Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
A HAZAI HITELÜGYLETEK: TÖRTÉNETÉHEZ 15 téséről, ill. ez összeg kamatainak fizetéséről kellett gondoskodnia. Ehhez járultak a divényi uradalom átvételével Zichy Károly által Semberv Jánostól és Schmidegg bárótól felvett kölcsönök, amelyek — feltehetőleg a kamathátralékokkal együtt — 18 500 illetőleg 1500 forintot, összesen 20000 forintot tettek ki. A zárgondnokság első évéről, 1750-ről készült kimutatás szerint a püspökségi jószágokból (Győr, Kesző, Szombathely és Rákos) 42 173 forint volt a brutto bevétel, a csicsói uradalomból 3240 frt. 33 kr, a divényiből pedig 21 800 forint: összesen 67 213 frt. 43 kr., ám az uradalmak üzeméhez — az alkalmazottak fizetésére, befektetésekre stb. — szükséges kiadások levonása után a tiszta jövedelem csupán 41 670 forint 70 kr.57 Meg kell jegyeznünk, hogy a vedrődi uradalom jövedelme e kimutatásban nem szerepel, minthogy az uradalmat a zárgondnokság első évében elzálogosították. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ez a jövedelmi kimutatás már abból az időből származik, amikor a jövedelmek a zárgondnokság gondos ellenőrzése során emelkedtek. így pl. tudjuk, hogy a csicsói uradalom tiszta jövedelme 1748-ban csak 1274 frt. 20 dénár volt,5 8 kimutatásunk szerint pedig 1748 frt. 70 dénár, azaz 37%-kal több, s azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy nem ok nélkül tették a zárgondnokság feladatává a korábbi évek számadásainak felülvizsgálatát. Ebből következik, hogy Zichy Ferenc magánbirtokaiból és a püspökségi jószágokból együttesen évi 40—45 000 forintnáltöbb jövedelemre nem számíthatott, holott saját udvartartása egymagában évi 15 000 forintba került,59 amihez járult a cassa parochorumnak évenként fizetendő 6000 forint.60 Ha a püspöki stalluma elfoglalásakor fennállott adósságait vesszük alapul, vagyis hogy évenként 4000 forint kamatot kellett fizetnie, adósságait négy év alatt törleszthette volna. Nyilvánvaló, hogy a püspökvár kiépítése, berendezése, felszerelése, a társadalmi helyzetének, méltóságának megfelelő életszínvonal fenntartása, az uradalmak gazdasági üzemének javítása céljából eszközlött befektetések, építkezések jelentős összegeket emésztettek fel. Több ezer forint értékű egyházi felszerelés beszerzéséről tudunk, a különböző ékszerészek által szállított arany és ezüst edényárukról, asztali készletekről: ezeknek számlái nem egyszer kifizetetlenül maradtak és tőkésítve lettek.6 ' A bevételek semmiképpen sem fedezték a kiadásokat, s így a püspök újabb és újabb kölcsönök felvételéhez folyamodott. Az egyes kötelezvényekben általában nem jelöli meg a kölcsön felvételének adott okát, csupán Saiff János Mihály pozsonyi polgárnak 1744-ben kiállított kötelezvényében említi, hogy az örökösödési 57 Helytartótanácsi It. Fasciculi mensium: Litterae 640. rsz. 58 OL.' Zichy-család fasc. 200. no. 1. 59 Az udvartartáshoz tartozó 29 személy évi fizetésére 3248, öltönyre 900, cukorra, kávéra, rozsolira 700 forint, gyertyára 85, konyhai szükségletekre 4250 frt, kenyérre 500, 913 mérő zabra 456 és fél, 40 öl szénára 320 forint; lószerszámjavításra 80, patkolásra 100 forint, 300 öl fára 600, 365 hordó borra 2190 forint s végül napi szükségletekre 1570 és lel forint volt szükséges. (OL. Htt. Ben. Mand. 1750. jan. 23.) 60 Salacz Gábor: A Cassa parochorum története. Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. 1933. évf. 132., 135. 1. 61 így Kuhnmael Mihály bécsi kereskedő 2254 frt. 22 kr. értékű asztali ezüstkészleteket szállított, s a püspök teljes tartozását kötelezvénnyel egyenlítette ki. Heiss János aranyműves 5536 forint 56 kr-os követeléséből 3249 frt. 3kr.-t fizettek ki készpénzben s 2287 frt. 53 kr.-t tőkésítettek (OL. Zichy-család fasc. 72 NR. no. 4). — Ilyen tőkésítés történik a század elején is már: Schreksmell János bécsi posztókereskedő 1702 — 1706 között 1601 frt. 46 kr. értékű árut szállított Zichy Péternek, aki 101 frt. 46 kr.-t kifizetett, s 1500 forintot tőkésített (uo. fasc. 42 NB et A. no. 2).
