Századok – 1965
Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172
178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 183 kázatos, de nagyvonalú és mélyen magyar, elődei hibáit is kiegyenlíteni kívánó, minden irányban önérzetes politikája összeomlott. És б Curtius-ként belevetette magát a szakadékba, hogy legalább halálával használjon árva nemzetének. Teleki rengeteg belső gyötrődéssel, töprengéssel, aggodalmaskodással végezte nehéz miniszterelnöki munkáját, már akkor nagyon elrontott — elődeitől elrontottan örökölt — külső-belső helyzetében országunknak. Bemélte, hogy nem következik be a háromhatalmi egyezményben megállapított casus belli számunkra, meg azután az új lehetőségeket a háborúba való belépésünk elhárítására, egész sor példa szerint. Nem akarta hazája sorsát Nómetbirodaloméhoz kapcsolni, legfeljebb akkora mértékig, amelyet elkerülhetetlennek vélt. Különben sem hitt, mint földrajztudós, a politikai földrajz világhírű művelője, nem is hihette komolyan a német győzelmet. Nagybritanniával, az Amerikai Egyesült Államokkal céltudatosan igyekezett érintetlenül tartani Magyarország diplomáciai kapcsolatait. Halálával minden megváltozott. Az ő messzetekintő, nagy távlatokban gondolkodó s ezért kisebb dolgokban botló, mások érvelése iránt megértő, nagyon óvatos, töprengő, de fölényes, rugalmas és mélyen magyar szellemű államférfiúi egyénisége helyébe egy elfogult, elfogultságaihoz makacsul ragaszkodó, magát írásban és szóban parádésan kifejezni tudó, de a politikai dolgokat merev sablonokban látó, mindig felületen mozgó, a nagypolitikát feladott leckók, napi feladatok megoldásában látó, irodai beidegzettsógű, történelmünket gyarlón ismerő, rabulisztikára hajló, olcsó debatteri sikerekben tetszelgő, gyönge ítéletű diplomata foglalta el: Bárdossy László. Jellemző egyéniségére, tájékozódó képességére, ítéletére, makacsságára és erőszakosságára az a közismert esete bukaresti követségének idejéből, mikor néhány órával a Goga-kormány bukása előtt valósággal belehajszolta a Bethlen György gróf vezetése alatt álló erdélyi magyar pártot a román miniszterelnökkel való megegyezésbe.19 Miniszterelnökségével hamarosan összeszűkült a magyar politikának Teleki alatt megtágult szemhatára. Alig néhány nappal Teleki halála után, kormányzói kiáltvány nyomában,2 0 melyet maga a miniszterelnök szövegezett, indultak el a magyar honvédcsapatok a Bácska megszállására. A kiáltvány fogalmazása fölöttébb szerencsétlen volt, noha el kell ismerni, még mindig különb a majdnem egyidejű horvát poglavniki megnyilatkozásnál. Mindamellett fölöslegesen bombasztikus volt, Bárdossy stílusában, mert hiszen a kiáltványban említett „ezeréves déli határaink" bánsági része német megszállás alá került, Bácskát pedig kiürítette volt akkorára a délszláv hadsereg, tehát sor sem kerülhetett komoly hadműveletekre. Egyben feleslegesen sértő is volt ez a kiáltvány a szerbek felé, holott pár héttel azelőtt még magyar és jugoszláv miniszterek látogatták egymás országát s talán túlhangosan is barátkoztak. Az a politikai elgondolás, mely ezt a kiáltványt, benne az összeomlott Jugoszlávia ellen való ,,hadjárat"-ot, sugallmazta és szövegezte, a lehető legszerencsétlenebb volt s egyben a magyar történelemben páratlan diplomáciai értelmetlenség és balkezesség. Mert hiszen a legegyszerűbb józan paraszti ész is ezt diktálja: ahol valaminő akciónál a kockázat változtatott az események menetén. Horthy ápr. 3-án levelet intézett Hitlerhez, melyben lényegében közölte, kész megtámadni Jugoszláviát. Április 4-én a német csapatok átvonultak Magyarországon és ápr. 11-én, az „önálló Horvátország" kikiáltása után a magyar csapatok támadást intéztek Jugoszlávia ellen. 18 Az 1937-es decemberi román választásokon a hosszú idő óta kormányon levő liberális párt nem kapta meg az abszolút többséget. Ez alkalmat adott a román királynak arra, hogy megszabaduljon e párttól, és az elképzeléseibe jobban beleülő, de a választáson csak negyedik helyet megszerző Goga-Cuza féle fasiszta párt vezetőjét, Gogát bízza meg kormányalakítással. 1938 tavaszára a király újabb választásokat írt ki abban a reményben, hogy Goga időközben megszerzi a parlamenti többséget. Ezért Goga különböző politikai machinációkhoz kezdett. Többek között egyezményt akart kötni a gróf Bethlen György vezette Országos Magyar Párttal. Bethlenék húzódoztak. Erre a budapesti magyar kormány, részben német inspirálásra is, utasította Bárdossy László akkori bukaresti magyar követet, hogy bírja rá az Országos Magyar Pártot Gogával való egyezmény megkötésére. Bárdossynak 1938 január végén sikerült elérnie Bethlen György és Goga megegyezését. Közben 1938 februárjában a király nem írta ki a választásokat, hanem bevezette az ún. királyi diktatúrát. ,0 A magyar csapatok ápr. 11-i támadása előtt Horthy kormányzói kiáltványt intézett a magyar néphez. Parancsot adott a hadseregnek, hogy „katonailag is orvosolják a trianoni békepontokat".
