Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
A HAZAI HITELÜGYLETEK: TÖRTÉNETÉHEZ 9 visszaválthatósága jogát.2 2 Időközben — 1647-ben — élethossziglan, utódaitól 8500 forintért való visszaválthatóság jogának fenntartásával a Moson megyei Kimlét, majd 1656-ban kilenc esztendőre 18 000 forint értékben az ugyancsak Moson megyei Német-Járfalut kapja. 1662-ben azután mindkettőre újabb inscriptios-levelet nyer, amelyben az uralkodó az inscriptios összeget különös kegyként 10 000 forinttal felemeli, s így Zichy István a két községet 36 500 forint értékben bírta.23 Zichy Istvánt, aki 1655-től tizenhét éven keresztül a magyar kamara elnöke, további birtokszerzések vezérelték, amikor Wesselényi Miklós özvegyével, az állandó pénzzavarokkal küzdő Széchy Máriával lépett pénzügyi kapcsolatokba.2 4 Minthogy már korábban Wesselényi nádornak 20 000 forintot kölcsönzött, s Széchy Máriát a zólyomlipcsei uradalom megszerzésében 33 000 forinttal kisegítette, 1668-ban oly értelmű megállapodást kötött az özveggyel, hogy az 53 000 forint értékben átadja neki a zólyomlipcsei uradalmat. A várbirtokot gyakorlatilag azonban Széchy Mária továbbra is megtartotta évi 2000 forint lefizetése fejében,25 s Zichy is kötelezettséget vállalt, hogy az özvegyet nem háborgatja.2® Csató Mihály lipcsei kapitány pedig kötelezte magát, hogy Széchy Mária halála után a várbirtokot átadja Zichynek.27 A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése, a birtokok elkobzása lehetetlenné tette, hogy Zichy Zólyomlipcse birtokába jusson, sőt maga sietett lemondani 60 000 forintos követeléséről — amely összeg feltehetőleg a hátralékos kamatokat is tartalmazta —, helyette mindössze 10 000 forintot, vagy a Sopron megyei Darufalva birtokát kérte.2 8 Az uralkodó az utóbbi megoldást választja, s 1672-ben Zichynek adományozza a darufalvi birtokot, amely ekkor évi 1177 forintot jövedelmezett, és így — minthogy kastélyát berendezésével együtt 1000 forintra becsülték — a szokásos 5 ill. 6%-os kamatot véve figyelembe, 20 630—24 556 forint értékű lehetett.29 Zichy nem nyugodott bele véglegesen pénze elvesztésébe, s egy évtized múlva, 1683-ban kéri a zólyomlipcsei uradalom visszabocsátását vagy kárpótlását. I. Lipót 1684-ben a Zichy-család férfiágára, a visszaválthatóság jogával, 35 000 forint értékben adja a divényi uradalmat.30 Két évvel később azonban, miután Zichy István a Koháryakat 16 600 forinttal kielégítette és 18 000 forintot a kincstárnak is lefizetett, örökjogon is megkapja, az uralkodó csupán a férfiág kihalása esetére tartva fenn a visszaválthatóság jogát.31 Zichy István végrendeletileg a divényi uradalomból a második házasságából született Ádám fia részére majorátust alakított, amely Ádám fiának, Károlynak 1741-ben bekövetkezett utód nélküli halála után az alapítólevélnek megfelelően szeniorátussá alakult.3 2 * 22 Uo. fasc. 142. no. 27. Lukcsics Pál: i. m. 215. 1. 23 OL. Zichy család fasc. 60. no. 2, 3. 24 Zichy István : i. m. 748. 1. 25 OL. Zichy család fasc. 38 et С. no. 42. 26 Uo. fasc. 38 et С. no. 29. 27 Uo. fasc. 38 et С. no. 31. 28 Uo. fasc. 38 et С. no. 122. 29 Uo. fasc. 58. no. 10. 30 Uo. fasc. 175. no. 5. 31 Uo. fasc. 175. No. 19. — Koháry István és János ugyanis familiárisaikkal Thököly Imre fogságába estek, s 10 000 dukát váltságdíjat kellett letenniök. A Haditanács részükre 25 000 forint kárpótlás kifizetését javasolta, azonban csak 16 600 forint értékben hasítottak ki számukra birtokrészt a divényi uradalomból (uo. no. 12, 13, 21). 32 lukcsics Pál: i. m. 218. 1. '
