Századok – 1965
Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172
178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 182 sereget.1 5 Ugyanúgy fog dönteni, ha valamikor Jugoszlávia ellen akarna átvonulni magyar területen a német hadsereg. Teleki Pál — német nyomás, jogos revíziós igények, pártjának tájékozatlansága és ott is a félnemzetiszocialista gömbösi frazeológia, a szélsőjobboldali nyomás, a kormány alkotmányos hatáskörén kívül mind önállóbban berendezkedő vezérkari főnökség Werth Henrik személyében, tisztikarunk évtizedes neveléssel beidegződött dogmatikus németbarátsága ós németimádata - együttes hatása alatt végül úgy érezte, belekényszerül a háromhatalmi együttesbe. Jobb előbb, mint később, — gondolta — és mindig jobb ha б teszi belső fenntartásokkal, a belőle adódó esetleges konkrét kockázatok vállalásának lelkiismeretes mérlegelésével, mint olyanok, akik lehetetlenné téve a németekkel való amúgy sem zökkenőmentes együttműködését, helyébe ülnének s korlátlanul azonosítanák magukat a német politikával. Ennek nézetében nem támadtuk hevesen Telekit, csupán élesen elleneztük csatlakozásunkat a háromhatalmi egyezményhez, néhányan ellene is szavaztunk az ezt becikkelyező törvényjavaslatnak. — Teleki emiatt sem a pártnak, sem egyes tagjainak sohasem tett szemrehányást, sőt hangsúlyozottan barátságos magatartásával szinte biztatni látszott a hazafias ellenzéket. Majd nemsokára a súlyos lépés után megindította a tárgyalásokat Jugoszláviával és csakhamar megkötötte a magyar—délszláv örökbarátsági szerződést. Többen pártunk képviselőtagjai közül tanúi vagyunk annak, hogy Teleki ezt a szerződést viszontbiztosításnak, azaz egy harmincmilliós magyar délszláv megalapozását akarta a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunk ellensúlyául. A kockázatok megszükitésére, a szabad önrendelkezésünk további biztosítására a német nyomással szemben, és hídul a háború utáni kibontakozáshoz. Elképzelhetetlen, hogy Teleki Pál összeegyeztethetőnek tartotta volna ezzel a szerződéssel a Jugoszlávia ellen való katonai fellépésünket,16 abból az okból, hogy Jugoszlávia forradalmi úton felborította a Cvetkovicskormányt s egy másik — a Szimovics-kormány — vette át nyilvánvalóan kevésbé tengelybarát alapon az ország vezetését, mindamellett egyelőre nem tagadva meg a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozását. Teleki halála, pontosan másnapján annak, hogy a német hadsereg megindult Magyarországon keresztül Jugoszlávia ellen:17 döntő bizonyíték amellett, mit akart ez a kiváló államférfiú és mi miatt kellett életére és művére pontot tenni. Meggyőződésünk és egyben jónéhányunknak igen komoly személyes tapasztalatai szerint Teleki Pál szíve ós meggyőződése ellenére belement ugyan a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunk rettenetes kockázatába, de mindjárt a kockázat ellensúlyáról is gondoskodott a magyar—délszláv baráti szerződéssel. Ezt az ellensúlyt azonban megsemmisítette Werth Henrik vezérkari főnök, aki — vagy helyettese — Teleki miniszterelnök és Magyarország Kormányzója hátamögött megegyezett a német katonai vezetőséggel a német csapatok átvonulására vonatkozólag Magyarországon át, Jugoszlávia ellen.18 Ezzel Teleki — elismerjük — eleve koc" 1939. szept. 9-én Ribbentrop külügyminiszter azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy német katonai alakulatok magyar területen vonulhassanak át Szlovákiából Lengyelországba. 18 Teleki a Jugoszlávia elleni támadás kérdésében korántsem volt olyan határozott, mint ezt a memorandum állítja. A Jugoszlávia elleni hadműveletekben Hitler kezdettől fogva számolt Magyarország fegyveres részvételével. A belgrádi hitlerellenes megmozdulás másnapján, máre. 27-én levélben kérte a kormányzót a német csapatok átvonulásának engedélyezésére és a magyar csapatok hadbalépésére. A márc. 28-i minisztertanácson a kormány többsége egyetértett Hitler kérésével, Teleki azonban azt kívánta, hogy Magyarország csak abban az esetben vegyen részt Jugoszlávia elleni támadásban, ha a nyugati hatalmak továbbra Is megtartják diplomáciai kapcsolataikat Magyarországgal. Halasztást kért a követi jelentések beérkezéséig. Apr. 1-én Teleki a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács ülésén csupán azt kívánta, hogy a német támadás után néhány nappal később — a jugoszláv állam összeonüásának deklarálása után — és a tervezettnél kisebb erőkkel avatkozzék be az ország a háborúba. Ápr. 2-án megérkezett a londoni magyar követ távirata, amelyben közölte, hogy hitleri csapatoknak magyar területről végrehajtott támadása esetén Anglia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat, ha pedig Magyarország beavatkozik a háborúba, Anglia hadat üzen. Telekinek választania kellett. S ő a németekkel való szembefordulás helyett az öngyilkosságot választotta. " Apr. 2-án csupán a támadásban résztvevő német csapatok vezérkari főnöksége érkezett meg Budapestre. " Márc. 30-án Paulus német tábornok Budapestre érkezett és megegyezett a magyar vezérkarral a Jugoszlávia elleni támadás részleteiben is. Teleki halála - bár megdöbbentette a magyar kormányt, magát Horthyt is — nem
