének egyensúlyba hozatala.7 1 A bizottság április 21-én tartotta első ülését, amelyen a hitelezők által a pozsonyi értekezleten elhangzott javaslatokat összegezték és véleményezték. A hitelezők az említett értekezleten gyors intézkedéseket sürgettek: a zárgondnokságot gyakorlatilag is haladéktalanul életbe kell léptetni, nehogy a püspök a saját meghatalmazottjával továbbra is gazdálkodjék, mert ilymódon tovább csökken a kártérítésükre szolgáló pénzügyi alap. A csicsói uradalmat 160, Vedrődöt pedig — amelynek bérbeadására vonatkozólag a püspök Ocskay Mihállyal már 1749-ben tárgyalásokba bocsátkozott — 60 ezer forintért kell értékesíteni. A fényűzési tárgyakat: ékszereket, lovakat, kocsikat össze kell írni, s ezek értékét elsősorban az azokat szállító kereskedők követeléseinek kielégítésére kell fordítani. A hitelezőket egyébként rangsorolva kell kielégíteni. A családi birtokok zárgondnoka legyen Zichy családtag, az egyháziakét a Helytartótanács jelölje ki. A zárgondnokságot egyébként ki akarták terjeszteni a szentmiklósi és az óbudai uradalomra is, holott ezeket — mint említettük — a püspök átengedte féltestvérének, Miklósnak.72 előtt. Századok 1935. évf. 51. sk. 1. — A betáblázásokra ugyanis általában akkor került sor, ha az adós fizetőképességéről rossz hírek szálltak. Iványi Grünwald Héla : i. m. 26. 1. 67 OL. Zichy család fasc. 72 NB. no. 4. 68 Uo. 69 Uo. fasc. 75 NB. no. 1. 70 Uo. fasc. 200. no. 6. 71 E bizottsággal kapcsolatban a Helytartótanács történetével foglalkozókat megtévesztette az, hogy a Helytartótanács 1754. évi utasításában (OL. Helytartótanácsi lt. Kézikönyvtár 5. sz.) e bizottság a többi állandó bizottsággal egyenrangúként szerepel: 4 tanácsosból és 1 titkárból áll. (Ember Győző : A m. kir. helytartótanács története 1724 — 1848. Bpest. 1940. 21. 1.) Felhő Ibolya és Vörös Antal (A helytartótanácsi levéltár. Bpest. 1961) szerint a helytartótanácsi bizottságok száma állandóan emelkedett, és 1754-ben tíz állandó bizottság volt (25. 1.). A győri püspökség gondnokságával megbízott bizottságot ezzel szemben ad hoc bizottságnak tekinthetjük, amely csupán kilenc esztendeig működött. '2 OL. Zichy-család fasc. 278 et В. — Frendel levele 1750. máj. 14-ről. 2 Századok 1965/1-2
