Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
18 BAKÁCS ISTVÁN" A hitelezőknek a családi birtokok elidegenítésére vonatkozó követelései nemcsak Zichy Miklósnak, de a püspök másodunokatestvéreinek, a palotai és adonyi uradalmak birtokosainak, Istvánnak és Jánosnak érdekeit is sértették. Miklós fejti ki azután legtömörebben álláspontjukat. Véleménye szerint az 1723. évi országgyűlés „más országok példájára a familiak conservatiojának kedvéért vette be" a zárgondnokság intézményét, s ez eljárásban is a külföldi példák után kell indulni: vagyis a hitelezőket évről-évre az uradalmak jövedelméből folyamatosan kell kielégíteni. Minthogy a püspök a kölcsönvett összegeket a püspökség „residentionalis ós oeconomicalis" jövedelmezőségének szaporítására fordította, a család az ősi jószágokat nem vesztheti el. A püspökségi jószágok és a divényi uradalom évi 70 000 ( !) forintos jövedelme lehetővé teszi az adósság olymérvű törlesztését még Zichy Fereiic életében, hogy az örökösökre már nem fog nagy teher háramlani.73 Meg kell jegyeznünk, hogy Zichy Ferenc akkor, amikor a zárgondnokság elrendelését kérte, maga állított össze egy törlesztési tervet. Eszerint csupán 426 420 frt. adóssága van, ebből Vedrőd elzálogosításával 60 ezer forint törleszthető, Csicsóra pedig 160 000 forint betáblázható. A győri szemináriumtól felvett 35 000 forintos kölcsön is az adósság csökkentésére használható fel, s így, minthogy időközben 20 890 forintot már törlesztett, 150 530 forintot kellene a zárgondnokság idején tisztázni. A püspöki jószágokból 37 300, Divényből 18 000 forintot remél, s így a rendelkezésre álló 55 300 forint jövedelemből saját udvartartására 15 000, a cassa parochorum részére 6000, kamatfizetésre 9031 frt. 80 dénárt fordítana, s így tőketörlesztésre évi 25 268 forint 20 dénár maradna, ami lehetővé teszi az adósságnak öt év alatti törlesztését és a zárgondnokság megszüntetését. Zichyn kívül Bcnyovszkv Sámuel is készített egy adósságtörlesztési javaslatot. Eszerint Vedrőd elzálogosításából 60 000 forint fordítható a hitelezők kielégítésére, s így csupán 368 371 forint tőke és kamatteher kiegyenlítéséről kell gondoskodni, ő a püspöki jószágok jövedelmét 35 374 forint 34 krajcárra becsülte, Divényét 18 000, Csicsóét pedig 6000 forintra. Minthogy a püspöki udvartartás 15 000, a cassa parochorum 6000 forintot leköt, s kamatra 19 281 forint 24 kr-t kell fordítani, az évi tőketörlesztés 19 093 forint 19 kr. lenne.74 Egy másik — minden valószínűség szerint a család részéről összeállított — törlesztési terv szerint a 464 378 forintnyi adósságot a Vedrőd zálogosításából befolyó 60 000 forint csökkenteni fogja, a győri szeminárium 35 000 forintos követelését pedig földben kell kiegyenlíteni, ekként csupán 344 387 forint után kellene évi 20 663 forint 22 d. kamatot fizetni. A püspöki jószágok jövedelmét ez a terv 30 000, Divényét 16 000, Csicsóét 6000 forintra becsülte. Minthogy a püspök udvartartása és a cassa parochorumra 6 — 6000 forint fordítható, az első évben 19 337 forint tőke törlesztésére kerülne sor, s ez az összeg évről-évre növekedve, a tizenharmadikra már csak 18 365 forint adósság maradna.75 A helytartótanácsi bizottság elsősorban az adósságok pontos összeállítását végeztette el, az adósságokat két részre osztva. Az elsőbe kerültek azok az adósságok, amelyekről a püspök kötelezvényt állított ki, a másodikba 14 pozsonyi, 33 győri, 14 soproni és 17 bécsi kereskedő és iparos, összesen 73 Uo. Zichy Miklós 1750. aug. 14-én kelt levele Frendelhez. 74 OL. Helytartótanácsi It. Fasciculus mensium: Litterae 541 rsz. 75 OL. Zichy-család fasc. 278 et В.
