Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
14 BAKÁCS ISTVÁN" Zichy Ferencnek, mint győri püspöknek, nevéhez fűződik egyházmegyéjének nemcsak anyagi újjáépítése — amelynél kezdetben a pénzügyi lehetőségeket túlbecsülte —, hanem vallási életének nagyarányú fellendítése is.52 Legelső feladata a püspöki palota visszaszerzése és átépítése volt. A régi püspöki palotát ugyanis a török hódoltság idején a győri főkapitányság részére lefoglalták, s a püspökség egy régi házban talált otthonra. A későbbi „püspökváráért azonban a kincstárnak húszezer forintot kellett lefizetnie. így már püspöksége első évében azzal a kéréssel fordul Mária Teréziához, hogy a 20 000 forint lefizetésére és a legszükségesebb építkezésekre ill. épületjavításokra a püspöki jövedelmek terhére 35 000 forint kölcsönt vehessen fel a szokásos évi kamatra és évi 1000 forintos részletekben való törlesztés kötelezettségével.53 E kölcsönfelvétellel kapcsolatban kell tisztáznunk azt, hogy milyen adósságok terhelték ebben az időpontban Zichy Ferencet és püspökségi, valamint családi magánbirtokaiból milyen jövedelemre számíthatott. Elsősorban figyelembe kell vennünk, hogy az atyjától örökölt adósságot még püspöki széke elfoglalása előtt feltehetőleg rendeznie kellett. Adósságai pontos összegéről évenkénti nyilvántartás ugyan nem áll rendelkezésünkre, azonban a zárgondnokság megszervezésekor készült adósságkimutatásokból vissza lehet ezekre következtetnünk. így a püspök 1744 előtt 55 077 forint 34 kr. olyan kölcsönt vett fel, amelyeket 1750-ig nem fizetett vissza. Az 1743-ban Török Ferenc tanácsostól felvett 3000 forintot5 4 azonban visszafizette, viszont a Neffzer Jakabtól felvett kölcsönök kiegyenlítésére vett fel 1749-ben Muray Ferenctől 24 555 forintot. A püspököt terhelte az atyja által a nyitrai káptalantól, a nagybátyja által az esztergomi kanonokoktól felvett tizenegy-, ill. hatezer forintos kölcsön, s őt terhelte nagyatyjának a győrújvárosi plébánia részére, Kanizsa várának a töröktől való felszabadulása emlékére tett 3000 forintos alapítványa.55 Nyilvánvalónak látszik, hogy az 1743 előtt felvett kölcsönöket az atyjától örökölt adósságok törlesztése ill. visszafizetése tette szükségessé, hiszen 1730 után a hitelezők egész sora — köztük az esztergomi és a nyitrai káptalan is — pert indított hiteleik visszaszerzése érdekében, s ezek azután az adósságok záros határidőn belül való kifizetésének kötelezettségével, részben meghatározott birtok lefoglalásával végződtek.56 A püspöknek tehát akkor, amikor az uralkodó engedélyezte a 35 000 forintos kölcsön felvételét, már legalább nyolcvanezer forint adósság törlesz-5a Mohi Adolf: Győregyházmegyei jeles papok, Győr. 1933, 138 — 146, 154 — 158. 1 Piszker Olivér : Barokk világ Gvőregyházmegyében Zichy Ferenc gróf püspöksége idején (1743—1783). Pannonhalma. 1933. Főként 18. ккк. 1. 53 OL. Cone. exp. 1744. szept. 81, 82. — Mohi Adolf: i. m. 147. 1. 54 OL. Zichy család fasc. 72 NB. no. 4. 55 OL. Helytartótanácsi It. Fasciculi mensium: Litterae 540 rsz. 1750. jul. 1. — Zichy István 1695-ben, visszaemlékezve Kanizsa ostromakor tett fogadalmára, a győrújvárosi plébánia részére alapítványt tett. Minthogy kárvallásai miatt nincs pénze, 6%-os kamat fizetését ígérte. — Am a kamatok fizetését utódai elmulasztották, s az 1 735-ben megindított perben a győri káptalan eléri, hogy a tőketartozás, valamint 2013 frt 8 d. kamathátralék s 480 frt 92 d. perköltség fejében a tanyi és nagymegyeri birtokrészekbe beiktattathatja magát. Zichy Ferenc kérésére azonban nemcsak a birtokokat engedte vissza a káptalan, hanem 400 forint kamathátralékot és 321 frt 33 d. perköltséget is elengedett. 1750-ben azonban ismét 450 forint volt a kamathátralék. 56 így indít pert Walterskirchen Kristóf (OL. Zichy-család fasc. 48 NB. no. 1), Sigray János (uo. fasc. 45 NB et С. no. 3), a Stegner adósságért Jászy Pál (uo. fasc. 42 NB. no. 1), Jany Jakab samandriai püspök (uo. fasc. 39 NB et F. no. 2).
